Nem-nem, ez nem egy politikai poszt lesz, csupán csak a rövid húsvéti prágai szabadságom befejező része, melyben a város villamosairól és a prágai várról lesz szó!
Tatra villamos Prágában
A München-Prága vonatút, a Prágai Nemzeti Technikai Múzeum és a főpályaudvar bemutatása után következzék hát egy kis városi közlekedés is, majd néhány kép a Károly-hídról, végül pedig a világörökség részének nyilvánított Kézművesek utcájáról lesz szó.
Régi villamosból és egy régi pótkocsiból kialakított kávézó Prága belvárosában a Vencel téren
Prága rendkívül nagy és kiterjedt villamoshálózattal rendelkezik, a hálózat a legnagyobb Csehországon belül. A fővároson kívül városi vasutat még Brnoban, Liberec és Jablonec között, Most és Litvínov között, Olomoucban Ostravában, Plzeňben és Vítkoviceban találunk.
A csilingelő villamosok vágányai 142 kilométer hosszan szövik át Prágát (összehasonlításképp Budapesten a villamosvonalak hossza 157 km), ha pedig a teljes viszonylathosszt összeadjuk, akkor összesen 518 km-nyi villamos-viszonylatot kapunk.
Az itteni villamos viszonylatai túlnyomó többségben átmenő jellegűek, azaz az egyik külvárosból a belvároson át a másik külvárosba közlekednek. Ennek köszönhetően a vonalak a belvárosban több helyen fonódnak, gyakran 5-6 viszonylat közlekedik egy-egy szakaszon, elősegítve ezzel a város nagy részébe történő átszállásmentes utazást.
A villamoshálózatot – bár a metróhálózat kiépülése miatt kiterjedése csökkent valamelyest – ma ismét intenzíven fejlesztik, törekedve az új vonalak egyedi építészeti kialakítására is. Erre a legjobb példa a közelmúltban átadott Barrandovba tartó vonal.
Reklámfestéssel díszített villamos
A városban egyaránt megtalálhatóak a kockakövekkel kitöltött, nagypaneles technológiával épült, hagyományos nagyvasúti vonalra emlékeztető zúzottköves és füvesített pálya is. Az általam beutazott szakaszok jól karban voltak tartva, nyoma sem volt a rendkívül alacsonyra vett sebességkorlátozásnak vagy az erős zökkenőknek a vágányok illesztésénél.
Tatra T3-asok a Moldova folyó felett, a típusból és az altípusokból összesen 14113 db-ot gyártottak!
A városi közlekedéshez lehet vásárolni egy utazásra szóló jegyet vagy napi jegyet is. Összesen 21 nappali és 9 éjszakai viszonylat van, ezen kívül pedig még egy, mely csak a turistaszezonban közlekedik. A városi tömegközlekedést a Dopravní podnik hlavnívo města Prahy üzemelteti.
ismét egy T3-as a belvárosban
A város első lóvasútja 1875. szeptember 23-án indult el, a villamos vontatásra pedig 1891-ig kellett várni. Jelenleg már 931 villamoskocsi (ebből 193 alacsonypadlós) koptatja a síneket és továbbiak beszerzése is folyamatban van.
T3-as pótkocsival
A belvárosban a 22-es vonalán
A fonódó viszonylatoknak hála nem ritkák a bonyolult elágazások és kereszteződések sem a városban. A képen három viszonylat villamosa is látható, egy ilyen fotóhoz nem kell se türelem, se szerencse, a belvárosban egymást érik a járművek
Csatoltan közlekedő modernizált T3-as villamosok
A T3-as villamosokból Prágába is szép számmal kerültek, 1960 és 1989 között összesen 1193 kocsi érkezett, melyből még 2014-ben is 699 volt forgalomban. Mára már hét különböző altípusa közlekedik.
Megkezdődött a modernizációjuk is, melynek során új vontatómotorokat és új áramszedőket kaptak, de megváltozott a viszonylatjelző tábla is, a korábbi táblákat digitális kijelző váltotta le. Megújult az utastér, az utastájékoztató pedig vizuálisan is és hanggal is tájékoztatja az utasokat a következő megállóról.
Tatra T6A5 a Moldva folyó felett
A Tatra T6A5 villamosból 296 épült 1991-1998 között a ČKD-nál, melyből 150 szolgál a fővárosban. Elődjéből, a Tatra KT8D5-ből pedig további 47 közlekedik Prágában.
Škoda 14 T a vár közelében
A Škoda 14 T félig alacsonypadlós villamos külsejét nem kisebb cég, mint a német Porsche tervezte. Alapja a Škoda 05 T. Az együttműködés azonban nem sikerült túl jól, a villamosok nem túl népszerűek az utasok között, emiatt a város a 2006 és 2009 között beszerzett járművektől már most, alig 8 év használat után szeretne megválni.
