Párizsi kirándulásom második napján, Cité-sziget és a Notre Dame után következett a párizsi Tudomány és Technika múzeuma (Cité des Sciences et de l'Industrie). Némi metrózás után meg is találtam, melynek épülete hasonló stílusban épült, mint a Pompaido központ. A természettudományi- és technikai múzeumok mindig rengeteg érdekességet tartogatnak, meglátogatása során megismerhetjük az ipar történetét rengeteg tárgyon keresztül.
A tudomány és ipar múzeuma, mely életem legnagyobb csalódását jelentő múzeumlátogatása volt
Így volt ez már korábban Bécsben, Prágában, Münchenben, Milánóban és még sok-sok helyen itt Európában, a párizsi azonban mindegyiktől gyökeresen eltért, ennek oka a tárlat konkrét hiánya volt.
Az épület kívülről nagy és tetszetős high Tech stílusban épült épület volt, hatalmas üveg- és fémfelületekkel, igazán impozáns hely egy tudományos gyűjteménynek. Bent hatalmas előcsarnok, lift, jegypénztár várt, a felnőtt belépő 15 euró volt, mely csak a múzeum megtekintését tartalmazta, a planetárium és mint utólag kiderült, a tengeralattjárót már nem, azt további díjért lehet megtekinteni.
Na de lépjünk is be és kövessük a felfestett jelzést, mely körbevisz a teljes tárlaton. A lift felvitt a felső emeletre, ahol csak zárt irodák voltak, onnan csak segítséggel jutottam vissza a tényleges múzeumhoz. Ha nem mondják, hogy egy múzeumban járok, és konkrétan a tárlat részen vagyok, talán észre sem veszem. De lássuk képeken is a gyűjteményt!
A természettudományi múzeumok egyik gyakori látványossága egy örökmozgó, mely látszólag tényleg külső energiaforrás nélkül mozog, mindenféle furcsa ingák, áttételek, golyók, csövek és csavarok láncolatán át. Az itteni is látványosan tette a dolgát, látszólag az örökkévalóságig, ám valahol kell lennie egy erőnek, ami mozgásban tartja a szerkezetet
A múzeum többnyire ilyen üres termekből állt, melyen mindenféle izgalmas francia feliratok szerepeltek. Üldögélés közben ámuldozhatunk a tudomány erején és a francia nyelv szépségén
A láthatatlan kiállítás
Végül azonban csak sikerült némi kiállításra bukkannom, az űrkutatás részleg építés alatt állt, azt az első emeletről letekintve lehetett madártávlatból megcsodálni.
Az űrkutatási tárlat, mely építés alatt állt
De találtam még egy elkordonozott helikoptert is és egy repülőgéppé átalakított személyautót, mely inkább tűnt valami fantasy film kellékének, mint sem működőképes járműnek.
A helikopter, melyről még francia nyelven sem tudtunk meg semmit
Ami komolyabban vehető rész volt, az a robotika kiállítás, ahol több régi és új robotot is megcsodálhatunk, továbbá néhány monitoron megy film, mely a rajban dolgozó robotokról szól. Volt ipari robot is kettő, melyek tárgyakat pakoltak fáradhatatlanul és egy ipari robotot a látogatók is irányíthattak.
Egy automata szerkezet a réges régi időkből, felirat hiányában ettől többet nem tudhattunk meg róla
Pepper robot, mely korunk csúcstechnológiáját képviseli. Ez már nem csak prototípus, széles körben alkalmazzák mint recepciós és ügyfélszolgálati munkatárs. Világszerte több mint 27 ezer darabot értékesítettek belőle. Francia kérdésekre francia nyelven kézségesen válaszolt.
A robotika rész érdekes volt, többféle méretű és funkciójú ipari robotot lehetet megtekinteni, és megismerhettük Peppert is, korunk legfejlettebb humanoid robotját.
A tetőtérben volt még egy ökológiai kiállítás is, néhány terráriummal, ahol különféle növények nőttek. Itt volt néhány francia nyelvű interaktív játék is, össze kellett kötni fogalmakat, menyniségeket kellett megtippelni, de volt információs tábla is, melyen a gombokat nyomogatva színes ledek villantak fel.
