Vonattal? Természetesen!

Kína nagysebességű vasúti hálózata messze a leghosszabb a világon. 2022 decemberében az ország 33 tartományi szintű közigazgatási egységéből 31-be terjedt ki, 2025 nyarán a teljes hossza meghaladja a 48 000 km-t, az év végéig pedig a tervek szerint 50 600 km-re bővül, ami a világ kereskedelmi forgalomban lévő nagysebességű vasúti pályáinak már több mint a kétharmadát teszi ki. Az elmúlt évtizedben Kína nagysebességű vasúti hálózata az állam által kiadott ambiciózus vasúti terveknek megfelelően gyorsan növekedett. Az Államtanács által 2004-ben jóváhagyott „Közép- és hosszú távú vasúti hálózati terv” 12 000 km hosszú, utasok számára fenntartott nagysebességű vasútvonalakat irányzott elő, amelyek 2020-ra legalább 200 km/h sebességgel közlekednek. A vasúti hálózat tervének 2008-as módosítása a 2020-as utasforgalomra szánt nagysebességű vasúti hálózat célhosszát 16 000 km-re növelte, és eltörölte a 200 km/h sebességi szabványt, hogy az új vonalak gyorsabb vonatoknak is megfeleljenek.

Nagysebességű vonat Kínában

Az ambíciózus terveket azóta is újra és újra felülbírálják, a cél immár a 70 000 km hosszúságú nagysebességű vasúti hálózat! A következő rövid áttekintés bemutatja, hogy milyen elemekből épül fel ez a gigantikus hálózat.

Az elmúlt években már többször jártam Barcelonában, mely az évek alatt a kedvenc városommá vált. Rendszeresen elhaladtam az állatkertje mellett is, úton a tengerpart vagy a vasútállomás felé, de mindig csak halogattam a látogatást. Ám 2025-ben végre erre is sor került, beléphettem erre a különleges helyre.

Az állatkert bejárata, a síneken a barcelonai villamos jár

Az állatkertben nem is kimondottan az állatok fogtak meg, hanem a kellemes mikroklíma, melyet a sok fa és növény teremtett, a szépen gondozott környezet és a szinte rácsmentesen kialakított kifutók az állatoknak. A barcelonai állatkert az eddigi legjobb állatkert, melyben életem során megfordultam.

Oroszországról az utóbbi években szinte csak az ún. "különleges katonai művelet" kapcsán érkeznek a hírek, miközben ott is történnek fejlesztések, visszafejlesztések. Az ország fővárosa, Moszkva nem csak a gyönyörű metróállomásai miatt volt ismert a közlekedésbarátok számára, hanem a különleges egysínű vasútja miatt is. A 4,7 kilométer hosszú vonal Moszkva északkeleti közigazgatási körzetében, a Timiryazevskaya állomástól a Fonvisinskaya és a VDNHa metróállomásokon keresztül a Sergeya Eisensteina utcáig húzódott és összesen hat állomással rendelkezett.

A moszkvai monorail 2011-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az egysínű (oroszul: Московский монорельс, kiejtése [mɐˈskofskʲɪj mənɐˈrʲelʲs]) (13. vonal) a moszkvai tömegközlekedés érdekes színfoltja volt egészen 2025-ig, mikor is a bezárása mellett döntöttek. Ezzel egy érdekes színfolt tűnt el a tömegközlekedési eszközök világából.

Jason Slaughter kanadai–holland Youtuber, aki a Not Just Bikes nevű YouTube-csatornát üzemelteti. A csatorna különböző urbanisztikai problémákat tár fel. Gyakori témája a hollandiai kerékpározás, valamint összehasonlítja Hollandia, illetve tágabban Európa közlekedését, infrastruktúráját és környezetét az Egyesült Államokéval és Kanadáéval, kiemelve azt, hogy Európa mennyivel élhetőbb hely amiatt, hogy az autózáson kívül létezik más közlekedési mód is, mint például a biciklizés, a villamosozás vagy egyszerűen a gyaloglás.

Villamos Amszterdamban. A videók gyakran visszatérő témája a jó holland tömegközlekedés, beleértve a villamosokat is (kép forrása: Wikimedia Commons)

Jason korábban Kanadában élt és dolgozott, de később már a hollandiai Utrechtben élt családjával, majd Amszterdamba költözött. Számos elrettentő példát mutat be, hogy hová vezet a túlzott autóközpontú várostervezés és mennyivel élhetőbbé válnak a nagyvárosok a csökkentett autóforgalom után. Munkája során Hollandia és Kanada mellett Ázsia több országába is ellátogat, ahonnan számos jó és rossz példa is érkezik. A csatornájáról szeretnék néhány videót kiemelni, melyben megszívlelendő jó tanácsokat találunk a várostervezéshez.

Ha a nagysebességű vasutakra gondolunk, először talán a francia TGV, a német ICE vagy a japán Sinkanszen jut az eszünkbe, és talán az utolsók között gondolunk a közép-európai Csehországra. Pedig az országnak már régóta ambiciózus tervei vannak az ország vasúti közlekedésének fejlesztésére.

Egy Cseh Pendolino Brnoban (kép forrása: Wikimedia Commons)

2025 májusában hivatalosan is megkezdődött a Brno–Přerov szakasz modernizálása, ami a későbbi nagysebességű hálózat alappillére lesz. Ennek keretében az első 10 km-es Nezamyslice–Kojetín rész rekonstruálása zajlik, új vágánnyal, ETCS rendszerrel, alagutakkal és hidakkal, hogy a vonatsebesség 200 km/h‑ra emelkedhessen.