Ahogy a legutóbbi posztban is említettem, tíz napot Mallorca szigetén töltöttem. Ez idő alatt sikeresen bejártam az egész szigetet, és közben megismertem Mallorca metrójat, vasúthalozatát es buszközlekedését.
Mallorca a Földközi-tengeren található, nem messze a spanyol partoktól. A Baleár-szigetek legnagyobbika, nagysága 3684 km², mely nem nagyobb, mint egy magyar megye fele. A szigetcsoport többi tagja még Ibiza, Menorca es Formentera. A közelben további két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.
Átszállás villamos motorvonatról dízelre
Az átlag turista a szigetre repülővel érkezik, 2014 január elején én is így tettem, sikeresen landoltam az Air Berlin egyik járatával a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (spanyol nyelven: Aeropuerto de Palma de Mallorca), nem messze a sziget fővárosától, Pálmától.
Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett
A repülőtér meglehetősen fiatal, ám mégis a harmadik legforgalmasabb Spanyolországban Madrid és Barcelona után. Nyáron, pedig, mikor a szezon beindul, Európa legforgalmasabb hónapját bonyolítja le. 2012-ben 22 millió utast fogadott (a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér eközben csak 8,5 milliót). A legforgalmasabb időszakban 12 ezer utas érkezik óránként!
Mallorca nemzetöki repülőtere januárban, főszezonban nem ilyen nyugodt az élet itt
A sziget légiforgalmának kezdete az 1920-as évekig nyúlik vissza. Kezdetben csupán kisebb repülőgépek szálltak le, melyek főként postát szállítottak. Az 1930-as években kezdődött egy katonai repülőtér építése, mely kesébb a turizmus erősödésével vált nélkülözhetetlen nemzetközi légikikötővé. 1954-ben aszfaltoztak le a kifutópályáját, majd 1960. július 7-en nyílt meg a nemzetközi terminálja. Így vált katonai légibázisból fokozatosan civil repülőtérre.2007-ben érte el a máig megdöntetlen rekordforgalmat: ebben az évben 23227983 utas és 22833 tonna áru fordult meg a reptéren. Ehhez 197354 légi járatra volt szükség.
A sziget közúthálózata fejlett, a rengeteg turista kiszolgálása érdekében az utakat folyamatosan fejlesztik. A fővárost egy hatsávos autópálya-gyűrű kerüli el, amely Llucmajor, Sa Pobla es Peguera fele ágazik szét.
A városokat helyi és távolsági autóbuszjáratok kötik össze, melyeken jellegzetes sárga-piros festésű autóbuszok közlekednek. Távolsági buszra jegyet csak a buszvezetőtől lehet vásárolni, akár olyat is, mely retúr, vagy később át kell vele szállni. A helyi buszokra automatából is vásárolhatunk vonaljegyet, és létezik chipkártya alapú bérlet is. Minden esetben a felszállás csak az első ajtónál lehetséges!
A Pálmai metróüzem (spanyol nyelven: Metro de Palma) szinten nagyon fiatal, építését 2005-ben kezdtek es 2007-ben adtak át. Az építkezés költsége 312 millió euro volt. A két vonalból álló, 1000 mm-es nyomtávolságú, 1500 volt egyenárammal villamosított, 8,3 km-es hálózaton kilenc állomás tálalható. Az 1-es vonal Palma de Mallorca busz-vonat-metró állomását köti össze University of the Balearic Islands-szal, mely a sziget egyeteme. Jacint Verdaguer, Son Costa / Son Fortesa állomásai közösek a kettes vonaléval, Son Sardina állomáson pedig átszállhatunk a solleri vonatra.
A metró második vonala nem is igazi metró, a mallorcai vasút vágányait használja a távolsági vonatokkal közösen. Míg a vonatok es Marratxí között sehol nem állnak meg, zónázó vonatként járnak, addig a metró minden állomáson megáll egészen a végállomásig, Marratxí-ig. Itt átszállhatunk a távolsági vonatokra vagy autóbuszra.