Az egyik terrárium a néhány közül
A múzeum gyűjteménye kint a szabadban is folytatódott, a fő attrakció egy hatalmas gömb formájú IMAX mozi, a La Géode, mely azonban a látogatásom napján zárva volt. Napi két vetítést tart normál esetben francia nyelven.
A gömb formájú IMAX mozi, melynek felületét 6433 fémlap borítja
A La Géode-ot Adrien Fainsilber építész és Gérard Chamayou mérnök tervezte. A geodéziai kupola átmérője 36 méter, és 6433 csiszolt rozsdamentes acél háromszögből áll, amelyek az eget tükröző gömböt alkotják. 1,5 méter hosszúak ezek a háromszögek, és egy vékony fémkeretre vannak rögzítve, amely ugyanilyen háromszög alakú geodéziai szerkezetű, 2580 acélcsőből álló rúdból áll. A kupola egy vasbeton alapon áll. A La Géode hivatalosan 1985. május 6-án nyílt meg. Miután egy hasonló, La Défense-ban található helyszín 2001-ben bezárt, a La Géode lett az egyetlen gömb alakú épület Franciaország Île-de-France régiójában.
A múzeum épületének hátsó oldala
Kint a szabadban található az Argonaute nevű francia tengeralattjáró, mely 25 év szolgálat után került a múzeum területére.
1982-ben az Atlanti Tengerészeti Múzeum Barátainak Egyesülete (franciaul: l'Association des amis du Musée de la mer pour l'Atlantique) kiválasztotta az Argonautét, hogy megmentse a selejtezéstől. A védelmi miniszter, Charles Hernu 1984-ben beleegyezett a tengeralattjáró megmentésébe, miután az a párizsi La Villette Parkban található Cité des sciences et de l'industrie-ben a tengeralattjárók történetének és az építésükhöz használt technológiáknak szentelt állandó kiállítás része lett volna.
A tengeralattjáró, mely két oldalsó ajtót kapott, hogy a látogatók könnyebben be- és kijussanak belőle
Az 1982 óta tartalékban lévő Argonaute-ot 1989-ben szállították el egy 94 méteres uszályon, amelyet maga is egy vontatóhajó húzott, és amely három héttel később Gibraltáron keresztül érkezett Le Havre-ba. Az uszály ezután felment a Szajnán Gennevilliers-be, ahol egy tucatnyi úszóballont helyeztek el, hogy növeljék az uszály merülését. Ezután az uszály áthaladt a Saint-Denis csatorna hét zsilipjén. A Canal de l'Ourcq rakpartjánál az Argonaute-ot darukkal emelték ki a vízből, majd 400 métert vontatva pótkocsin szállították a jelenlegi helyére.
Az Argonaute 1991-ben nyílt meg a nagyközönség előtt a Cité des sciences et de l'industrie előtt, a párizsi 19. kerületben, az Avenue Corentin Cariou 30. szám alatt. 2018-ban az állandó kiállítás átalakításon esett át, és az óceánok jövőjéről szóló információkkal bővült.
A tengeralattjáró megtekintéséhez a múzeumot el kell hagyni, de a jegyünkkel később visszatérhetünk oda. A jármű nem része a tárlatnak, külön jegy megvásárlásával tekinthető meg a belseje. Velem szerencsére az alkalmazottak kivételt tettek és jegy nélkül is megnézhettem.
Részlet a tengeralattjáró belsejéből, minden területet alaposan kihasználtak, a torpedók előtt közvetlenül a matrózok ágyai voltak. A tengeralattjáró többi része is hasonlóan zsúfoltságig tele volt gépekkel, polcokkal, dobozokkal, szekrényekkel és hasonlóakkal
Ezzel véget is ért a Cité des Sciences et de l'Industrie bejárása, a látványosságok mennyiségéről talán mindent elmond, hogy az ottlétem alatt összesen 18 fényképet sikerült készítenem, de mások sem voltak sokkal szerencsésebbek, többnyire a tengeralattjáróról, a helikopterről, a robotokról és egy kiállított mikroszkópról találtam képeket. Más városok sokkal látványosabb és izgalmasabb tárgyakat gyűjtöttek össze, elég csak a prágai technikatörténeti múzeumra gondolni. A 15 eurós belépőért én ettől jóval többre számítottam.
A múzeum elhelyezkedése Párizs térképén
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek