HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

1000 mm (1) 9euroticket (2) afrika (6) agv (1) alagút (7) alex (1) állatok (2) állomás (14) alpok (1) alstom (2) amerika (2) amszterdam (1) anglia (17) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (90) autó (2) autómúzeum (4) ave (17) avlo (1) ázsia (4) baden-württemberg (2) bajorország (60) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (10) bécsújhely (3) belgium (4) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) bombardier (1) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) caf (1) commons (1) csehország (15) dánia (1) dél-amerika (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (20) egyiptom (4) éjszakai vonat (2) elon musk (2) érdekességek (59) euronight (3) európa (7) filmek (6) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (73) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) genova (6) görögország (2) gőzmozdony (11) gysev (1) hajó (8) heide volm (2) híd (1) hollandia (6) horvátország (2) hs2 (1) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (61) index2 (257) india (4) innsbruck (4) interrail (14) izrael (1) japán (11) jbss bahn (13) jövő (2) kalifornia (4) kanton (1) kastély (7) kecskemét (18) kenya (1) kína (41) kindertojás (2) kisvasút (11) kombinált szállítás (2) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (7) különleges vasút (4) las vegas (2) lego (3) lengyelország (4) ligeti (6) lindau (2) linz (1) Linz (2) madrid (11) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (35) mallorca (7) marokkó (3) marseille (1) menetrend (1) mercedes (1) metró (8) milánó (4) mittenwaldbahn (6) modellvasút (12) monaco (1) münchen (78) múzeum (40) nagysebességű vasút (152) nápoly (3) németország (78) nürnberg (11) nyomtáv (3) öbb (11) olaszország (50) oroszország (3) ouigo (1) párizs (12) peking (1) pendolino (2) plzeň (3) porsche (3) portugália (4) prága (9) puchberg (7) railjet (9) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (8) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (4) siemens (2) sikló (1) sinkanszen (4) skoda (1) söll (1) spanyolország (64) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (8) svájc (20) svédország (4) szaud-arábia (1) szeged (1) szlovénia (9) s bahn (16) tajvan (1) talgo (7) tarragona (1) TEE (9) terepasztal (9) tgv (39) tibee (5) tibet (1) törökország (3) train simulator (1) trieszt (2) ukrajna (3) USA (20) vasútállomás (9) vasútvonal (1) velence (7) vendégposzt (2) villamos (10) virágok (1) virtuális vasút (9) vonatjegy (1) westbahn (1) Windischgarsten (4) würzburg (1) zürich (1) Címkefelhő

2013.06.27. 23:11 Balogh Zsolt

Nagysebességgel Lengyelországban is?

Az Iho.hu weboldalon 2013 június 24-én egy érdekes cikk jelent meg Pendolino a PKP-nál is címen, mely a Lengyel Államvasutak (PKP) legújabb vonatát mutatta be. A vonatot én nem is jellemezném részletesen, helyette inkább arra a kérdésre kerestem választ, hogy milyen pályán is tud majd közlekedni a jövőben és hogy vajon Lengyelországban ki lehet-e használni a motorvonat 250 km/h sebességét?

pkp pendolinoA Lengyel Államvasutak új nagysebességű motorvonata! 2014-től új tag a nagysebességű klubban?

Lengyelország 2004-ben, hazánkkal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. Akkor Lengyelország volt Európa "beteg embere", hatalmas munkanélküliséggel, elmaradott infrastruktúrával. Ám a lengyel kormány igyekezett ügyesen felhasználni az uniós pénzeket, ezzel látványos fejlődést előidézve.

pkp pendolinoPKP EU44 sorozatú mozdonnyal vontatott InterCity Lengyelországban

A PKP 2009-ben a Siemenstől 10 db EuroSprintert vásárolt, melyek szinte teljesen megegyeznek a Magyarországon is közlekedő MÁV 1047 sorozattal. A fő különbség a 200 km/h maximális sebesség és a harmadik áramrendszer a lengyel egyenáramú hálózathoz. A mozdonyok a PKP InterCityhez került, ahol távolsági személyvonatokat vontatnak velük.

