Továbbra is dübörög Kína gazdasága és ezzel együtt az országos nagysebességű vasúthálózat kiépítése. Az elkészült kilométerek száma folyamatosan növekszik, szinte lehetetlen nyomon követni, hogy melyik hónapban hány száz km-rel bővült ismét a hálózat.
Nagysebességű vonat keresztez egy völgyet a magasban (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
A már így is több, mint 10 ezer km-es nagysebességű vasúthálózat 2018. január 25-én újabb 347 km-rel bővült, a legutóbb átadott szakasz Csungking és Kujjang között rövidíti le az utazási időket.
Csungking Kína középső részén, Szecsuantól nyugatra, a Jangce folyam és a Jialing-folyó találkozásánál található 3,4 millió fős nagyváros. A város közelében, déli irányba töri át a Jangce folyó a Szecsuani-medencét övező hegységet, a híres Három-szurdokon keresztül. A környező felszín rendkívül tagolt, a meredek sziklafalakat mély völgyek váltogatják, ami jelentősen megnehezítette a vasútépítést.
Légifelvétel a vasútvonal egyik hídjáról (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Kujjang szintén jelentős nagyváros, területén több, mint 3,5 millió, elővárosokkal együtt pedig 4,5 milliós lakosú. A metropoliszt 2016-ban Kína legjobb városának választották a lakhatást, a munkát és az élhetőséget vizsgálva, számos egyetem és kutatóközpont otthona, a gyógyszergyártás egyik kínai központja.
Csungking és Kujjang között már korábban is volt volt egy jóval hosszabb, kétvágányú és villamosított vasútvonal, mely 1956 és 1965 között épült, ám ez már nem felelt meg napjaink igényeinek.
Vonat száguld a völgyhídon át (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
A régebbi vasútvonalhoz képest az új, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vonal jóval rövidebb lett, összesen 347 kilométeres, szemben a régi vonal 423 kilométerével. Ehhez azonban jóval több alagút és híd építésére volt szükség (115 alagút és 209 híd épült), melyek kiteszik a teljes vasútvonal 75 százalékát. A vasútvonal építése így rendkívül költségessé vált, cserébe viszont lélegzetelállító völgyhidakat és hidakat tartalmaz, mely modern állomásokkal kapcsolja be a kínai vidéket az ország vérkeringésébe.
A vonal egyik újépítésű állomása (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
A vasútvonalon az ívek sugara minimum 5500 méter, ami lehetővé teszi a 250 km/h sebesség elérését is, ám egyenlőre még csak 200 km/h sebességgel használhatják a vonatok, ám már ettől is a korábbi 10 és fél órás menetidő mindössze 2 órásra csökkent a két végállomás között. Köztes állomásból további 10 épült még.
A vasútvonal szinte nyílegyenesen szeli át a két város közötti többszáz km-es távolságot (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Az új vasútvonal elsősorban a személyszállítás céljából épült, de használhatják az expressz tehervonatok és a konténerszállító vonatok is.
A fejlesztésnek hála nem csak a két nagyváros került egymáshoz közelebb, hanem létrejött egy újabb nagysebességű kapcsolat a jelenlegi hálózaton belül, így más viszonylatokon is jelentős időmegtakarítást jelent majd az utasok számára.
Az építkezés teljes költsége 53,1 milliárd jüan (2093,202 milliárd magyar forint) volt, melyből 2,2 milliárd jüan a járművásárlásokat fedezte.
Tongzidong vasútállomása, a középső vágányon az állomáson nem megálló vonatok közlekednek (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Beléptető kapuk az állomáson, Kínában a nagysebességű vasúti utazásnál a jegyellenőrzés az állomásokon történik (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Egy régi és egy új híd egymás mellett (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
A tagolt felszín miatt sok alagútra és magas völgyhidak építésére volt szükség (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Vonat érkezik a város szélén található állomásra (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Az új vasútvonal térképvázlata, a térképen egyelőre még szaggatott vonalakkal van jelölve Csungking (Chongqing) és Kujjang (Guiyang) között (Kép forrása: www.skyscrapercity.com)
Források
* A Railwaygazette Chongqing – Guiyang line opens című cikke
Utolsó kommentek