Csehországot gyakran hasonlítják Magyarországhoz, hiszen mindkét ország Közép-Európában található, népessége 10 millió fő körüli. A két ország egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz 2004-ben, így szinte azonos lehetőségek álltak mindkét ország előtt. Csehország vasúti közlekedése azonban az elmúlt 20 évben jelentősen megújult, rengeteg új és korszerű vasúti jármű érkezett az országba, ráadásul ezekből egyaránt jutott a nemzetközi-, az országos Intercity-, a Prága környéki elővárosi- és a vidéki mellékvonalak járatai számára is.
Egy komplett InterJet szerelvény a hozzá illő Siemens Vectron villamos mozdonnyal 2023. márciusában (kép forrása: Wikimedia Commons)
Magyarországról nézve irigylésre méltó a színvonal növekedése, különösen annak ismeretében, hogy a csehek már a 200 km/h és az attól gyorsabb közlekedés lehetőségével is számolnak a tervekben.
A következő néhány bekezdésben egy rövid összefoglalót láthatunk a csehországi villamos mozdonyokról, melyek folyamatosan váltják ki az egykori Csehszlovákiától örökölt korosodó gépeket.
A csehszlovák örökség
A Škoda vállalat évtizedekig meghatározó szereplője volt a csehszlovák járműbeszerzéseknek. A Škoda ontotta magából a kezdetben a gőz-, később már a villamos mozdonyokat, melyek nem csak belföldön üzemeltek, hanem eljutottak Magyarországra, Kelet-Németországba és a Szovjetunióba is. A villamos mozdonyok többsége gyorsabb és erősebb volt, mint a szomszédos Magyarország zászlóshajója, a MÁV V43 sorozat, de még a MÁV V63 sorozattal is felvették a versenyt.
A ČSD ES 499.0 sorozat, mely sorozatgyártása 1975-ben kezdődött, a Szlovák Államvasutaknál mint ŽSSK 350 sorozat
Egyik ismert típusuk a Škoda gyár ČSD ES 499.0 sorozatú villanygépe, Az 1970-es évek elején tervezett, majd 1975-ben sorozatban gyártott mozdony legnagyobb sebessége 160 km/h, teljesítménye 4000 kW. Egyaránt képesek 3000 V egyenáram és 25 kV váltóáram alatt üzemelni. A 20 db mozdony Csehszlovákia felbomlásakor Szlovákiához került.
A Škoda még további mozdonyokat is gyártott a ČSD ES 499.0 alapján: a csak egyenáramú ČSD E 499.2 és ČSD E 499.3 sorozatot, a csak váltóáramú ČSD S 499.2 sorozatot és a mindkét áramnemre alkalmas ČSD ES 499.1 sorozatot.
A ČD 363 sorozat. A járműből 181 db készült 1984 és 1990 között (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ezek a mozdonyok 3000 kW feletti teljesítménnyel rendelkeznek (összehasonlításképp a MÁV V43 sorozat 2300 kW teljesítményre és 120 km/h maximális sebességre alkalmas), sebességük 120-160 km/h.
Ezekkel az erős alapokkal indult neki Csehország a 21. századnak.
A Škoda új mozdonya
A rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást is túlélt patinás cég, a Škoda tovább folytatta a vasúti járműgyártást. A Cseh Államvasutak részére 20 db ČD 380 sorozatú kétáramnemű mozdonyt terveztek és gyártottak, akkoriban nagy reményekkel.

A Budapestről Prágába tartó nemzetközi vonat 2015-ben a Keleti pályaudvaron
A mozdonyok legnagyobb sebessége 200 km/h, teljesítményük a kornak megfelelően 6400 kW. A típusból sikerült eladni Szlovákiának is 2 db-ot és Németországnak is 6 db-ot, ám nem váltották be a gépek a hozzá fűzött reményeket. A mozdonyok megbízhatósága elmaradt a várttól, a kis darabszám miatt pedig a karbantartásuk is problémássá vált. A fiatal sorozat így hamarább fog búcsúzni a közlekedéstől, mint az idősebb testvérei. A Cseh Államvasutak már nem kíván költeni a sorozatra, így a ČD 380 története 2026-ban végleg véget ér...
A "kölcsön" Taurusok
Míg a Škoda a saját típusát fejlesztgette, Németországban a 2000-es évek elején megszületett egy igazán sokoldalú mozdonytípus, a Siemens Eurosprinter. Legnagyobb vásárlója az Osztrák Államvasutak, az ÖBB volt, az altípusokkal együtt majdnem 400, összesen 384 Eurosprintert szerzett be. Ezekből a mozdonyokból más országokba is kerültek, többek között a Magyar Államvasutak is vásárolt 10 db-ot (MÁV 1047, később MÁV 470 sorozat).
