Nincsen főváros királyi vár vagy palota nélkül! Madrid, mint az egykori Spanyol Birodalom központja szintén királyi székhely, a gyarmatokról beáramló aranyból és más drágaságokból pedig a spanyol nemesség fényűző életet élt hajdanán.

Őrségváltás a madridi királyi palota előtt

A királyságnak még mind a mai napig nincsen teljesen vége, Spanyolország államformája alkotmányos monarchia 1978 óta. Az ország élén, még ha csak formálisan VI. Fülöp király áll, aki a királyi fegyveres erők főparancsnoka, nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

A madridi királyi palota nagyságával és pompájával Európa egyik kiemelkedő látványossága, Madrid egyik legnépszerűbb turista célpontja.

A királyi palota Madrid történelmi városközpontjától nyugatra helyezkedik el, közel a Manzanares folyóhoz. Keletre az Operaház és az Ópera nevű metróállomás található. A metróaluljáróból feljőve, az opera épületét megkerülve már fel is tűnik az épület oldala.

Továbbsétálva a Plaza de Orientére jutunk, ami a Királyi Palotától keletre fekszik. Egykor a királynő kertjei, valamint a királyi könyvtár és a kincstár épületei álltak itt. A teret Bonaparte József hozta létre, aki Versailles-i és párizsi mintára egy hatalmas zöld sávot szándékozott kialakítani a a palotától egészen a Solig. Mindent, ami a tervezett tér helyén állt, le kellett bontani, de szerencsére Bonaparténak minden épület lebontására már nem maradt ideje.

Útban a palota felé

IV. Fülöp király lovas szobra

A téren található IV. Fülöp király szobra. Ez volt az első olyan lovas szobor a világon, amely a lovat ágaskodva, csak hátsó lábaira támaszkodva ábrázolja.

A körülötte található teret a turisták uralják, na meg a turistákból élő árusok, élő szobrok, fényképészek és karikatúra-rajzolók hada.

A palota bejárata előtti zárt térre csak a belépőt megváltva juthatunk be. Az épületet két oldalról is parkok veszik körül, az előtte található térről pedig szerencsére már a közúti átmenő forgalmat is véglegesen kitiltották, helyette alatta egy alagútban zajlik a forgalom, csendessé varázsolva ezt a szép környéket.

Kicsiny barokk kert a kastély előtt

A palota oldala

A tér két oldalát királyszobrok szegélyezik. Ezeket a Retiro parkban állókkal együtt a Királyi Palota homlokzatára szánták, de végül itt helyezték el őket. Az Ibériai-félszigeten egykor uralkodó keresztény királyokat ábrázoló szobrok nem időrendi sorrendben állnak.

A palota főbejáratát egyenruhás őrök vigyázzák. Az egész nap mereven és mozdulatlanul álló őröket egy-egy lovas is kiegészíti. Az őrségváltás óramű-pontossággal zajlik, a váltást hangos és ütemes dobpergés jelzi, majd az őrök újabb csapata fegyelmezetten kivonul a bejárat elé. Vezetőjük hangos spanyol vezényszavakkal irányítja embereit. Az egyszerre, szabályosan mozgó őrök majdnem 10 perces rituálé alatt cserélnek helyet, hogy ezután a kint maradók ismét mozdulatlanná dermedve várják ki az újabb őrségváltás eljövetelét. 

Érkezik a váltás!

Az őrségváltás kezdete A lovasok is helyet cserélnek

A jegyvásárlás után az első terem az ajándékbolt és ruhatár. Itt lehetőségünk van a látogatáshoz ún. audio guide eszközt (egy fülhallgatóval ellátott kis gép, mely minden teremnél lejátssza a hasznos tudnivalókat utunk során) kérni. A választható nyelvek között megtalálható a magyar is!

Az ajándékbolt

A palota első látnivalója a Királyi Fegyvertár. A gyűjtemény a 11. századtól kezdődően mutatja be többek között a legendás El Cid, III. Szent Ferdinánd király, a Katolikus Királyok, az utolsó arab uralkodó, Boabdil, valamint Mexikó meghódítója, Hernan Cortés és mások fegyvereit, páncéljait. Nagyobb részük valójában csak felvonulási célokat szolgált, tehát díszöltözetek, csatában soha nem használták őket.

Az előcsarnok

A főhomlokzat látogatók számára fenntartott kapuján belépve az előcsarnokba jutunk. A hintók ünnepélyes alkalmakkor egészen a díszlépcső aljáig jöttek, hogy utasaik hamarább az épületbe juthassanak. A lépcsőfeljáróval szemben III. Károly szobrát láthatjuk. III. Károly a Bourbon (Borbón)-házból származó spanyol infáns, 1732–1735-ig I. Károly néven Párma uralkodó hercege, (1735-1759) VII. Károly néven Nápoly és V. Károly néven Szicília királya, 1759–től haláláig III. Károly néven spanyol király volt.

