Moszkva Európa legnépesebb települése több mint 13 milliós lakosságával, Szentpétervár pedig a harmadik (lemaradva Londontól) több mint 5 és fél milliós népességével. A két város közötti távolság mintegy 650 kilométer, így szinte adja magát a gyors és modern vasúti kapcsolat kialakulása.

Az orosz Szapszan motorvonat, melyből 2007 és 2022 között összesen 29 motorvonat érkezett Oroszországba a német Siemenstől (kép forrása: Wikimedia Commons)

A két város közötti vasútvonal Oroszország egyik legfontosabb vonala, mely ráadásul a legmodernebb is, a Németországból vásárolt Szapszan motorvonatok 250 km/h sebességgel száguldanak a síneken, osztozva a kapacitáson a lassabb személy- és tehervonatokkal. Oroszország azonban régóta szeretné más országokhoz hasonlóan szétválasztani a nagysebességű vasúti közlekedést a lassabb járatoktól, ami csak egy új vasútvonal megépítésével lehetséges. Oroszország elitélt külpolitikája miatt erről a projektről csak kevés szó esik, pedig már a sínek fektetését is elkezdték.

Az újépítésú Moszkva–Szentpétervár nagysebességű vasútvonal (oroszul: Высокоскоростная магистраль Москва — Санкт-Петербург), más néven VSM-1 (oroszul: ВСМ-1), Oroszországban már építés alatt áll, és ha megépül, a vonatok akár 360 km/h sebességgel is közlekedhetnek rajta, jelentősen átalakítva a két város vasúti kapcsolatát.

Az új vasúti kapcsolat

2020-ban jelentette be az RZSD (Orosz Vasutak), hogy az új vonal építése 2021-ben megkezdődik. A becsült utazási idő 2 óra 19 perc volt, a vonal hossza pedig 679 km lett volna.

Azonban 2021 novemberében jelentések szerint valószínűnek tűnt, hogy a projektet elvetik, és helyette a meglévő Szentpétervár–Moszkva vasútvonal fejlesztését részesítik előnyben.

2023 augusztusában Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy támogatja a projekt folytatását, valamint a Nyizsnyij Novgorod, Voronyezs és Kazán felé történő kiterjesztését.

2023. december 15-én Vitalij Szavelyjev orosz közlekedési miniszter kijelentette, hogy meghatározták a megvalósítás főbb paramétereit, és kidolgozták a pénzügyi és szervezeti modellt.

A vasútvonal építése 2025-ben

A becslések szerint a költségek meghaladják a 2,3 billió rubelt (25,97 milliárd dollárt), és a vasútvonalat a VSM Two Capitals LLC (VSM Dve Stolitsy) nevű orosz vállalat fogja megépíteni koncessziós szerződés keretében, állami és magánforrások felhasználásával. Az orosz kormány azt tervezte ekkor, hogy 2025-ben 1%-os kamattal több mint 300 milliárd rubelt különít el a Nemzeti Jóléti Alapból, 2024 és 2038 közötti időszakban pedig 328 milliárd rubel támogatást nyújt. Összességében a becslések szerint 580 milliárd rubelt kell majd a Nemzeti Jóléti Alapból elkülöníteni, a fennmaradó összeget pedig olyan forrásokból kell fedezni, mint a VTB, a Sberbank és a Gazprombank.

A Sberbank két konzorciumi hitelt szervezett meg a VTB (400 milliárd rubelt biztosít) és a Sovcombank részvételével az új vonal és a járműpark építésére. A vonal építése várhatóan 1,788 billió rubelbe (16,55 milliárd dollárba) fog kerülni.

Vlagyimir Putyin elnök 2024 márciusában adta meg az építkezéshez a zöld utat. Az építkezés 2025 nyarán kezdődött, a vonal pedig a tervek szerint 2028. április 1-jén nyílik meg a forgalom számára.

Útvonal

A vonal hossza 679 km-re lett tervezve, és 16 állomást fog kiszolgálni (beleértve 4 moszkvai közbenső állomást).

A 2024-es állapot szerinti tervezett állomások:
* Moszkvában: Moszkva-Leningradszkij, Rizszkaja és Petrovszko-Razumovszkaja;
* Moszkvai megyében: Zelenograd-Kryukovo és Vysokovo;
* Tveri megyében: Új-Tver, Logovezs és Vypolzovo;
* Novgorodi megyében: Valday, Gorki, Veliky Novgorod és Tigoda;
* a Leningrádi megyében: Zharovskaya;
* Szentpéterváron pedig: Obukhovo-2 és a Moskovsky pályaudvar.