A csehek bérelt ÖBB 1216 sorozatú mozdonya Brünnben (kép forrása: Wikimedia Commons)
A Railjet-szolgáltatás beindulásával elindult a Graz-Prága nemzetközi járat is az ÖBB és a ČD együttműködésében 2014-ben. A szolgáltatáshoz a mozdonyokat az ÖBB biztosította, összesen 7 db ÖBB 1216-os került ebbe a nemzetközi üzletbe és kapta meg a cseh kék-fehér színtervet. A Railjet márkanevet mindkét ország használhatta, a vonatok a ČD saját Siemens Viaggio Comfort ingavonatai voltak, szintén a cseh kék-fehér színekben.
A ČD 383 sorozat
A ČD Cargo a 2010-es években úgy döntött, hogy saját modern mozdonyparkot szerez be, elsősorban a német Siemenstől a hazai Skoda helyett. Ennek legfontosabb indokai a következőek voltak: a Siemens Eurosprinterek már honosítva vannak több országban is, míg a Skoda 380 sorozat nem kapta meg minden országra az engedélyét és a későbbi honosítás is nehézkes lehet. Másik ok pedig a mozdonyok ára: a szinte futószalagon gyártott Siemens Vectron mozdonyból már több, mint 2000-et gyártottak, kiforrott, megbízható típus, melyhez kedvező ár is társul.
A CD 383 sorozat egyik tagja (kép forrása: Wikimedia Commons)
A ČD Cargo teherszállító vállalat 2015 júliusában pályázatot írt ki öt interoperábilis, több áramrendszerre alkalmas villamos mozdony szállítására, további három darabra szóló opcióval. 2016 áprilisában aláírták a szerződést a nyertes Siemens vállalattal. A Vectron MS mozdonyok Csehországban a 383 sorozatszámot kapták, a 383.001–005-ös számú öt mozdony pedig 2016 őszéig került leszállításra. Az első mozdony már 2016. június 22-én forgalomba állt. Az opcióban szereplő három mozdony (383.006–008) 2017 áprilisában, a további négy (383.009–012) 2018 augusztusában, a tíz darabos sorozat (383.013–022) pedig 2022 júliusában (szállításuk 2024 folyamán) került megrendelésre. Ezen felül a fuvarozó 2021-ben két, segéddízel-meghajtású 393 sorozatú villamos Vectron-t is beszerzett, amelyek például felsővezeték nélküli mellékvágányok vagy átrakodó vágányok kiszolgálására használhatók.
A ČD 384 sorozat
A ČD 384 sorozatú mozdonyokat a cseh személyszállító vállalat, a České dráhy igényeire szabva szállították Csehországba, és azokat belföldi- és nemzetközi expressz járatok vontatására szánják. Ezek az első olyan Vectronok, amelyek maximális sebessége 230 km/h (a hagyományos Vectronok, beleértve a ČD 383 sorozatot is, legnagyobb sebessége 200 km/h).
A ČD 384 sorozatú mozdonyok speciális matricát kaptak, amely kiemeli maximális sebességüket. A Cseh Vasutak által üzemeltetett hagyományos Vectronokhoz képest a 384 sorozatot a mozdony orrán található osztott légterelő különbözteti meg (aerodinamikai okokból, hogy a levegő ne veszélyeztesse a peronokon tartózkodó embereket), további különbségek a speciális áramszedő, az eltérő kialakítású orr-részek, a módosított felfüggesztés és tengelyek, valamint az egy állandó áttétellel rendelkező sebességváltó. A nagyobb sebességet áttétel-átalakítással és szoftvermódosítással érték el, a teljesítmény változatlan maradt.
A ČD 384 sorozat egyik tagja egy cseh személyszállító vonat élén 2025. december 15-én (kép forrása: Wikimedia Commons)
2022 márciusában a České dráhy és a Siemens Mobility gyártó szerződést írtak alá 50 darab Siemens Vectron többáramrendszerű mozdony szállításáról, amelyeket a közlekedési vállalat a Prágából Hamburgba, Grazba vagy Budapestre közlekedő távolsági expressz járatokon kívánt bevetni, és amelyek maximális sebessége 230 km/h lett volna. A szerződés a járművek 15 éves szervizelését is magában foglalta. A Cseh Vasutak lett az első ügyfél, amely 230 km/h sebességre alkalmas Vectron mozdonyokat rendelt. A 20 mozdonyból álló sorozatot, amelynek szállítási határideje 2025 vége volt, a ComfortJet szerelvény vontatására szánták. A további 30 darab, amelyet egyéb szerelvényekhez szánnak, 2026 szeptemberéig került kiszállításra. Az első három mozdonyt (384.001, 002 és 004) 2025. augusztus 11-én szállították Csehországba. Egy hónappal később további nyolc mozdonyt szállítottak le, amelyek a Vasúti Hivataltól engedélyt kaptak a próbaüzemre.