A főlépcső

Az előcsarnok közvetlen folytatása a díszes főlépcső, mely az emeletre visz fel. A ma látható díszes lépcsőház lépcsői hét méter hosszú, San Augustínból származó márvány monolitok. A fokok alacsonyak és mélyek, tehát a lépcső emelkedése nem túl meredek. Ez fontos volt akkoriban, hiszen az előkelő hölgyeket (és néha az urakat is) hordszéken vitték fel az emeletre. Felfelé sétálva két márványoroszlánt látunk. A mennyezetet Conrado Giaquinto „Spanyolország, mint a vallás védelmezője” c. freskója díszíti.

A lépcsőház mennyezetfreskója

A lépcsővel szemben az Őrök terme található. A mennyezeti freskón Gian Battista Tiepolo Vergiliusz eposzának azt a jelenetét örökítette meg, amikor Vénusz megbízza Vulcanuszt, hogy készítsen Aineász számára fegyvereket. A témaválasztás összhangban volt a terem katonai funkciójával. A kandalló két oldalán 2-2 aranyozott, rézmotívumokkal díszített mahagóni asztal áll. Az asztalokon francia órákat láthatunk, felettük a falakon 17. ill. 18. századi festmények másolataiban gyönyörködhetünk. A belső udvar felé néző falnál szintén egy asztal áll.

A Királyi Palota lépcsőháza, felül IV. Károlyt római császárként ábrázoló szobra

A palotában a lépcsőházat kivéve tilos fényképezni, így a következő részekhez nem saját fotókat használtam fel illusztrációként.

A belső szobák egyike

A Díszebédlőként szolgáló termet három helyiségből alakították ki. A helyiségek – étkező, öltöző és hálószoba – III. Károly feleségének lakosztályához tartoztak. Az átalakítását José Segundo de Lema végezte. A mesternek sikerült úgy összekapcsolnia három termet, hogy az egyes termekből megőrizze a legértékesebbet, a 18. századi mennyezetfreskókat. A hatalmas asztal mellett egyszerre 144 meghívott foglalhat helyet.

Az ebédlő asztala látogatásomkor szépen meg volt terítve, mintha csak vendégeket várnának estére. Valószínűleg a palotát napjainkban is használják különböző protokoll eseményekhez és magas rangú külföldi küldöttek fogadásához.

 A királyi ebédlő (kép forrása: pbs.twimg.com)

Az ebédlő után következett a királyi trónterem. A III. Károly idejéből származó termet ezüsttel átszőtt vörös bársony borítja. Két hegyikristályból és ezüstből készült csillárját Velence nagykövetétől vette a király 1780-ban. A királyi trónokhoz nagy lépcsőfok vezet fel, melyet bronzoroszlánok őriznek. A terem fényét 12 pompás tükör veri vissza. A trón azonban csak másolat, az eredeti III. Károly számára készült, s ma a La Granja-i palotában áll. Háttámlájára az ő képmása került. XII. Alfonz ennek a pontos másolatát készítette el, ám a saját arcképével. XIII. Alfonz ugyanígy tett, sőt egy másik széket is csináltatott felesége, Viktória királynő számára, a királyné portréjával. Ezt a hagyományt követve a mai trónszékeken János Károly és Zsófia királyné arcmásai láthatók.

A trónterem (kép forrása: pbs.twimg.com)

A főlépcsőház

Körbejárva a termeket a kifelé vezető út szintén a főlépcsőházon át vezetett. Kinézve az ablakon éppen a következő őrségváltás kezdetét láthattam.

A palota egy légifotón, háttérben a Principe Pió vasútállomás, az udvaron parkoló autók, továbbá a palota előtti forgalmas útszakasz mára már a múlté  (kép forrása: justfunfacts.com)

A palota alaprajza közel négyzet alapú, közepén egy patio található, amelynek minden oldala 50 méter hosszú. A kovácsoltvas kapu mögött fekszik a Felvonulási tér, itt rendezték a királyi parádékat. A teret 2 oldalt épületek szegélyezik. A jobb oldali szárny 1783-ban lett kész. A ma látható árkádok a kovácsoltvas díszkerítéssel együtt csak 1847-ben készültek el. A bal oldali árkádsorból a folyó másik partján húzódó Casa de Campora nyíló remek kilátás miatt nyitva hagytak néhány boltívet, így megcsodálhatjuk az egykori királyi vadászerdőt, az El Pardot, kivételesen tiszta napokon pedig ellátni egészen az Escorialig.

A palota bejárása után érdemes még időt szánni a szomszédban található templomra, az Almudenai Miasszonyunk-székesegyházra is.

A madridi királyi palota a Google térképén

Aki Madridban jár, feltétlen látogasson el a királyi palotához is, hiszen könnyen és jól megközelíthető metróval és vonattal is, a körülötte található parkok ingyenesen látogathatóak és az épületegyüttes kívülről is csodálatos látványt nyújt. A borsos belépőjegyet megfizetve pedig láthatjuk az egykori dicső spanyol birodalom egy fennmaradt darabját.

Források

* Madrid, a város, ami soha nem alszik - részletes és alapos történeti-, művészettörténeti leírás