Jegyautomaták az Estació Intermodal de Palma nevű állomáson
Metróra jegyet csak jegyautomatából vehetünk, bármilyen távolságra is utazunk, a jegyár egységesen 1 euró 55 cent. A metró sínjeihez csak beléptető kapukon át lehet lejutni, és később a végállomáson érvényes jeggyel kijutni.
A metró meglehetősen ritkán jár, 15-30-60-perces ütem van érvényben, napszaktól függően, ráadásul hétvégén es ünnepnap egyáltalán nem jár!
Beléptetőkapuk Palma de Mallorcán
Én térkép híján az első napok egyiken vásároltam egy metrójegyet, úgy, hogy a végállomást találomra választottam ki. Gondoltam, baj nem lehet, hiszen minden jegy ugyanannyiba kerül, nem károsítok meg senkit sem. Son Costa / Son Fortesa állomáson leszálltam, néhány utassal együtt. Ők a jegyükkel gond nélkül átjutottak a kapukon, míg en par képet készítettem. Mikor azonban utolsóként en akartam kijutni, a kapu makacsul megtagadta, hogy kiengedjen, mivel a végállomás nem stimmelt. Visszamenni metróval nem akartam, ugyanis épp a 60 perces ütem idején érkeztem meg, a kereszt pedig par perce volt. Meg kilógni sem tudtam egy másik utassal, ugyanis a teljes állomás kongott az ürességtől.
A síneken sétálni nem szerencsés, 60 percet várni meg nem akartam... Szerencsére az építők nem számoltak az olyan vékony utasokkal, mint en, így behúzott hassal meg éppen csak, de átfértem a fal es a beléptető kapuk között hagyott keskeny résen.
Mallorca távolsági vasútja épp reneszánszát éli. A hálózat nagy részét a 70-es években bezárták, de később fokozatosan újranyitottak es modernizáltak. A folyamat még napjainkban is zajlik, második vágányok épültek, és további, már bezárt vonalak újranyitása van tervben. Ami viszont szinte változatlan formában fennmaradt, az a solleri vasút, de vele majd egy későbbi posztban fogok részletesebben foglalkozni.
Jelenleg a szigeten kb. 109 km-en zajlik vasúti forgalom, melyet két vasútársaság működtet: az állami Serveis Ferroviaris de Mallorca és a magán Ferrocarril de Sóller. Ehhez jön meg a további 8,5 km-nyi metróhálózat Pálmában a belváros es az egyetem között.
Mallorca vasúthálozata (kép forrása: Wikimedia Commons)
jelmagyarázat: zöld: üzemelő, lila: tervezett újraindítás, sárga: a solleri kisvasút és villamos, piros:üzemen kívül
Az első vasútvonalat a mallorcai mérnök, Eusebi Estada i Sureda (1843-1917) tervezte. Az első vonal 1875. február 24-en nyílt meg Palma es Inca között. A vonal egyvágányú volt, 914 mm-es (3 angol láb) nyomtávolsággal. 1927-ig ez kibővült Manacoron keresztül egészen Artaig, megépült a Palma-Santanyi es a felantixi vonal is. Ezzel a sziget vasúthálózatának hossza 236 km-esre nőtt.
Az első vonalbezárás 1931-ben történt, Palma es a kikötő között (2,9 km), de ugyanakkor fejlesztésre is sor került, ugyanis Palma es Inca között a vonal kétvágányúvá épült át. Majd ezt követte 1941-ben a Consell-Alaro vonal (3,72 km) feladása. A bezárási hullám tovább folytatódott 1964-ben (további kb. 92 km) es 1977-ben (kb. 65 km).
1990-es években fordulat következett be Mallorca vasútjának megítélésében. Bezárások helyett a fejlesztés került előtérben. Ez gondolom a folyamatosan növekvő turistahad es a mobilitási igény növekedése kényszerítette ki. A nyomtávolságot 1000 mm-esre bővítették, új járműveket szereztek be, es a már korábban bezárt vonalak közül is újranyitottak párat.
