Vonattal? Természetesen!

Az Olasz Államvasutak személyszállítással foglalkozó leányvállalata, a Trenitalia 2 milliárd eurót fektet be nagysebességű járműparkjába, amelynek részeként 2030-ig 74 új Frecciarossa vonatot vásárol. Ezeket az új nagysebességű motorvonatokat olaszországi belföldi útvonalakon és határon átnyúló járatokon fogják üzemeltetni.

Két Frecciarossa 1000 sorozatú vonat Milánó főpályaudvarán. 2026 decemberétől innen akár Münchenbe is utazhatunk közvetlen vonattal (kép forrása: Wikimedia Commons)

A üzemeltető tervei szerint a jövőben a legforgalmasabb útvonalakon növeli a járatok számát, és bővíti nemzetközi tevékenységét, így a nagysebességű vasút a közepes távolságú légi közlekedés alternatívájaként fog megjelenni. A vállalat szerint az új vonatok szerkezetében felhasznált anyagok több mint 95%-a újrahasznosítható lesz.

Miután a DB törölte a Stuttgarti főpályaudvar 2026-os év végére tervezett részleges megnyitását, további felülvizsgálatot rendelt el a sokat vitatott projektről. A Stuttgart 21 program várhatóan legkorábban 2032-ben hozhatja meg a várt eredményeket.

2025 novemberében a stuttgarti főpályaudvar épületének tornyán található óra a felújítás után újra a helyére került, és készen állt arra, hogy az elmúlt 100 év nagy részében megszokott módon jelezze az utasoknak az időt.

Légi felvétel az állomás átalakításáról 2023 júliusában. A történelmi Bonatz-Bau a kép közepén látható, a meglévő felszíni végállomás peronjai derékszögben állnak vele szemben. A kettő között található az új földalatti peronok feletti terület, amelyek 90°-os szögben futnak elődeikhez képest (Fotó: DB AG / Arnim Kilgus)

Azonban a leendő utasok még nem tudják, mikor szállhatnak fel a vonatra az új földalatti peronokról, amelyeket a régóta folyó Stuttgart 21 átalakítási program részeként építettek. Ezek derékszögben helyezkednek el mind az állomásépülethez, mind a terminál létesítményekhez képest, amelyeket felváltanak.

Ugyanis szinte pontosan akkor, amikor az órát visszahelyezték, a Deutsche Bahn bejelentette, hogy „kockázatokat” azonosított a 420 méteres földalatti állomás 2026-ban tervezett megnyitásával, sőt a projekt nagy részével kapcsolatban. Új megnyitási dátumot azonban még nem jelentett be.

A Vennbahn egy érdekes és földrajzi szempontból egy egyedülálló vasútvonal, amelyet a porosz állami vasút épített részben az akkori német területeken. Ma már teljes egészében Belgiumban található, mert a vonal pályája, valamint az állomások és egyéb létesítmények 1919-ben (1922-ben véglegesen) a Versailles-i szerződés egyik cikke alapján ideiglenesen belga területnek minősültek. A vasútvonalon utazva tehát úgy szelhettük át Németország egy részét, hogy közben nem hagytuk el Belgiumot!

A Vennbahn napjainkban

Ez hat kis német exklávét hozott létre a vonal nyugati oldalán, amelyek közül öt ma is létezik. A szerződés (nem pedig a pálya elhelyezkedése) egy kis belga ellen-enklávét is létrehozott, egy forgalmi szigetet egy háromirányú német útkereszteződésben Fringshaus közelében, amely 1949-ig létezett. A második világháború után a vasút ipari használata folyamatosan csökkent, így a vonalat végül 1989-re teljesen bezárták és részben lebontották, helyén ma kerékpárút található.

A kínai gazdaság nagyméretű fejlődésbe kezdett a 2000-es évek kezdetén és azóta is folyamatosan záporoznak a hírek, hogy mi és mennyi épült, ráadásul milyen rövid idő alatt! Az ország ipari nagyhatalommá vált, és ehhez kapcsolódóan rengeteg beruházás indult. Utak, autópályák, repülőterek, metró- és vasúthálózatok épültek, csak hogy a leglátványosabbakat említsem. Csak nagysebességű vasútvonalból az elmúlt 20 év alatt 50 ezer kilométernyi készült el, de még korántsem ért véget az expanzió.

Párhuzamosan haladó nagysebességű vasútvonalak Kínában (kép forrása: english.www.gov.cn)

Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy mi tette lehetővé ezt a páratlan fejlődést, meddig fog még tartani és mi lesz mindennek a következménye? Mert a sötét viharfelhők már elkezdtek gyülekezni és a közeledő demográfiai válságból nehéz lesz veszteségek nélkül kilábalni.

A vasúti közlekedés fenntartása és fejlesztése hosszútávú feladat. A beruházások éveken és kormányzati ciklusokon átívelő feladatok, melyeket ha hatékonyan szeretnénk megvalósítani, akkor nem lehet évente módosítani az irányon. Jól tudják ezt Svájcban is, ahol a fő irányok kijelölése 20 éves időszakokat fed le. Így épülhetett meg a Gotthárd-bázisalagút is 17 évnyi munka árán.

Svájci életkép motorvonatokkal

A Szövetségi Tanács elfogadta 2026. januárjában a Verkehr '45 stratégia kidolgozásának legfontosabb paramétereit, amelynek célja a vasúti, közúti és városi közlekedési infrastruktúra célzott és koordinált fejlesztésére irányuló projektek azonosítása 2045-ig. A Szövetségi Tanács először kívánja összefogni az összes közlekedési mód infrastruktúrájának bővítését egy közös javaslatban.