Mikor 2025 őszén Olaszországban jártam a Cinque Terre falvai között, a túraútvonalat többször is keresztezte valamilyen furcsa, lábakon futó sínféleség. Én legelőször valamiféle öntözőberendezésre tippeltem, de mikor közelebbről is megvizsgáltam, egyértelműen valami furcsa szállítójármű sínpályája volt.
Munkában egy "háromkocsis" trenino
A második nap aztán már üzem közben is megpillanthattam ezt a különleges szerkezetet: a vékony fémoszlopokra helyezett girbegörbe fogasléces pályán egy benzinmotoros kis vontató ereszkedett a völgy felé két kocsival és két bátor utassal.
Ismerjük meg most a Cinque Terre szőlőtermelőinek a Trenino nevű közlekedési eszközét.
Háttér
A teraszos szőlőültetvények ma látható mintázata évszázadok munkájának és a borhoz szorosan kötődő kultúrának az eredménye. Cinque Terrében szőlőtermesztőnek lenni azt jelenti, hogy az ember egyszerre gazdálkodó, segédmunkás, kőműves és építész, hiszen mindezekre a készségekre szükség van ahhoz, hogy a meredek lejtőkön művelhető földsávokat – az úgynevezett ciàn-okat – kialakítsák. Több ezer kilométernyi ún. szárazkő falával (kötőanyag nélkül épített fal) ez az egyedülálló „bortáj” 1997 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
A sziklateraszok és a szőlőültetvények, a víz közelében pedig Manarola
Miután megállapítottam, hogy ez mégiscsak valamiféle jármű pályája, érdeklődve kerestem-kutattam a helyszínen, hogy vajon hogyan működik ez a szerkezet. Bár a pályáját több helyen is láttam, járművet azonban egyet se, de se megállót, se valamiféle állomást sem láttam...
A második nap azonban rám mosolyodott a szerencse és a csendes, autómentes szőlőhegyet valamiféle motoros jármű zaja verte fel, amire egyből felfigyeltem. Kisvártatva érkezett is egy egész szerelvény fentről, hogy aztán a meredek pályán óvatosan leereszkedjen a tengerpart felé. Az egész szerkezet meglehetősen egyszerű volt, de mégis itt, ahol nincsenek közutak vagy autók, az itt élők számára ez egy létfontosságú szállítóeszköz!
Az itt élő embereknek akár naponta is fel kell mászniuk a meredek domboldalon lévő megművelt teraszaikra, ők termésköveket, szerszámokat, valamint leszüretelt szőlőt vagy olajbogyót cipeltek fel és le, évszázadokon keresztül. Szerencsére a modern technikának köszönhetően ma már kicsit könnyebb a dolguk, kiépítettek ugyanis egy nagyon szellemes egysínű vasút rendszert. A kisvonatok a legmeredekebb domboldalon is ügyesen közlekednek, általában egy ember vezeti őket, de a hátsó kocsikra is fel lehet ülni. Elsősorban azonban szerszámok és a leszedett gyümölcsök szállítására használják. A 21. században valamivel könnyebb lett az élet a Cinque Terre falvak lakóinak.
Története
1980 májusában Volastrában, pontosabban Vaipusse és Posa partjain (egy kiválasztott DOC bor termőterülete) a Comunità Montana della Riviera telepítette a Cinque Terre területén az első két monorail vonatot.
Ezek az első ilyen berendezések Olaszországban, és azok a kutatások eredményei, amelyek célja olyan eszközök kidolgozása volt, amelyekkel csökkenthető a közlekedés hatalmas erőfeszítései ebben a teljesen országutak nélküli térségben.
A kőfalakat kötőanyag nélkül építették az itt található sziklatörmelékből
A múltban a szüret idején a Cinque Terre-t „dokkmunkások” (szőlőszállítók) lepték el; munkájuk elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a szüretet ésszerű időn belül befejezzék, és hogy csökkentsék a szállítási erőfeszítéseket, mivel a területen teljesen hiányoztak a közutak. A Manarola – Groppo – Volastra út megépítése jelentősen enyhítette a hosszú távú szállítás fáradalmait, a szamárhátúkat mechanikus eszközökkel váltották fel, de továbbra is fennállt a probléma, hogy a szőlőt az úttól alacsonyabban vagy magasabban fekvő „cian” (teraszok)ról hogyan szállítsák el, ami sajnos továbbra is emberi erővel történt.
A trenino pályája
Gondoljunk csak bele, hogy a „corba” (keskeny és magas szalmakosár) vállukon a Vaipusse vagy Posa partvidékéről (még mindig az egyik legértékesebb és legtermékenyebb terület a Cinque Terre-ben) a Volastra pincéibe szállítva a „dokkmunkásoknak” közel kétszáz méternyi meredek lépcsőt kellett megmászniuk, és legalább háromszor meg kellett állniuk, hogy levegőhöz jussanak, a „corba”-t egy „pusella”-ra (kőfal, amelyet arra építettek, hogy a „corba” a váll magasságába kerüljön) támasztva.
Egy motoros trenino vontató
1978-ban, egy Saint-Vincent-ben (Aosta) tartott szőlőtermesztési konferencián Celsi Stelvio professzor, a Comunità Montana della Riviera tagja egy valtellinai termelőtől megtudta, hogy Svájcban léteznek olyan monorailok, amelyek alkalmasak a meredek lejtőkön történő szállításra.
A pálya behálózza a szőlőhegyeket
A túraútvonalak mellett is gyakran futnak a vonalak...
...majd egyszer csak váratlanul eltűnnek a sűrű erdőben!
Így került sor arra, hogy a Habegger Thun céget felkérték, hogy jöjjön Cinque Terre-be és telepítse az első monorail-vonatokat.
A rendszer egy acéloszlopokkal a talajba rögzített fogaslécből áll, amelyen egy hét lóerős belső égésű motorral felszerelt traktor halad, amelyben a vezető ül, és amely néhány kétemeletes kocsit húz, amelyekben a szőlőt tárolják.
Ekkora magasságokat hidalnak át ezek a nyagda pályák
Néha a túraútvonalakat is keresztezik
Légvonalban, árkon-bokron át a tengerpart felé!
A vonatok 100%-os meredekségű lejtőkön is közlekedhetnek, és akár 300 kg-ot is szállíthatnak, beleértve a vezető súlyát is. Az egypályás vasút hossza akár 1000 méter is lehet.
Jelenleg Cinque Terre-ben több mint 50 ilyen létesítmény működik.
Október Olaszországban, a szőlőszüretnek már vége. figyeljük meg az olaszországi jellegzetességeket a képen: "száraz kőfal", dús vegetáció mindenfelé és az elmaradhatatlan zöld zsalugáterek a házak ablakain!
Irány Vernazza!
Szinte hihetetlen, de a pályákon még kitérők (váltók) is vannak!
Én kipróbálni nem tudtam ezt a különleges közlekedési eszközt, de így is felejthetetlen élmény volt ez a pár napos itt tartózkodás. Mikor először jártam itt, nem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem ezt a kevésbé ismert környéket. Remélem, lesz még alkalmam máskor is eljutni ide, ebbe az autómentes, ám mégis nyüzsgő, színes és színpompás vidékre!
Youtube videó egy trenino vonalon történő utazásról
Cinque Terre a Google térképén
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!
Utolsó kommentek