Škoda 15 T
A városi flotta legfiatalabb tagja a Škoda 15 T villamos, melyet 2009-től gyárt a Škoda. A már 100%-ban alacsonypadlós járművek akár 80 km/h sebességgel is képesek közlekedni. Már több mint 50 szolgál Prágában az eddig megrendelt 250 villamosból. Emellett a darabszám mellett szinte teljesen eltörpül a budapesti 40 darabos Combino beszerzés.
A 17-es villamos a Moldva partján
A Károly híd közelében
Érdemes még pár szót ejteni a város villamosvonalairól is. Mivel a hálózat meglehetősen régen, 1875-ben alakult, bőven megmaradtak még a korabeli technikai megoldások is. Ilyen többek között a szűk belvárosi utakon közlekedő villamosok is, melyek, ha kell, még a házak alatt is átbújnak. A fenti kép a szegedieknek bizonyára ismerős már, a Tisza-parti városban is találkozhatunk ilyen megoldással. ehhez hozzájönnek még a kockakővel kirakott vágányok, a szűk ívek, a meredek emelkedők és a néha egyvágányúvá szűkülő villamospályák is.
Ismét a vár előtt, de most egy Škoda 15 T érkezik
Amint a képeken is több helyen látszik, a villamosok komoly szerepet játszanak a tömegközlekedésben. Mivel a metróhálózat még nem épült ki teljesen, és csak három vonalból áll, a személyforgalom nagy része még a felszínen halad: 2012-ben 324,2 millió utas választotta a villamost, 12 millióval többen, mint előző évben.
Škoda 15 T
A villamosok után következzen néhány kép a városról is, majd a prágai várról, mely a világörökség része.
Húsvéti vásár Prágában, a háttérben a város egyik nevezetessége az óvárosban található Szűz Mária-templom
A Szűz Mária-templom különleges formájú tornyaival szintén a város jellegzetes épülete. A gótikus stílusú templom a 14. században épült, kéttornyú, 80 méter magas tornyáról messziről felismerhető.
A Szent Vencel tér, előtérben a prágai metró egyik aluljárója, háttérben a Nemzeti múzeum épülete
A Szent Vencel tér folytatása, melyet körbe híres és drága szállodák és üzletek szegélyeznek. A téren éjjel-nappal zajlik az élet
A Károly-híd felé
Keresztül a folyón
Prága egyik legismertebb nevezetessége a Károly-híd, melyet a korábban itt álló fahíd és kőhíd helyett építettek. Az 142-es tavaszi jeges árvíz elvitte a korábbi hidat, ezért annak alapjait felhasználva 1357-ben megkezdődött egy új kőhíd építése. Jó munkához idő kell, gondolhatták már korábban is, hiszen az új híd teljes elkészültére 45 évet kellett várni, hogy 1402-ben megnyílhasson. Eredetileg csak röviden Kőhídnak, később Prágai hídnak nevezték, jelenlegi nevét 1870-ben kapta, építtetőjének tiszteletére.
A híd pilléreit szegélyező szobrok közül az egyik
Jelentősége azért óriási, mert abban az időben csak nagyon kevés nagy és állandó híd épült, így a prágai híd messze földön híres lett. Prágának sokáig az egyetlen átkelője volt, sőt, a fővároson kívül máshol nem is lehetett állandó hídon átjutni a Moldva túlpartjára.
Az 516 méter és 10 méter széles híd mindegyik pillérjére egymással szembe szoborcsoportokat helyeztek. Ezzel ez a legtöbb szobrot tartalmazó híd az egész világon. Az első az 1400-as években került a hídra, az utolsó pedig 1928-ban.
A túlparton
Szinte minden régi hídhoz tartozik legenda vagy valamilyen babona. Így van ez a Károly híd esetében is: ahonnan 1393-ban Nepomuki Jánost a vízbe lökték, oda egy sárgaréz keresztet és öt csillagot helyeztek a hídkorlátra. Aki az öt ujjával egyszerre megérinti az öt sárgaréz csillagot, annak teljesülni fog egy titkos kívánsága.
Korábban a hídon lovaskocsik, omnibuszok, később villamosok és autóbuszok is átkelhettek, napjainkban azonban már kizárólag csak a gyalogosoké. A hídon találkozhatunk karikaturistákkal, ajándékot árulókkal és zenészekkel is, ezekkel együtt igazi sétálóutca-hangulata van az átkelőnek.
A Szent Miklós templom
A híd kapujától már nyilak mutatják az utat fel a vár felé. A kimerítő séta során régebbinél-régebbi épületek közt haladunk, jelentős szintkülönbséget legyőzve, hogy elérjük a Hradzsin teret. A város legmélyebb és legmagasabb pontja között 233 méteres a szintkülönbség, mely jól látszik a városban való utazások során is. Hegyre fel vagy hegyről le, ahogy épp a domborzat változik.