2001-ben újranyílt az Inka-Sa Poblo-vasútvonal (13,1 km), 2002-ben az Inka-Sineau-vasútvonal (13,84 km), 2003-ban pedig a Sineau-Manacor-vasútvonal (21,31 km).
2005 es 2007 között megépült Palma új vasút-, metró- es autóbusz-állomása a föld alatt, a föld alá süllyesztett vágányok helyére pedig parkot építettek. Az állomás átadásával együtt indult meg a metróüzem is a szigeten.
2010 márciusában megkezdődött a Manacor-Arta-vasútvonal újjáépítése is (30,35 km), tram-train rendszerként (vagyis a vonatok a varoson belül, mint villamosok közlekednének). 2011 tavaszán megérkezett a tervezett üzemhez szükséges hat háromrészes villamos motorvonat. Az építkezést pénzügyi okok miatt azonban nem folytatták. 2013-ban a regionális kormány bejelentette, hogy az építkezést felfüggesztik. Azóta a félbehagyott felüljárók es állomások parlagon hevernek. A már leszállított új vasúti járművek pedig félreállítva várják jobb sorukat. Mivel alacsonypadlósak más vonalakon nem vethetőek be.
SFM 91 sorozatú motorvonatok, egyelőre üzemen kívül
2012-ben a Palma-Inca vasútvonalat villamosították 1500 V egyenárammal es új villamos motorvonatok is érkeztek. Emiatt közvetlen vonat nincs Palmaból Manacorba vagy Sa Poblába, minden esetben át kell szállni.
A vonatok ütemes menetrend szerint járnak, minden irányba óránként egy vonat indul, bár a hálózat nagy részén a párhuzamos közlekedések miatt ettől jóval több eljutási lehetőség adódik. Palma es Inca között jár továbbá egy expresszjárat is minden órában, mely csak a két végállomáson áll meg.
A vonatozás a szigeten engem többszörösen is Angliára emlékeztetett: A vágányok a legtöbb helyen kerítéssel el vannak kerítve, még a nyílt vonalon is. Csak motorvonatos üzem van, nincsenek mozdonyok, se tehervonatok. A peronok magasperonok, így nem kell lépcsőzni beszálláskor. A legtöbb állomáson beléptető kapuk vannak üzemben, csak érvényes jeggyel lehet a vonatokhoz eljutni. Első osztály semelyik járaton sincs.
Napjainkban Mallorca vasúthálózatát es metróját a Transport de les Illes Balears üzemelteti, a járművek telephelye Verge de lluc állomás közelében van.
Járműállomány:
Sorozat | Darabszám | Forgalomba állás | Teljesítmény | Maximum sebesség | Forma | 1. osztály | 2. osztály |
SFM 61 sorozat | 9 | 1995 | 620 kW | 100 km/h | 2 vagy 3 részes | 0 | 96 |
SFM 71 sorozat | 6 | 2007 | 100 km/h | 2 részes | 0 | 74 | |
SFM 81 sorozat | 5 | 2012 | 1680 kW | 100 km/h | 3 részes | 0 | 118 |
SFM 81 sorozat | 8 | 2012 | 1680 kW | 100 km/h | 4 részes | 0 | 168 |
SFM 91 sorozat | 6 | 2012? | 840 kW | 70/100 km/h | 3 részes | 0 | 92 |
A cikk következő részében az Estació Intermodal de Palma állomás lesz részletesen bemutatva!
Források:
* A német Wikipédia Schienenverkehr auf Mallorca szócikke;
* Railfaneurope.net
Irodalom:
* Klaus-Jürgen Vetter, Sarah Wolff: Mallorca mit dem Zug entdecken. Bruckmann Verlag, München April 2001, ISBN 3765471801.
* Klaus-Jürgen Vetter, Wolfgang Heitzmann, Sarah Wolff: Eisenbahnparadies Mallorca. GeraMond, 2004, ISBN 3765472549.
* J. Pere Brunet Estarelles: La Companyia dels Ferrocarrils de Mallorca. Institut D'Estudis Baleárics, Juni 1994, ISBN 8487026346.
Utolsó kommentek