A Prágai Nemzeti Technikai Múzeum egy technikatörténeti múzeum Csehország fővárosában. A múzeum a legnagyobb technikai múzeum az országban, de Európában is a legnagyobbak között van. A négyszintes épületben többszáz közlekedési eszköz, bányászattal foglalkozó tárlat, nyomdaipart bemutató gyűjtemény, háztartásigép kiállítás és építészeti múzeum is megtalálható. A legfelső szinten interaktív játékok vannak, mellyel a rendőrség életébe és a biztonságtechnika világába tekinthetünk be.

A múzeum járműgyűjteménye

A belépő 190 Korona (kb. 2000 Forint), ha pedig fényképezni is szeretnénk, külön fotójegyet kell vásárolni további 50 Koronáért (kb. 510 Forint). Ezért cserébe egy matricát kapunk, melyet magunkra kell ragasztani, hogy a biztonsági őrök láthassák, kifizettük a fotózás felárát is. Ezt gyakran ellenőrizték is az esetemben, úgyhogy ne mulasszuk el. Érdekes viszont, hogy a teremben lévő többtucat diák a mobiljával kedvére kattintgathatott, pedig matricájuk az bizony nem volt.

Kilátás a múzeum előtti térről a városra

A múzeum létrejöttének története egészen 1717-ig nyúlik vissza, amikor megalapították Prágában az első mérnök iskolát. Ezt követően megalakult a Műszaki Intézet 1806-ban, végül a Cseh Ipari múzeum 1874-ben.

A múzeum igazi története 1908-ban kezdődött, mikor megalapították jogelődjét, a Cseh Királyság Műszaki Múzeumát. Az alapítás célja az volt, hogy összegyűjtsék a cseh ipar fejlődésének emlékeit és bemutassák, hogyan fejlődött a technológia és az ipar Csehországban és a külföldi országokban egyaránt. A gyűjteménybe már a kezdetektől fogva külömféle gépek és közlekedési eszközök is bekerültek.

A kezdeményezést nem csak magánszemélyek (köztük a cseh műszaki egyetemek professzorai), de vállalatok, ipari vállalatok és bankok is támogatták. Az egyesületet szakmai csoportokra osztották, így létrejött többek között bányászattal, kohászattal, építőiparral, közlekedéssel, cukorfinomítással, textiliparral és üveggyártással foglalkozó csoport is.

1910-ben nyílt meg a múzeum első nyilvános kiállítása, a Schwarzenberg palota mellett a prágai várban. 1918-ban, mikor megalakult a Cseh Köztársaság, a múzeum is megváltoztatta a nevét Csehszlovák Műszaki múzeumra.

Köszönhetően a sok-sok támogatásnak, ajándéknak és pénzügyi támogatásnak a gyűjtemény tovább bővült, majd a Prágában található Letná hegyen egy új múzeum építésébe is belefoghattak. Az épület tervezésére kiirt pályázatot a cseh Milan Babuška nyerte, az építkezés 1938-ban kezdődött és 1941-ben fejeződött be. Az épület azonban nem szolgálhatta a múzeum igényeit, ugyanis a megszálló hatalmak elfoglalták az épületet és saját céljaikra használták fel. A gyűjtemény így újra költözni kényszerült.

A múzeum épülete kívülről

1944-ben a háború miatt az összes múzeumi tevékenységet leállították. 1945-től a korábban átadott múzeum épületét ismét visszaszerezték, de körülbelül egyharmadát továbbra is más hivatalok foglalták el, egészen 1990-ig. 1948-ban ismét megnyíltak a kiállítások, melyek a kerékpározást a filmezést és a televíziózást mutatták be.

Ezt követően mind a kiállítás területe, mind a bemutatott tárgyak száma nőtt, a kezdeti 20 alkalmazott helyett már 130-an dolgoztak a múzeumban. A gyűjtemény páratlanná vált a maga nemében Európában.

1990-ben a rendszerváltással a gyűjtemény megkapta a teljes épületet, így a kiállítás területe tovább bővülhetett.

Időközben a korosodó épület megérett egy átfogó rekonstrukcióra is, mely 2003-ban kezdődött és egészen 2011-ig elhúzódott. 2011-ben a múzeum öt állandó kiállítása ezzel ismét megnyílhatott az érdeklődők számára!

A bejárat

A kevésbé ismert Csehország mindig is fejlett iparral rendelkezett, számos fontos és értékes berendezést gyártottak, elsősorban a keleti országok számára. Talán sokan nem is tudják, hogy az elsősorban autóiról ismert cseh Škoda a személygépkocsikon kívül még mozdonyokat, motorvonatokat, villamosokat, trolibuszokat, metrókocsikat is gyárt vagy gyártott. De hozzájuk tartozik még a különböző erőművi berendezések és alkatrészek gyártása is, mint például a turbinák, generátorok és az azokat vezérlő rendszerek. A Paksi Atomerőműben megtalálható reaktortartályok szintén a cseh Škoda termékei.

