A 2025-ös év kétségtelenül a legnagyobb hatású bejelentése a magyar vonattal utazók számára az ausztriai Koralm-vasútvonal és a rajta található Koralm-alagút átadása volt. Az ÖBB egyenesen az évszázad beruházásának nevezte az új vasútvonalat, mely jelentős változásokat hozott az ausztriai távolsági közlekedésben 2025 decemberétől.
Az osztrák Koralmbahn egy Railjet vonattal (kép forrása: ÖBB)
Az évszázadnak azonban még majdnem háromnegyede hátra van és a jövőben további jelentős infrastrukturális építkezések és átadások várhatóak Európa szerte.
A következő cikkben bemutatok néhány olyan nagy európai vasúti építkezést, melynek befejezése a közeljövőben várható.
Budapest-Belgrád vasútvonal - 2026
Úgy tűnik, hogy lassan a finisbe ér az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar vasúti fejlesztése, a Budapest-magyar/szerb határ között húzódó vasútvonal felújítása, melynek a folytatása a szerb oldalon már elkészült egészen Belgrádig. A tervek szerint a vonatok Budapesttől a határig 160 km/h-val, a határtól Belgrádik pedig 200 km/h-val haladhatnak majd. A távlati tervek között szerepel a vonal fejlesztése egészen a görögországi Piraeusz kikötőig.
A Budapest-Belgrád vasútvonal térképvázlata (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az ellentmondásos finanszírozású és műszaki tartalmú vonalról én itt nem is kívánok többet írni, rengeteg magyar nyelvű cikk foglalkozik már a témával.
Tortona-Genova nagysebességű vasútvonal - 2026
A névadó két olasz város, Tortona és Genova között már két vasútvonal is húzódik, az első vasútvonalat a forgalom nagymértékű növekedése miatt egy második vonallal kellett tehermentesíteni. A 21 században azonban már a második vonal is a kapacitásának a határán üzemel, ezért egy harmadik, nagysebességű vasútvonal megépítése mellett döntött az olasz kormány.
Vasútvonalak Tortona (fent) és Genova (lent) között. A két narancssárga vonal a már működő vasútvonalakat, a vörös szaggatott vonal pedig a 2026 tavaszán elkészülő új vasútvonalat jelöli
A Tortona–Genova nagysebességű vasútvonal, más néven Harmadik Hágó (olaszul: Terzo Valico), egy olaszországi vasútvonal lesz, amelyet nagy sebességű, nagy kapacitású szolgáltatásokra terveztek, és amely a tengerparti Genova kikötővárosát köti össze az olasz szárazföld belsejében található Tortonával, mintegy 50 kilométer hosszan. A vonatok maximális sebessége 250 km/h lesz. A vasútvonal a transzeurópai közlekedési hálózatok projektjének részeként a Rajna–Alpok folyosó részét képezi.
Az építési munkálatok 2013-ban kezdődtek. 2023 augusztusában úgy tervezték, hogy a vasútvonal várhatóan 2026 tavaszára készül el és 2027-től menetrend-szerinti vonatok is közlekednek majd rajta. A vonal hossza 53 kilométer lesz, ebből 36 kilométer alagút. A vonalon kívül további 25 kilométer hosszú elágazások is tervezetek, amelyek a vasútvonalat a különböző meglévő vonalakkal köti össze. A vasútvonal építésének becsült költsége 6,2 milliárd euró.
Milánó-Brescia-Verona-Padova(-Velence) nagysebességű vasútvonal - 2026
Az olasz kormány szeretné Milánót és Velencét is összekapcsolni egy nagysebességű vasútvonalal. Ezt a vonalat több részletben adják át, már üzemel a Milánó-Brescia és a Verona-Padova(-Velence) közötti szakasz, 2026-ban pedig elkészül a hiányzó kapocs, a 46 km hosszúságú Brescia-Verona közötti szakasz is. A vonatok maximális sebessége 250 km/h lesz.
Nápoly-Bari nagysebességű vasútvonal - 2027
Az olasz csizma mindkét oldalán, az Adriai-tenger- és a Tirrén-tenger partján is futnak nagysebességű, vagy legalább emelt sebességű vasútvonalak, ám a két tengerpart között délen nincs megfelelő vasúti kapcsolat. Ezen fog segíteni a jövőben a Nápoly-Bari nagysebességű vasútvonal, mely részben a jelenlegi hagyományos vasútvonal átépítésével jön létre, részben új nyomvonalon kerül megépítésre.
Részlet a vonalról. A narancssárga vonal az eredeti nyomvonal, míg a szaggatott lesz az új
Az eredeti kacskaringós vonal jelentősen rövidebb lesz és a sebességet is növelni tudják 250 km/h sebességig.