A prágai Érseki palota
A Hradzsin tér
Fent, a vár dombján pedig minden épület egyben műemlék és látványosság is.Korábban itt a vár kiszolgálását végző jobbágyok laktak. 1541-ben tűzvész pusztított itt, melynek során minden épületet ujjá kellett építeni. A jobbágyházak helyett apránként szebbnél-szebb paloták épültek, a tér pedig szegénynegyedből egy előkelő díszudvarrá alakult.
A helyet sikerült eredeti, történelmi formájában megőrizni, nem ékelődött a házak közé egyetlenegy új ház, bevásárlóközpont vagy autóparkoló se.
A királyi palota
Az őrségváltás
A vár kapujainál mozdulatlan díszőrség várja a látogatókat, melyet óránként leváltanak katonás és látványos őrségváltási ceremóniában. A frissen érkező új menetelő egyenruhás őröket mindig egy vezető kíséri, aki a turistákat illedelmesen félreállítja, hogy a katonák ne essenek ki a ritmusból. Miután az őrségváltás lezajlott, a megfáradt őröket szintén ugyanezzel a módszerrel vezetik el.
Számomra az első érdekes volt, a második már kevésbé, mikor pedig néhány óra múlva még egybe belefutottam, akkor már inkább komolytalannak és erőltetettnek tűnt, mintsem komolynak...
A vár felé
Hradzsin, Szt. György-bazilika
Bent a várban látványosság ér látványosságot, nehéz választani és mindet végiglátogatni. Minden épületnek saját története van és természetesen mindet sikerült kiváló állapotban megőrizni. Nem futottam bele lezárt, felújítás alatt álló, vagy életveszélyesnek nyilvánított részekbe, mindenfelé, minden irányba szabadon lehetett sétálgatni.
A tér kiemelkedő látványossága a Szent Vitus székesegyház, mely már magasságával és méretével is tekintélyt parancsoló. Látványa messzire kiemelkedik a többi épület közül, így már távolról felismerhető. Talán kicsit olyan, mint Párizsnak az Eiffel torony...
A Szent Vitus székesegyház szemből...
...hátulról...
A székesegyház Csehország legfontosabb temploma, cseh királyok nyughelye, a gótikus, illetve neogótikus stílusok kiváló építészeti példája. Nevét Szent Vitusról kapta, kinek tiszteletére a korábban itt álló, római templom helyére emelték. Szent Vitus a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Szászország és Szicília védőszentje. Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a tizennégy segítőszent egyike.
...és oldalnézetből
De ami miatt én igazából jöttem, az a Kézművesek utcája, más néven az Arany utcácska volt. Képről már korábban is ismertem ezt a középkorból fennmaradt, igazi középkori hangulatot árasztó utcát, így ideje volt élőben is megtekintenem. A várfal tövéhez épült, apró kétszintes épületeket kezdetben a vár védői, később a középkori kézművesek lakták, de a vásárlók számára eladótérként is funkcionáltak.
Az egyik házban Franz Kafka író, egy másikban pedig Jaroslav Seifert Nóbel díjas író lakott és alkotott.
Napjainkban minden egyes ház részben egy mini-múzeum, részben ajándékbolt. A felső szinteken pedig egy hatalmas kiállítás található középkori lovagi páncélokból, sisakokból, fegyverekből és használati tárgyakból. Az utca végén kínzóeszközöket bemutató tárlat található, középtájon pedig a kíváncsiak kipróbálhatják az íjpuskával való célbalövést is.
A Kézművesek utcája...
... mely a világörökség része!
A várfalról nagyon szép kilátás nyílik Prágára és az azt keresztező Moldva folyóra is, érdemes itt is eltölteni néhány percet, mielőtt elindulnánk a hosszú lépcsőn lefelé, vissza a városba.
Kilátás a várból a városra
Innen pedig nem maradt más hátra nekem, mint visszatérni az állomásra, majd visszautazni Münchenbe... Prága nagyon szép város, három napnál mindenképpen többet érdemelt volna, ezért remélem később még újra eljutok ide, hogy további részeit is felfedezhessem és megörökíthessem.
Prága jelképei együtt: A Moldva, a Károly-híd és a Prágai vár a Szent Vitus székesegyházzal
A Prágába való vonattal való utazásról és további vonatos tippekhez a München-Prága vonattal poszt foglalkozik részletesebben.
Remélem másoknak is sikerült felkeltenem az érdeklődését és mások is elutaznak ebbe a csodálatos városba. Megéri, én legalábbis nem csalódtam benne!
Források
* Az angol Wikipédia Trams in Prague című szócikke
* A Prágai várnegyed bemutatása, nevezetességei
Utolsó kommentek