De a cseh ipar hírnevét öregbítik a Liaz, Tatra, Praga teherautók is, nem beszélve a darukról. Ezek a járművek minden nagyobb magyarországi építkezésen megtalálhatóak voltak és megtalálhatóak még napjainkban is.

Az ország fegyvergyártása és a repülésben elért eredményei is egy külön fejezetet érdemelnének. Röviden van mire büszkének lenniük a cseheknek, a szükséges műszaki tudás mindig is rendelkezésükre állt.

A cseh ipar egyik korai remeke a régmúltból: egy Tatra személyautó

Walter Standard 6 1931-ből

A Jawa márkanév ismerős lehet a motorosok között, de vajon azt is tudják, hogy régebben autót is gyártott? A múzeumban egy Jawa 750 van kiállítva 1935-ből

Tatra 80, 1935

Tatra 77a, 1937

Škoda 120 RS, a táblája alapján akár 230-cal is képes volt száguldani, mindez 1977-ből!

Igazi technikai csemege az autósoknak a Škoda 120 sportváltozata, a Škoda 120 RS, melyet autóversenyzésekhez használtak. A kétajtós kupé a múzeum táblája alapján 230 km/h sebességgel tudott száguldani, mely még ma is figyelemreméltó teljesítmény. Okkersárgára lefújva és utcai használatra átalakítva bizonyára sok embernek tátva maradna a szája a piros lámpáknál, mikor az ismét zöldre vált!

ZIS 110b, 1952

Tatra személygépkocsi 1997-ből

A Tatra egészen 1997-ig foglalkozott a személyautókkal, a legutolsó típusuk azonban már nem került tömeggyártásra, mindössze 72 készült belőle 1996 és 1999 között. Az egyik személygépkocsit egy cseh politikus használta pár évig, majd végül a múzeumnak adományozta.

Néhány régi tűzoltóautóval a tűzoltás többszázéves története is be lett mutatva, a kezdeti fából épült lovaskocsin át az egyre modernebb tűzoltó-autókig.

A tűzoltóautó-gyűjtemény egyik szép darabja

Ami miatt én elsősorban jöttem, az a vasútijármű-gyűjtemény lett volna. Az angol Wikipédia szerint több, mint 100 vasúti jármű van a múzeum gyűjteményében, én azonban ebből csak mindössze néhányat találtam itt. Talán máshol vannak kiállítva, vagy csak a cikkíró tévesztette el...

A félig szerkocsis, félig szertartályos Kladno sorozatú gőzmozdony

A kicsinyke mozdonygyűjtemény legértékesebb darabja a korábbi Buštěhrad vonal Kladno gőzmozdonya, melyet 1855-ben gyártottak. A már 169 éves masina a legidősebb mozdony Csehországban és a harmadik legidősebb a világon.

Keskenynyomtávú kisvasút mozdonya 1884-ből

Mint minden hasonló helyen, a prágai múzeumban is tilos még csak megérinteni is a kiállított tárgyakat, nemhogy beleülni. Itt azért tettek egy kivételt, az egyik kiállított mozdonyba be lehetett ülni, sőt még tábla is jelezte, hogy közös fényképezéshez van kimondottan kiállítva.

ČSD 252.0 sorozatú szerkocsis gőzmozdony

Az ÖNWB Ic és Id gyorsvonati szerkocsis gőzmozdonysorozatok voltak az Osztrák Északnyugati Vasútnál (Österreichische Nordwestbahn, ÖNWB), majd az államosítás után a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k.k. österreichischen Staatsbahnen, kkStB). Az új Ic sorozatú (Nr.: 84-92) mozdonyokat 1881-ben szállította a Bécsújhelyi Mozdonygyár. A mozdonyok főbb méretei megegyeztek az Ib sorozatéval. A kerékpárszekrények szász minta szerint áttörtek voltak.

Az első világháború után az összes mozdony a Csehszlovák Államvasutakhoz (ČSD) került ahol a 301.03-at és a 301.15-öt selejtezték, a többi a ČSD 250.0 sorozatba került, melyeket 1925 és 1931 között selejteztek. Ezek közül az egyik végül a Prágai Múzeumban pihenhetett meg véglegesen. (forrás: magyar Wikipédia)

A ČSD 375.007 (eredetileg a kkStB 310.15) pályaszámú gyorsvonati mozdonya

A kkStB 310 sorozatú gőzmozdony a 210 sorozat túlhevítős változata volt. A sokak által a legszebbnek tartott osztrák gyorsvonati mozdony a neves osztrák gőzmozdonyszerkesztő, Karl Gölsdorf alkotása.