Semmering bázisalagút - 2030
Bár a Koralmbahn is jelentős időmegtakarítást hoz a Bécsből dél felé utazóknak, de hiányzik még egy fontos szakasz a teljes elégedettséghez. Jelenleg a vonatoknak át kell kelniük az igen meredek és kacskaringós, a világörökséghez tartozó Semmering-vasútvonalon. Ezt a nehezen járható hegyvidéki szakaszt fogja kiváltani a már épülő Semmering-bázisalagút. A jelenleg akár három mozdonnyal továbbított tehervonatokat a jövőben egy mozdony is képes lesz továbbítani a hágó alatt, a személyszállító vonatok pedig 250 km/h sebességgel szelhetik át a Semmeringet. Az alagút már évek óta épül, az eredeti határidő 2026 volt, ám a váratlan nehézségek miatt ez 2030-ra vagy utánra csúszik.
Az új alagút 45 perccel rövidíti le a menetidőt Gloggnitz és Mürzzuschlag között 2030-tól
A Brenner bázisalagút - 2032
A Brenner-hágó évtizedek, sőt évszázadok óta fontos közlekedési átkelő Észak- és Dél-Európa között. A hágó autópályája és vasútvonala évek óta hírhedt a forgalmi torlódások miatt, ezen fog majd segíteni a Brenner-bázisalagút.
Az alagút hossza 52 km, a kapcsolódó vonalakkal együtt 62,7 km. Ezzel a világ második leghosszabb alagútja lesz, ha elkészül. Megépülése után jelentősen lerövidül Innsbruck és Bolzano között az eljutási idő, mely Észak- és Dél-Európa egyik legforgalmasabb áruszállító útvonala. Jelenleg a vonatok a Brenner-hágón át vezető, igen meredek Brenner-vasútvonalat használják, gyakran kettő villamos mozdonnyal. A vonatok sebessége alig haladja meg a 70 km/h-t. Költsége 2006-os árakon kb. 6 milliárd euró. Ez az útvonal része a transzeurópai vasúthálózatnak. A megnyitás után a tervezett forgalom napi 80 személyszállító és 320 teherszállító vonat.
A Brenner bázisalagút térképvázlata
A teherforgalom már jelenleg is elkerüli Innsbruck városát egy alagútrendszeren át, és ez a jelenlegi alagút is be lesz kötve az új bázisalagútba. Ez azt jelenti, hogy itt fog létrejönni a világ leghosszabb nagyvasúti alagútrendszere, egy Ausztriából Olaszországba tartó tehervonat mozdonyvezetője összesen 64 km-et fog alagútban haladni megszakítás nélkül!
Az alagút megnyitása 2032-ben várható, a személyszállító vonatok maximális sebessége 250 km/h lesz.
A Brenner bázisalagút északi megközelítése - ?
A Brenner bázisalagút egy jóval nagyszabásúbb terv központi része. A teljes terv egy négyvágányú vasúti kapcsolat megépítését jelenti a németországi München és az olaszországi Verona között. Münchentől Grafingig már jelenleg is létezik a négy vágány, Ausztriában pedig már évekkel ezelőtt elkészült az Új Alsó-Inn-völgyi vasútvonal Wörgl és Innsbruck között, kiegészítve a már meglévő Alsó-Inn völgyi vasútvonalat. Innsbrucktól épül az új vonal Bolzanóig, így már "csak" a németországi Grafing és az ausztriai Wörgl közötti ún. Északi megközelítés hiányzik. Erről korábban már szó esett a blogon A Brenner bázisalagút északi megközelítése cikkben.
A Brenner Északi megközelítés térképvázlata (Kép forrása: Wikimedia Commons)
Lyon-Torino nagysebességű vasútvonal - 2030
Nagy lelkesedéssel vágtak bele a franciák a 2000-es évek elején a TGV hálózat fejlesztésébe, ám mostanra elfogyott a lendület és az ambíció. A nagyratörő terveket vagy elhalasztották vagy egyszerűen csak törölték. Ami azonban biztosnak látszik továbbra is a Lyon-Torino nagysebességű vasútvonal megépítése a két névadó város között. ennek a vonalnak a központi eleme egy bázisalagút megépítése.
A Lyon–Torino nagysebességű vasútvonal a francia Réseau Ferré de France (RFF) és az olasz Rete Ferroviaria Italiana (RFI) vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalatok közös vállalkozása, mely a jövőbeli Lyont Torinóval összekötő kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal megépítésével foglalkozik. A tervezett vonal legjelentősebb műtárgya az 52–57 km hosszúságú Mont d’Ambin-bázisalagút lenne a Mont d'Ambin alatt, Saint-Jean-de-Maurienne és Bruzolo között.