A próbaüzem helyszínéül az R18-as belföldi vonalat, a Prága – Staré Město u Uherského Hradiště (Slovácký expresz járatok) jelölték ki, amelyen fokozatosan mind a nyolc mozdony felváltva közlekedett. A próbaüzemet ezen a vonalon 2025. szeptember 24-én a 384.022-es mozdony indította el. Ekkor a Cseh Vasutak azzal számolt, hogy a 384-es sorozatú mozdonyok a külföldi (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország) járatokon az összes engedély kiadása és a további mozdonyok leszállítása után, az új menetrend 2025. decemberi hatálybalépésétől kezdve fognak közlekedni. Erre azonban nem került sor. 2026 elején a Cseh Vasutak 20 darab 384 sorozatú mozdonnyal rendelkezett, amelyek elsősorban a Slovácké expressz járatokat szolgálták ki. A külföldi vonalakra való bevetésükre 2026 folyamán számítottak. A Cseh Vasutak számára történő mozdonygyártás havi négy darabos ütemben folyt.
ČD 388 sorozat
A ČD 388 sorozatot, mely a TRAXX 3 F160 MS típusba tartozik, a ČD Cargo szerezte be, a mozdonyból összesen 20 db érkezett. A típust a kanadai Bombardiertől rendelte meg, még az Alstom általi felvásárlása előtt. Érdekes fordulat, hogy bár az első mozdonyokat még a Bombardier, az utolsókat viszont már az Alstom gyártotta jogi értelemben. A mozdonysorozat több áramrendszerre is alkalmas (3 kV DC, 15 kV / 16,7 Hz AC, 25 kV / 50 Hz AC), így átjárhat Németországba vagy Ausztriába is.
A Bombardier/Alstom TRAXX, mely mint ČD 388 sorozat üzemel Csehországban (kép forrása: Wikimedia Commons)
A ČD Cargo 2019 decemberében vette át az első TRAXX 3 F160 MS mozdonyt, és a következő év januárjában azonnal meg is kezdte a próbaüzemet. 2023 áprilisáig a megrendelt 20 mozdonyból 16-ot vettek át. A ČD Cargo-nál ezeket a mozdonyokat nulla-sorozatként, azaz 388.0xx jelöléssel tartják nyilván.
A ČD 393 sorozat
A ČD 393 sorozat kétáramnemű, illetve kiegészítő dízelmotorral is felszerelt Siemens Vectron AC DPM típusú villanymozdony sorozat. A járművek a Cseh Vasúti Hatóság által kiállított hatósági engedéllyel rendelkeznek. Jelenleg a Česke Dráhy Cargo (VKM: ČDC) üzemelteti a korábban már beszerzett, tisztán villamos ČD 383 sorozatú járművek mellett.
A cseh ČD Cargo vasúttársaság 2021 decemberében pályázatot írt ki két olyan Siemens Vectron típusú mozdonyra, mely kiegészítő dízel segédmotorral is fel vannak szerelve.
A vasúttársaság elsősorban németországi, illetve ausztriai közlekedésre szánta a mozdonyokat, de a járművek Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is alkalmasak a közlekedésre.
A kiegészítő dízelmotorral is felszerelt ČD 393 sorozat (kép forrása: Wikimedia Commons)
A két mozdony 2023 elején készült el, 2023. március 2-án szállították őket Csehországba, Českě Budějovicébe. Csehországban a mozdonyok a ČD 393 sorozatjelet kapták, a típust azonban már 2017 októberében engedélyezték a cseh hatóságok a csehországi közlekedésre.
A járművek egy 180 kW-os dízelmotorral rendelkeznek, mellyel maximum 30 km/h sebességgel közlekedhetnek olyan helyeken is, ahol nincsen felsővezeték. Ez praktikus rendező-, illetve előkészítő pályaudvarokon.
A mozdony a Siemens X4 moduláris platformjára épült, erre építették be a DPM (Diesel Power Module) modult.
A Cseh Államvasutak, a ČD, ezen kívül még további modern mozdonyokat bérel az ELL lízingcégtől. Ez lehetővé teszi, hogy felvegyék a versenyt a környező országok vasúttársaságaival és saját gépparkkal továbbítsák a vonatokat akár Grazba vagy Koppenhágába. A vasút modernizálása azonban nem áll meg az új járművek beszerzésénél: a csehek célja, hogy a fontosabb korridorokon a sebességet akár 300 km/h-ra növeljék.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!

Utolsó kommentek