A 310 sorozatú mozdonyok belső keretes, 1'C2' tengelyelrendezésű, túlhevítős, négyhengeres kompaund gépezetű, szerkocsis gőzmozdonyok voltak. (forrás: magyar Wikipédia)

A vasúti technikát inkább a vitrinbe zárt modellek mutatták be

A múzeum motorkerékpár-gyűjteménye is figyelemreméltó, hiába a csehek sok-sok híres motormárkát hoztak létre, majd gyártottak a keleti tömb országainak. Az idősebb generáció biztosan sok ismerős gépet felismert volna a kiállított darabok között.

Slávia CCR versenymotor 1905-ből, az akkori 85 km/h-s maximális sebessége elég volt ahhoz, hogy világhírnévre tegyen szert!

Václav Klement (1868-1938) , valamint Václav Laurin (1865-1930)  az autózás és motorozás nagy nevei, saját motorkerékpárjaik az elsők voltak az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Vállalatuk, a Laurin & Klement az akkor még a monarchiához tartozó Csehország legnagyobb ilyen vállalkozása volt.

A múzeum motorkerékpár-gyűjteményének féltett kincse a Slávia CCR versenymotor 1905-ből, mely megnyerte az 1905-ös franciaországi motorversenyt, ezzel a vállalatnak világhírnevet szerezve.

Régi autók a múzeum kavicságyán

Az autógyűjteményen kívül az alaksorban a bányászatot és a kohászatot bemutató kiállítást rendeztek be.

Őskori vasolvasztó kemence a bányászati tárlaton

A tárlat bemutatja a bányászat fejlődését az aranymosástól kezdve a középkori bányákon át napjaink modern bányatechnológiáig. Csehországban a bányászat is hosszú múltra tekint vissza, a Cseh érchegység volt a Monarchia legfontosabb bányavidéke. 1163-ban fedezték fel a hegységben az első ezüstércet, majd később cinket, vasat, rezet bányásztak, napjainkban a legértékesebb ásványkincsek a kobalt és nikkel.

Modern cseh bányagép

Az órákat, ingaórákat és toronyórákat bemutató gyűjtemény is igen érdekes, többévezrednyi történelmet mutat be. A mechanikus órákon kívül napórák, gyertya-órák és vízórák is bemutatásra kerültek.

Ingaórák az órakiállításon

A nyomdászatot bemutató terembe ötletesen egy mini-könyvtáron át lehet bejutni. A bejáratnál egy hatalmas nyomdagép egy végtelenített szalagra folyamatosan nyomtat, hogy néhány méter után egy vízfürdő után újra megtisztulva kezdődhessen a folyamat elölről.

A nyomdászatot bemutató tárlat

A konyhatechnológiát és háztartási gépeket bemutató terem is bizonyára sok embert érdekelni fog, én azonban nem tartoztam közéjük, így három fotó után már tovább is álltam. De azoknak, akik érdeklődnek a háztartási gépek után, azok számára többszáz mosógép, centrifuga, vasaló, hajszárító és porszívó lett kiállítva.

Vasalók és porszívók

Az ifjú látogatók a reptéri csomagátvilágítót próbálgatják

A legfelső emeleten pedig a már korábban is említett interaktív játékok várták az érdeklődőket. Kipróbálható egy reptéri csomagátvilágító és több fémdetektor is. A rendőrség munkáját különböző rejtvények és feladványok mutatják be, fejthetünk kódokat, titkosíthatunk szövegeket, nézegethetünk légifotókat, kémkedhetünk, lehallgathatunk. Sajnos azonban csak cseh és angol nyelven érhető el az összes játék, csekély nyelvtudással még az elvégzendő feladat meghatározása is nehézkes, nemhogy a megoldás megfejtése.

A múzeum a Moldva folyó partján található, a város északi részén. Legegyszerűbben villamossal közelíthető meg. A közelben található Letenské náměstí villamosmegállóban megáll az 1-es, 8-as, 12-es, 25-ös, 26-os, 51-es és 56-os villamos, ahonnan már látszik is a múzeum épülete.

A múzeum elhelyezkedése Prágában

Akik Budapestről utaznának Prágába, azok naponta öt közvetlen EuroCity és egy közvetlen EuroNight vonat közül választhatnak, a menetidő vonattól függően 6 óra 56 perc és 10 óra 18 perc között változik.