A Lyon-Torino nagysebességű vasútvonal és a Mont d’Ambin-bázisalagút (Kép forrása: Wikimedia Commons)
A vasútvonalon egyaránt fognak teher- és személyszállító vonatok is közlekedni. 2020-ban csak a bázisalagút építésén dolgoztak, a csatlakozó vasútvonalakon még nem. Jelenlegi tervek alapján a vonal 2030 előtt nem fog elkészülni.
A Baszk Y - 2026
A tervek szerint egy 175 km hosszúságú, normál nyomtávolságú (1435 mm) Y alakú vasúthálózat épül Baszkföldön, Spanyolországban, összekapcsolva ezzel Vitoria, Bilbao és San Sebastián városokat. Ez a kapcsolat hosszútávon más spanyol és francia városok elérhetőségét is javítja majd.
A Baszk Y többfunkciójú lesz majd: gyorsítja a nemzetközi és országon belüli nagysebességű vonatokat, javítja a regionális közlekedést Baszkföldön és a teherforgalom számára is alkalmas lesz. Kapcsolatot biztosít majd Bilbao kikötőjével is. Valloidon át Madridba, Irun-on át pedig Franciaországba utazhatunk majd a jövőben innen. Ezzel újabb normál nyomtávú kapcsolat épül ki a két ország között (az első a Barcelona-Figures vonal, a második a bordeuxi kapcsolat lesz). Később a vonal továbbépül Zaragossa irányába is, ezzel összekapcsolódik a jelenleg már üzemelő Madrid-Barcelona nagysebességű vasútvonallal is.
Völgyhíd a vonalon (kép forrása: www.railjournal.com)
A vonalnak további előnye, hogy csökkenti a közúti forgalmat, és utasokat csábít át a repülőgépekről a vasútra. Az utazás még a repülőgépnél is olcsóbb és gyorsabb lesz, hiszen az állomások a városközpontokban találhatóak, míg a repülőterek a város szélén. A vasút környezetbarát, enyhíti a környezetszennyezés mértékét a régióban.
A hálózat 157 km kétvágányú vonal és 37 km egyvágányú vonal építését tartalmazza. Az építkezés során 105,9 km (a teljes vonal 62%) hosszan fog alagút épülni 80 helyen, továbbá 71 híd is épül (a teljes vonal 10 %). A minimum sebesség 120 km/h, a vonatok maximális sebessége pedig 250 km/h lesz. A Baszk Y a tervek szerint 2026-ban nyílik meg.
Madrid-Lisszabon nagysebességű vasútvonal - 2030
A portugál és spanyol kormányok, valamint az Európai Bizottság közötti megállapodás többek között azt is előirányozza, hogy 2034-re nagy sebességű összeköttetés jöjjön létre a két főváros között.
A portugál és spanyol kormányok, valamint az Európai Bizottság közötti megállapodás nyomán zöld utat kapott a Lisszabon és Madrid közötti vasúti összeköttetés, amelynek megvalósítása 2030-ra várható.
Ez lehetővé teszi a két főváros közötti közvetlen utazást körülbelül öt óra alatt, amely 2034-re várhatóan három órára csökken.
„Portugália és Spanyolország döntő lépést tett az ibériai fővárosok közötti távolság további csökkentése érdekében, és meghatározott egy sor konkrét intézkedést, amelyek lehetővé teszik a Lisszabon és Madrid közötti vasúti összeköttetés létrehozását” – közölte a portugál infrastrukturális és lakásügyi minisztérium.
Az épülő vonal 2011-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
A terv szerint az Évora és Caia közötti új nagysebességű vonal építése 2025-re fejeződik be, és 2026-ban kerül üzembe helyezésre.
A két város között jelenleg is van hagyományos vasúti kapcsolat, a menetidő azonban több, mint 10 óra! Spanyolország évek óta fejleszti nagysebességű hálózatát Portugália felé is, ám a két főváros összekapcsolása korántsem egyszerű feladat: a hagyományos vonal nincs végig villamosítva, ráadásul még nyomtávváltásra is szükség van a spanyol nagysebességű vasút és Portugália hagyományos hálózata között. Ideiglenesen a spanyol nagysebességű vonatok normál nyomtávolságon haladnak Portugália felé, majd nyomtávváltás és trakcióváltás után érkeznek meg Lisszabonba. 2035-ig további normál nyomtávolságú nagysebességű pályák épülnek, így az időbeli távolság is fokozatosan csökken a két város között.
A Messina-szoros hídja - 2032?
