Vonattal? Természetesen!

Ha az Amerikai Egyesült Államok közlekedésére gondolunk, először a hatalmas autópálya-csomópontok, a rengeteg autó, a szétterülő kertvárosok és a hétköznapi eseménynek számító belföldi repülés jut eszünkbe. Ez nem véletlen, az USA-ban a távolsági vasúti közlekedés részaránya rettentő alacsony, nem éri el az 1 %-ot sem.

Egy amtrak Airo szerelvény és vezérlőkocsija. Figyeljük meg az ütközőket, vagyis azok hiányát, az USA-ban az európai csavarkapocs helyett Janney-ütköző-vonókészüléket használnak

Az amerikai sínpályákon a tehervonatok az uralkodóak, egy átlagos amerikai állampolgár nem sokat vonatozik. Ha a nemzeti vasúttársaság, az Amtrak személyszállító vasúti járműveket szerez be, többnyire Európához fordul, akárcsak a legutolsó esetben is: az Amtrak a németországi Siemenstől szerez be Airo fantázianevű ingavonatokat és hozzá illő mozdonyokat. Ezek az új szerelvények az európai Railjetek távoli, tengeren túli rokonai lesznek.

Az első TGV Franciaországban 1981-ben indult el Lyon felé szintén az első francia nagysebességű vasútvonalon. Az azóta eltelt több mint 35 év alatt a nagysebességű vonalak sugárirányban kiépültek az országban, több már a határt is elérte, hogy ott más országok vasúthálózatához csatlakozzon.

TGV motorvonatok  Bourg St-Maurice állomáson Franciaországban (kép forrása: Wikimedia Commons)

A tavaszi rövid olaszországi nyaralásomat a hazaút zárta le, La Speziából InterCityvel Firenzébe utaztam, hogy onnan Nightjettel érkezzek másnap reggelre Bécsbe. Én ezt az utazást nagyrészt átaludtam, de azért emlékezzünk meg az út azon műszaki csodáiról, melyek létezése lehetővé tette, hogy egy éjszaka legyőzhessem ezt a távolságot.

Érkezik a Nightjet Rómából Firenzébe az éjszakai órákban, hogy továbbinduljon Bécs felé

A Firenze-Bécs Nightjet ugyanis három világhírű, három különböző évszázadban, évtizedeken át épült pályaszakaszt érintett, melyek mind a vasútépítők teljesítményét hirdetik.

A DB InfraGO 2026. június 14-én újra megnyitotta a Hamburg–Berlin vasúti folyosót Németországban, ezzel lezárult a többmilliárd eurós „Generalsanierung” csomag eddigi legnagyobb projektje. Az ország legforgalmasabb városközi tengelyén a forgalom újraindulása azonban egy 10 hónapos lezárás előzött meg, ami tovább fokozta az iparági vitát Németország vasúti folyosóinak korszerűsítési stratégiájáról.

ICE motorvonat a Berlin-Hamburg nagysebességű vasútvonalon

A 278 km-es vonal teljes körű modernizációja az elmúlt 20 év első jelentős felújítása volt, amely az infrastruktúra átfogó megújítását jelentette.

A DB InfraGO és alvállalkozói 165 km vágányt és 249 váltót cseréltek ki, 47 km-en felújították a felsővezeték-rendszert, valamint hét új kereszteződést építettek ki, hogy a gyorsabb személyszállító vonatok megelőzhessék a tehervonatokat. A projekt keretében hat új jelzőállást is létesítettek, és 19 meglévőt korszerűsítettek, beleértve a biztosítóberendezések előkészítését az ETCS későbbi bevezetésére. Előkészítő munkálatokat végeztek továbbá az 5G-alapú FRMCS rádiós technológia jövőbeli bevezetésének támogatására is.

Az olasz haditengerészet az 1860-as években  támaszpontot létesített La Speziában és a város azóta is otthont ad ennek a haderőnek. A haditengerészeti múzeum a 18. században keletkezett a Savoyai királyi ház haditengerészetéhez kapcsolódó műtárgygyűjteményből, amelyet Villafrancában, majd Genovában mutattak be, napjainkban pedig La Spezia ad otthont a történelmi tárgyaknak.