Vonattal? Természetesen!

Franciaország nagysebességű vasúti piacára többen is szemet vetettek a nyílt hozzáférés elindítása óta. Az olaszok és a spanyolok után egy francia cég is nagysebességű járatokat üzemeltetne Párizsból a környező belföldi nagyvárosokba.

A megállapodás aláírása 2024. február 29-én

2024. február 29-én nagysebességű vonatokat üzemeltetni kívánnó Kevin Speed pályahasználati keretmegállapodást írt alá az SNCF Réseau infrastruktúra-üzemeltetővel, és reméli, hogy 2028 végéig elindíthatja első járatait az Ilisto márkanév alatt.

Ausztria napjainkban elsősorban a turizmusáról híres, a rengeteg kastélyról, várról, sípályáról, természeti látnivalóról. Azonban a mai gazdagság kezdete évszázadokkal korábban lett megalapozva. Ausztria bővelkedik ásványkincsekben, többek között nemesfémekben is. A leghíresebb és legismertebb bányászváros Schwaz volt, a középkori Európa ezüstmetropolisa, Tirol legjelentősebb városa.

A felszínről a hegy gyomrába vezető vasútvonal végállomása a föld alatt

Volt idő, amikor az itteni ezüstbányában az európai ezüst mintegy felét, a réznek pedig felét a Német Nemzet Szent Római Birodalmában bányászták 1506 és 1545 között. A jól megőrzött óvárosban Schwaz  csodálatos városi házaival tanúskodik ezekről az időkről. Az egykori ezüstbánya és annak több mint 500 km-es tárnarendszerének egy része ma már látogatható turistalátványosság az ideérkezők számára.

2023-ban több mint 3500 km új vasútvonalat nyitottak meg Kínában, így az országos hálózat közel 160 000 kilométerre bővült.

A Huangshan-Nanchang nagysebességű vasútvonalat, amelyet 350 km/h sebességre terveztek, 2023. december 27-én nyitották meg

A kínai vasúthálózat bővítése 2023-ban is tovább folytatódott. Az év második felében felavatott projektek közül sok az ország kialakulóban lévő, "nyolc függőleges és nyolc vízszintes" nagysebességű tengelyből álló hálózatának hiánypótlására összpontosított, miközben további hagyományos vasútvonalak készültek el a vidéki területek megnyitása és a növekvő ipari központok közötti összeköttetés javítása érdekében.

A Mont Cenis hegység Savoyában (Franciaország) a Pointe de Ronce-nál található, legmagasabb pontja 3612 méter, a rajta keresztülvezető hágó 2085 m magasan vezet át rajta. A masszívum a Cotti és a Graiai-Alpok közötti határt képezi, és természetes határa Franciaországnak Olaszország felé.

A Fréjus-alagút bejárata (kép forrása: www.railtech.com)

A "Mont Cenis" kifejezés a mont des cendres ("hamu hegye") kifejezésből származhat. A hagyomány szerint egy erdőtűz után nagy mennyiségű hamu halmozódott fel a földön, ezért kapta ezt a nevet.

A hegység komoly gátja volt a 19. században a közlekedésnek. Mikor felmerült, hogy a két oldalán elterülő vidékeket vasúttal kapcsolják össze, az a kor legnagyobb építészeti kihívásának bizonyult. Az itt található átkelés a mai napig fontos és a vasút hőskorában épült alagutat a jövőben egy sokkal modernebb és ambíciózusabb fogja felváltani.

2024. március 4-én elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a Schwazban található ezüstbányát. Az oda való utazás során végig autóbusszzal utaztunk, a vonat+ busz alternatíva helyett. A Strass in Zillertal állomáson való átszállás során egy igazi különlegességet sikerült lencsevégre kapni: egy vonatot szállító vonatot!

A vonatot szállító vonat Strass in Zillertal állomáson

Ezzel a szerelvénnyel már korábban is találkoztam, így ritkaságnak nem nevezném, de csak most sikerült az, hogy ez a vonat jól fotózható helyen találkozzon velem. Ismerjük meg ezt a különleges és érdekes szállítási módot, amikor a vonat viszi a vonatot!