Közel egy évszázados álom, hogy Szicília és a kontinentális Olaszország között állandó vasúti kapcsolat létesüljön. Bár minden évben történi bejelentés és elhárul egy akadály, tényleges építkezésre még mindig nem került sor. "Jövőre", kezdődik a legtöbb cikk, ami a híd építésének a dátumát közli. 2024-ben is "jövőre" kezdődött volna az építkezés, és 2025-ben is ugyanezt ígérték. A kivitelezőt már kiválasztották, a projekt megvalósíthatónak tűnik, politikai támogatottsága is van, de...
Látványterv a hídról
Jelenleg autóval és vonattal is csak komppal lehet átkelni a szoroson.
Fehmarnbelt-kapcsolat - 2030
A Fehmarnbelt-kapcsolat (dánul: Femern Bælt-forbindelsen, németül: Fehmarnbelt-Querung) egy építés alatt álló alagút a balti-tengeri Fehmarnbelt tengerszoros alatt, a Németországhoz tartozó Fehmarn és a dániai Lolland között, átkelve a 18 kilométer széles Fehmarn-szoroson a Balti-tengeren. Az alagút célja, hogy egy fontosabb, széleskörűbb összeköttetést biztosítson Európa szárazföldi része és Skandinávia között.
Az alagút a tervek szerint a világ leghosszabb közúti és vasúti (kombinált) alagútja lesz, és közvetlenül felváltja a Scandlines által üzemeltetett, nagy forgalmú „Madárrepülési vonal” (németül: Vogelfluglinie, dánul: Fugleflugtslinjen kompjáratot. Az alagút közvetlen összeköttetést biztosít majd Észak-Németország és Lolland között, Fehmarn a Fehmarn-szoros hídján keresztül kapcsolódik a német szárazföldhöz, Lolland pedig alagúton és hidakon keresztül kapcsolódik a dán Sjælland szigethez, amely magában foglalja Koppenhágát is, a Falster szigeten keresztül.
Az alagút építésének látványterve
A Fehmarn-szoros projekt így közvetlenebb és hatékonyabb összeköttetést biztosít Németország és Sjælland között (amely az Øresund-hídon keresztül kapcsolódik a svéd szárazföldhöz), mint a jelenlegi közúti-vasúti összeköttetés, amely a Jütlandon és Fynön keresztül vezető, kerülő útvonalat jelentő Nagy-Bælt híd. A Lolland és Fehmarn közötti utazási idő a komppal történő 45 percről (a várakozási és beszállási időt nem számítva) 10 percre csökken autóval és 7 percre vonattal. A villamosított nagysebességű vasútvonalon a vonatok 200 km/h sebességet érhetnek el.
A dán állami tulajdonú Femern A/S által tervezett és finanszírozott alagutat 2015-ben hagyták jóvá, 52,6 milliárd koronás (8,2 milliárd dollárnak megfelelő) építési költségvetéssel, ami Dánia történelmének legnagyobb közlekedési beruházását jelenti, és amelynek költségeit részben az alagút használati díjaiból fogják megtéríteni. Németország további 800 millió eurót szán az átkelőhely autópálya-hálózatához való csatlakoztatására. A Fehmarnbelt-alagút várhatóan 2029-ben készül el, a forgalom pedig 2030-ban indulhat meg.
Stuttgart 21 - 2027
Régóta vitatott és támadott projekt a németországi Stuttgart21 terv, mely Stutgart és környékének vasúti közlekedésének radikális átalakítását tűzte ki céljául. A 2010-ben elkezdődött építkezés már számos csúszást megélt, a legújabb céldátum 2027 az eredeti 2019 helyett.
A projekt hivatalos és igényesen elkészített bemutatófilmje, melyben az egész projektet áttekinthetjük.
A Stuttgart 21 során a város fejpályaudvarát egy átmenő, föld alatti állomássá alakítják át a forgalom fenntartása mellett. A városba vezető vasútvonalakat részben a föld alá süllyesztik, a tárolóvágányokat felszámolják, az új állomás vágányhálózata jóval kisebb és egyszerűbb lesz, miközben hatékonyabbá is válik. a legtöbb járat menetideje drasztikusan csökkenni fog, sok új, átlós viszonylat fog kialakulni. A fejállomás, mely inkább torlasz, mint kapu, végre kinyílik az átmenő forgalom számára.
A projektről 2014-ben írtam részletesen, az abban írtak mind a mai napig megállják a helyüket, kivéve a befejezés dátumát.
Összegzés
Európában több, rendkívül összetett vasúti beruházás van folyamatban, melyből néhányat választottam csak ki. A listát még hosszan lehetne sorolni Csehországgal, Lengyelországgal, Angliával kiegészítve. Még nem is esett szó a több ezer kisebb projektről, metróhosszabbításokról, új villamos üzemekről, fejlődő elővárosi hálózatokról! És akkor még csak Európát említettük!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek