Vonattal? Természetesen!

A spanyol államvasút, a RENFE már jelenleg is üzemeltet határon átnyúló nagysebességű járatokat Franciaország és Spanyolország között, az 1990-es évek elejéről származó, felújított RENFE S100 sorozatú motorvonatokkal, melyek az első generációs TGV szerelvények közeli rokonai. Jelenleg azonban a spanyol szerelvények csak Lyonig merészkedhetnek el, Párizs már jóval nehezebben elérhető cél.

Utasok szállnak be egy AVE vonatba Lyon Part-Dieu állomáson Franciaországban (kép forrása: railwaygazette.com)

Mindeközben a RENFE hagyta lejárni a Párizs és Lyon közötti pályaszakaszokra vonatkozó keretmegállapodását, az Avril motorvonatok engedélyezésének késedelme miatt, helyette most a francia regionális személyszállítási piacokra koncentrál.

Az European Sleeper március 26-án elindította a Párizs–Berlin éjszakai vonatjáratot, ezzel újjáélesztve a decemberben megszűnt összeköttetést.

Az European Sleeper Párizs–Berlin vonata (Fotó: Jeremie Anne)

A korábbi járatot, a Párizs–Bécs útvonalat az Osztrák Szövetségi Vasutak, a német DB Personenverkehr és a francia SNCF Voyageurs üzemeltette. A járat 70%-os kihasználtságot ért el, de a gyakori éjszakai pályakarbantartási munkálatok megakadályozták a járatok számának növelését, és a szolgáltatás megszűnt, amikor a francia kormány visszavonta a pénzügyi támogatást.

Amikor bejelentették a szolgáltatás megszűnését, a holland–belga éjszakai vonat-szövetkezet, az European Sleeper lépett a helyébe azzal a céllal, hogy helyettesítő Párizs–Berlin járatot indítson. Hat hónap alatt tervezték meg a szolgáltatást, ami – ahogy társalapítója, Elmer Van Buuren a bevezetéskor elmondta – a vasúti iparban rövid határidőnek számít, és „őrült kihívásnak”.

Néhány napja a Spanyol Államvasutak, a RENFE egy költséghatékony megoldással rukkolt elő, hogy enyhítsék a spanyol elővárosi vasútvonalakon a kocsihiány miatti zsúfoltságot. Mivel a nyári főszezonban a spanyol gazdaság nem igényel annyi vasúti teherszállítást, ezért a vasút a szükségtelenné vált teherkocsikat veti be a turisták elszállítására.

Az innovatív spanyol személykocsi kívülről

"Napjainkban a legtöbb utasunk utazás közben csak a telefonját bámulja, így nem érzékeny annyira arra, hogy milyen kocsiban utazik" - érvelt Álvaro Fernández Heredia, a RENFE elnöke és vezérigazgatója. "A legtöbb turista csak el szeretne jutni a célállomásra, lehetőleg ingyenes Wi-Fi-vel felszerelt kocsiban" - folytatta.

Ami igazán érdekessé teszi a hírt, az az, hogy Magyarország is hasonló gondokkal küzd a nyári főszezonban, mint a távoli Spanyolország. Ezért Magyarország közlekedési minisztere az államvasutak vezérigazgatójával együtt egy rövid szakmai látogatást tett a tengerparti Vilanova i la Geltrú városában, hogy megtekintsék a prototípus, innovatív új személyszállító kocsit és megvizsgálják, hogyan adaptálható a magyarországi viszonyokhoz.

Ahogy az ambiciózus vasúti programok kezdenek formát ölteni szerte a Közel-Keleten, egyre inkább szükség van a stratégiai tervezés fontosságának felismerésére, amely alakítja a teljesítményt, biztosítja a rugalmasságot és hosszú távú értéket teremt.

A Rijádi metró a világ egyik legmodernebb, teljesen automatizált (vezető nélküli) metróhálózata, amely 2024-ben kezdte meg működését. A 176 km hosszú, 6 vonalból és 85 állomásból álló rendszer kulcsfontosságú eleme a szaúdi főváros közlekedésének, összekötve a fontosabb városrészeket.

A vasúti megaprojektek sikere vagy kudarca jóval azelőtt eldől, hogy a síneket lefektetnék, vagy a vonatok közlekedni kezdenének. Ez pedig napjainkban sehol sem látszik annyira egyértelműen, mint a Közel-Keleten.

A blogon rendszeresen beszámolok érdekes vasúti technikákról, vasúti pályákról és járművekről. Gyakran szerepelnek itt frissen átadott vagy éppen tervezett, esetleg építés alatt álló építmények. Sokszor tekintek a jövőbe, hogy mi épül, szépül, javul, milyen fejlesztések teszik jobbá a jövőben a vasúti közlekedést Európában.

Az épülő Wien Hauptbahnhof 2011-ben. Azóta a pályaudvar elkészült, sőt egy modern városnegyed is kinőtt mellette a régi Südbahnhof vágányainak a helyén (kép forrása: Wikimedia Commons)

A következő bejegyzés azonban más irányba indul el, néhány ország esetében összegyűjtöttem pár jelentős fejlesztést, ami 2010 óta valósult meg, választ adva a címben feltett kérdésre: Mire elég 15 év?