2024. március 14-én hivatalosan is megtörtént az építkezés indítása, 2025-ben már konkrét pályaépítési munkák zajlottak, például a Zelenograd–Vysokovo közötti, 54,6 km-es szakaszon.

A vonal orosz nyelvű térképvázlata. Balra fent: Szentpétervár, jobbra lent: Moszkva. A piros szakasz 400 km/h sebességre lesz alkalmas, a kék pedig 200 km/h sebességre.

2025 szeptemberében már az első 100 méteres sínszálak hegesztését is megkezdték 800 méteres sínszálakká. 2026-ban a teljes, 679 km-es vonal különböző szakaszain folyik a kivitelezés. Az orosz közlekedési minisztérium szerint valamennyi szakaszon a tervezett ütemben haladnak a munkák. Augusztus elején pedig megkezdődött a nagysebességű vonal műtárgyaihoz szükséges vasbeton gerendák sorozatgyártása.

A Moszkva-Tver szakasz fog legelőször elkészülni, ezt a szakaszt fogják majd használni az akkor már elkészült szerelvények próbaüzeméhez.

Üzemeltetés

A vonatok maximális sebessége 360 km/h lesz, azonban a vonalat 400 km/h-s sebességre tervezték. Ha az ambíciózus tervek megvalósulnak, ez lesz a világon az első olyan távolsági vasútvonal, ahol a vonatok kereskedelmi forgalomban a jövőben 400 km/h sebességgel is közlekedhetnek, bár már Kína is tervez ekkora sebességet.

A vonal várhatóan 2 óra 15 percre csökkenti a Moszkva és Szentpétervár közötti utazási időt, a járatok kezdetben 15–20 percenként indulnak majd, majd 2030-ra a járatok gyakorisága tovább nő, a vonatok 10–15 percenként indulnak majd.

Járműpark

Az országot sújtó nemzetközi szankciók miatt jelenleg csak saját fejlesztésű járművet helyezhetnek forgalomba a tervezett vonalon, mely még importált alkatrészeket sem tartalmazhat. Ez jelentős kihívás az orosz járműipar számára, különösen a korábbi tapasztalatok hiánya és a külföldi segítség korlátai miatt.

A vonalon üzembe állítani tervezett jármű mock-up makettje, mely csak külsőleg hasonlít a tervezett járműre, valójában csak egy nagyobb méretű díszlet (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az Orosz Vasutak a tervek szerint 43 db nyolckocsis szerelvényt kíván beszerezni az Ural Locomotives gyártótól. A járművet a Vasúti Közlekedésmérnöki Központ (RZD és Sinara Transport Machines) tervezi és a Verkhnyaya Pyshma fogja összeszerelni (Szverdlovszk megye, Oroszország).

A 454 férőhelyes motorvonatok a specifikációk szerint 400 km/h sebességre alkalmas, de először csak 360 km/h sebességgel fogják üzemeltetni 2028-tól. 

Érdekessége a szerelvénynek, hogy nem az európai normál nyomtávolsággal, hanem a szélesebb, 1520 mm-es orosz nyomtávolsággal épül majd, így nemzetközi piacokon nem várható a megjelenése.

A vonat a már a nagysebességű vasúti közlekedésben szinte egyeduralkodónak számító 25 kV 50 Hz-ces váltakozó árammal üzemel majd, de alkalmas lesz majd a 3000 V egyenáramról való üzemre is.

A járműveket a Sinara gyártja, amely a Siemensszel közös vállalkozásban gyártotta a Velaro RUS (Sapszan) és a Desiro RUS (Lastochka) vonatokat. A Siemensszel kötött korábbi, nagysebességű vonatok gyártására irányuló partnerséget Oroszország ukrajnai inváziója miatt felbontották, amelynek következtében a Siemens kivonult az orosz piacról és a közös vállalkozásból.

2024 áprilisában 12 milliárd rubel (119,6 millió dollár) értékű szerződést írtak alá az Ural Locomotives-szel (a Sinara Group leányvállalatával) 2 előszériás vonat gyártására.

2024 szeptemberében a GTLK, egy orosz állami lízingcég, és a VSM Two Capitals LLC, a koncessziós jogosult, 41 vonatszerelvényre vonatkozó megállapodást írtak alá a „Manezh Station – Moscow Transport 2030” kiállításon, amelyen a terv makettje is bemutatásra került a moszkvai Manezhnaya téren. Az előszériás vonatokkal együtt ezzel a megrendelt vonatok száma 43-ra emelkedik, amelyeket 2030-ig kell leszállítani.

Ezeket „Bely Krechet” (fehér északi sólyom) néven fogják forgalomba hozni, más, madarakról elnevezett orosz vonatmodellek mellett.

Készül a Fehér Sólyom 2026 februárjában a Sinara gyárában Oroszország saját nagysebességű motorvonatának vonófeje (kép forrása: colonelcassad.livejournal.com)

A vonatok 8 vagy 16 kocsiból állnak majd, 4 utazási osztályt és egy bisztrókocsit tartalmazva. A 8 kocsiból álló vonatok 454 ülőhellyel rendelkeznek majd (21 első osztályú, 68 üzleti osztályú, 135 standard és 230 „komfort” ülőhely). A vonatokat -40 és +40 °C közötti üzemi hőmérsékletre tervezik. A terveket 2026 első negyedévére kell véglegesíteni, az első prototípust 2027-re kell legyártani, a típusjóváhagyást pedig 2028-ra kell megszerezni.

A vonatot a már fentebb említett Moszkva és Tver között épülő vasútvonal egy szakaszán fogják tesztelni.

Finanszírozás

A moszkva–Szentpétervár nagysebességű vasútvonalat kiemelt állami stratégiai projektként kezelik, amelynek finanszírozását a háborús gazdaság nehézségei ellenére is biztosítják.

A projekt teljes finanszírozási igénye 2,349 billió rubel. A konstrukció különösen érdekes: a finanszírozás 75%-át nem közvetlen állami pénzként, hanem befektetői forrásként tervezték bevonni. 2024 decemberében hivatalosan lezárták a pénzügyi konstrukciót.

A 2026-os évben az Orosz Vasutak (RZSD) összkiadásait 20%-kal csökkentették, 890,9 milliárdról 713,6 milliárd rubelre. Az állami vasúttársaság adóssága már mintegy 4 billió rubel, és a háborús gazdaság lassulása miatt bevételi problémái is vannak. Ennek ellenére 120 milliárd rubelt különítettek el az új vasútvonalra.

2026 márciusában az orosz közlekedési miniszter azt állította, hogy „a pénz jelenleg teljes egészében rendelkezésre áll”, és a projekt állami és magánforrásokból finanszírozott.

De nem csak a pályát építik: a projekt miatt több mint húsz üzemet hoznak létre vagy állítanak át a szükséges alkatrészek gyártására, mivel az importot jelenleg nemzetközi szankciók sújtják.

A Moszkva–Szentpétervár tengely Oroszország két legfontosabb nagyvárosát köti össze, ez az ország egyik legnagyobb gazdasági tengelye. A projektnek politikai jelentősége is van: Oroszország első valódi, nyugati értelemben vett 300+ km/h-s nagysebességű vasútja épül, teljesen új, saját technológiára épített motorvonattal.

Miközben az RZSD-nél általános beruházási visszavágás van, a nagysebességű vonalra továbbra is jut pénz.

Nemzetközi figyelem

Az elmúlt években Oroszország gyakorlatilag kiesett a nyugati vasúti szakmai médiából. A háború óta az orosz vasút már nem ugyanúgy része a nemzetközi vasúti ökoszisztémának, az RZSD pedig szankciós szereplő.

Orosz nyelvű Youtube videó az építkezés állásáról

Ezért a projekt hírei főleg orosz forrásokban jelennek meg, az orosz közlekedési minisztérium rendszeresen beszámol róla, de ezekből kevés jut el a nyugati vasúti híraggregátorokba. 2025 szeptemberében az orosz hírforrások szerint a vonal valamennyi szakaszán zajlik a kivitelezés.

Korábban a Siemens Velaro RUS/Szapszan volt a nagysebességű orosz vasút látványos része. Most viszont az NSV-hez készülő új szerelvény, a „Белый кречет” (Fehér kerecsensólyom) már orosz fejlesztésként készül. 2026 elején már az első kocsik hegesztéséről is beszámoltak.

A tervezett vonal mintegy egyharmada műtárgyon halad, és több mint 200 hidat és viaduktot kell megépíteni.

Oroszország jelenleg egyszerre épít egy hatalmas, teljesen új, 360 km/h-ra tervezett vasútvonalat, miközben az ország egyik legfontosabb vasúttársasága pénzügyi nehézségekkel küzd, a költségvetési helyzet romlik, és az ország háborúban áll.

Érdekesség

Szerettem volna az építkezést is képekkel illusztrálni, ám bármely orosz oldalt nyitottam meg, vagy igazi, de semmitmondó képek voltak munkavédelmi mellényes és sisakos emberekről, vagy valamilyen erősen AI gyanús kép...  Legalábbis én olyan munkagépeket láttam a képeken, melyeket se élőben, se képeken még azelőtt soha. Inkább tűntek egy fantasztikus film promóciós képeinek, mint valódi építkezésnek. De hogy pozitívat is írjak: térképvázlatból rengeteget találtam!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!