Az egyik PKP EU44 sorozatú mozdony 235 km/h sebességével új lengyel mozdonyos sebességrekordot állított fel 2009. május 27-én Psary és Góra Włodowska között (A Taurusok nemzetközi sebességrekordja a 2006-ban Németországban elért 357 km/h-s sebesség).

2013-ban a növekedés újabb látványos állomáshoz érkezett, ugyanis bemutatták a Lengyel Államvasutak részére gyártott új, nagysebességű Pendolino motorvonatot. Az első motorvonatot az Alstom olaszországi gyárában mutatták be a sajtónak. A már elkészült öt szerelvényt további 15 követi majd, így összesen 20 korszerű vonattal lesz a PKP gazdagabb.

Az Alstom még 2011 májusában nyerte meg a pályázatot a húsz Pendolino villamos motorvonat szállítására. A szerződés teljes értéke 665 millió euró, mely magában foglalja a tizenhét éves karbantartást is, valamint fel kell építenie egy ehhez szükséges műhelyt Varsó Grochów városrészében.

A lengyel Pendolino az olasz ETR600 sorozat alapjaira épül, hétkocsis, 187,4 méter hosszú. A vontatómotorok összteljesítménye 5500 kW, mely 250 km/h sebesség elérésére elegendő. A hét kocsi közül 4 hajtott. A RailJeten is bevezetett három különböző kocsiosztály itt is jelen lesz, összesen 402 férőhellyel.

pkp pendolinoA motorvonat összeszerelése Olaszországban

Érdekesség, hogy bár a Pendolinok korábbi változatai rendelkeztek billenthető kocsiszekrénnyel, de már a Kínának szállított vonatokba se került bele ez a technológia. A kocsik ívekben való bedőléséről így Lengyelországban is le kell mondanunk.

pkp pendolino

pkp pendolino

pkp pendolinoA motorvonat belsejéről három különböző kép, vajon melyik lesz majd az igazi?

A vonatok képesek lesznek működni a három legfontosabb áramrendszer alatt: a Magyarországon is alkalmazott 25 kV 50 Hz AC rendszerrel, a Németországban, Ausztriában és Svájcban kiépített 15 kV 16,7 Hz rendszerrel és a lengyelországi 3 kV egyenáramú rendszerrel is elboldogulnak majd, bár nemzetközi közlekedésükről egyenlőre még nincs szó.

A három áramrendszer mellé több vonatbefolyásoló is jár majd: az ERMTS mellett felszerelik majd a lengyel, cseh, osztrák és német vonatbefolyásolókkal is.

Youtube videó a PKP új nagysebességű vonatáról

De vajon pontosan hol is fognak közlekedni? Hová szánja őket a Lengyel Államvasút?

Lengyelországban 22 314 km hosszúságú vasútvonal üzemel, melynek fele villamosított. Az ország nagyvárosai között a nagysebességű vasúti közlekedés kiépítése már 1998 óta napirenden van. A fővonalak közül több alkalmas a 160 km/h sebességre is, de ettől gyorsabban jelenleg sehol sem lehet közlekedni.

A PKP megvalósíthatósági tanulmány készítését rendelte meg az ország első nagysebességű vasútvonalának kiépítésére, amely Varsót Poznańnal és Wrocław-val kötné össze (a lenti térképvázlaton piros színnel jelölve). Ennek azonban még nem fogtak neki.

pkp pendolinoTervezett nagysebességű vasútvonalak Lengyelországban, a kék színű vonalon állnak forgalomba az új Pendolinók

A Varsó-Katowice-vasútvonal (vagy más néven a lengyel 4-es számú fővonal) azonban már rég készen van, modernizációja évek óta tart. Jelenleg az ETCS vonatbefolyásolót telepítik rá, így ha az elkészül, a vonal egyes szakaszain a sebesség felemelhető lesz 250 km/h sebességre is. Ezen a szakaszon lesz szükség a fentebb bemutatott Pendolinokra, melyek már ki tudják használni a felújított pálya előnyeit.

pkp pendolinoA 2010-es és a várható 2014-es menetidők: a különbség jól látható!

A Varsó-Katowice-vasútvonal története is megér még egy bekezdést: a vasútvonalat 1971 és 1977 között építették meg, és már tervezéskor figyelembe vették a jövőbeli nagysebességű közlekedést, így a pályageometria lehetővé teszi a 250 km/h sebességet is. Eredetileg a teherforgalom számára építették, maximum 5000 tonnás tehervonatok közlekedhessenek rajta (összehasonlításképp: egy átlagos magyar tehervonat 2000 tonna sincs). Ezzel a lépéssel ez volt Európa első igazi nagysebességű vasútvonala, igaz jelenleg nagysebességű forgalom nélkül. A forgalom 1977 december 23-án indult meg az új vonalon. A 224 km-es vonal végig kétvágányú, normál nyomtávolságú és 3 kV egyenárammal villamosított. Ezzel még a francia TGV születését is megelőzték, mely csak 1981-ben indult meg. Napjainkban teher- és személyszállító (expresszek, EuroCityk, InterCityk és regionális járatok is) vonatok is közlekednek rajta.

Olaszországban már 1927-ben átadták az első Direttissimát Róma és Nápoly között, melyet szintén az első nagysebességű európai vasútvonalak közé sorolnak, azonban a megengedett 130 km/h maximális sebességgel napjainkban már nem tartozik a nagysebességű vonalak közé.

De térjünk vissza Lengyelországba az olaszországi kitérő után. Az 1971-ben megkezdett vonal egészen a Balti-tengerig vezetett volna, hogy összekösse Felső-Sziléziát Tricity város kikötőjével. A vasút Zawiercie-től egészen Tczew-ig vagy Gdańsk-ig vezetett volna. Azonban a különböző gazdasági krízisek miatt végül csak Grodzisk Mazowiecki-ig készült el, ahol összekötötték a már meglévő Varsó-Bécs-vasútvonallal. Az, hogy a Balti-tengert összekössék az ország közepével, az ipari központokkal, már az 1920-as években is felmerült, legelőször Aleksander Wasiutyński professzor javaslatára.

A megnyitást követő első 7 évben a vonalat csak tehervonatok használták. 1980-ban naponta 73 tehervonat és csak 4 személyvonat közlekedett rajta. Az 1980-as évek közepén a kormány engedélyezte, hogy a vonalat jobban bevonják a személyforgalomba is. 1984 június 1-én közlekedett az első pár expresszvonat a vonalon, 140 km/h maximális sebességgel (a Górnik, Varsó Wschodnia-ból Gliwice-ba, és a Krakus, Varsó Wschodnia-ból Krakó Główny-ba). Két évvel később a maximális sebességet felemelték 160 km/h-ra.

A vonatokhoz a PKP a PKP EU05 sorozatból 27 db-ot átépített PKP EP05 mozdonnyá, így a 125 km/h végsebesség helyett 160 km/h-val mehettek.

1994 május 11-én (épp a 10. születésnapomon :) ) egy olasz Pendolino motorvonat új lengyel sebességrekordot állított fel: 250,1 km/h sebességgel száguldott Biała Rawska közelében. Ez egyúttal a jelenlegi közép-európai vasúti sebességrekord is lett.

Ezután hosszú eseménytelen időszak következett a vonal életében, mígnem a PKP meg nem rendelte a 20 Pendolino-t a nagysebességű közlekedéshez. Ezzel a lépéssel a vonal megépítése után 37 évvel végre kihasználható lesz a vasútvonal 250 km/h maximális sebessége.

2014-ben meglátjuk!

Szólj hozzá!

Címkék: lengyelország nagysebességű vasút


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr985380813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása