Barcelona Sants pályaudvartól csupán 50 percnyi vonatozásra található Vilanova i la Geltrú, állomásának egykori fűtőházában rendezték be a spanyol vasúti múzeumot.

Vilanova i la Geltrú kedves spanyol kisváros, monumentális állomásépülettel, Barcelona felé sűrűn közlekedő elővárosi vonatokkal, változatos vonatforgalommal, hosszú, homokos stranddal, na meg a már említett múzeummal bőven ad programot akár az egész családnak is egy teljes napra.

Gőzmozdonyok a mozdonyfordítóval szemben

Majdnem 10 éve múlt már, hogy jártam a Katalán Vasúti múzeumban, ám akkor az időzítés rosszul sikerült és zárás előtt egy órával érkeztem. 2025 nyarán már felkészültebb voltam, és a reggeli nyitásra érkeztem, így most alaposan szét tudtam nézni a vasúti múzeumban.

Megérkezés Barcelona elővárosába, Vilanova i la Geltrú állomásra

Az állomás és a múzeum madártávlatból (kép forrása: Wikimedia Commons)

Vilanova i la Geltrú Barcelona egyik elővárosa, az R2-es és R4-es Rodalies elővárosi járatok végállomása. A település életében fontos szerepet játszott a vasút, így logikus döntés volt a vasúti múzeumot is itt létrehozni.

Vilanova i la Geltrú állomásépülete, az évek alatt a vágányhálózat jelentősen átépült és eltávolodott az állomásépülettől, így kilépve a főbejáraton egy hatalmas tágas tér vár ránk a szűk háziperon helyett.

A múzeum szolid, visszafogott bejárata, egyedül egy Talgo motorvonat vonófeje utal rá, hogy itt egy vasúti múzeum bújik meg

Belépve a múzeumba, még el sem érve a pénztárig, máris rengeteg érdekességet láthatunk: az előtér tele van mindenféle méretarányú, fémből készült vasútmodellekkel, vasúti emléktárgyakkal és természetesen itt található az ajándékbolt is mindenféle olcsóbb és drágább ajándéktárgyakkal együtt.

Bent a múzeumban a pénztárnál, az előteret néhány vasútmodell foglalta el

A jegyvásárlás után kezdődhet is a felfedező körút a szabadban a tűző napsugarak könyörtelen támadása közben.

A múzeum sok-sok érdekességet összegyűjtött, mindet nem is lehet egy posztban felsorolni, helyette csak válogatok a technikai érdekességek közül.

A járműveken kívül még sok-sok érdekességet is láthatunk itt, megmaradt a fűtőház víztornya, egy kisebb terület pedig a vasúti nyomtávok különbözőségét mutatja be egy méretarányos vasúti pályarészlettel.

Különböző nyomtávolságok szemléltetése: 1668 mm, 1520 mm, 1435 mm, 1000 mm és 760 mm. Az öt nyomtávolságból három is megtalálható Spanyolországban, igazi kihívássá téve az országos hálózat üzemeltetését

A múzeum járműgyűjteménye legnagyobbrészt gőzmozdonyokból áll, olyan típusokból ,melyek az eltérő nyomtávolságuk miatt soha nem is jutottak el külföldre és nem kerültek exportra se. A mozdonyok szabadon körbejárhatóak, többségüknél a vezetőállásba is felkapaszkodhatunk. Egymás mellett sorakozva jól láthatjuk rajtuk a méret, ezzel együtt a tömeg és a teljesítmény növekedését. Mellettük spanyol nyelvű táblácskák foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat és technikai adatokat. 

Gőzmozdonyokból volt a legtöbb az udvaron...

...de azért akadt néhány réges-régi villanygép is

Amerikai eredetű dízelmozdonyok

A múzeum gyűjteménye több mint hatvan járművet tartalmaz a történelem minden korszakából, különböző származási országokból és különböző technológiákból, köztük 28 gőzmozdonyt a 19. század végéről és az Ibériai-félszigeten használt első gőzmozdony másolatát is.

A körfűtőház és a hozzá tartozó fordítókorong

A RENFE tíztengelyes, 145 tonnás szörnyetege, a RENFE 272 sorozat

Már tíz évvel ezelőtt is megdöbbentett a RENFE 272 sorozatú villamosmozdony hatalmas mérete és tömege, a második találkozásunkkor is megtörtént az ámulat a gigászi villanygép mellett.

A NORTE vasúttársaság 1928-ban, lassan 100 éve szerezte be a tíztengelyes, 2030 kW teljesítményű mozdonyait a Babcock & Wilcox és a Brown Boveri vállalatoktól Svájcból. A csuklós kialakítása és az előrenyúló orr-rész miatt a "Krokodil" becenevet kapta. A 145 tonnás mozdony mindössze csak 110 km/h sebességgel volt képes vonatait vontatni.

A mozdonysorozat Baszkföldre került, ahol 1929-ben villamosították az Altsasu és Irun közötti vonalat 1500 V egyenárammal. Később a szolgálati területe kibővült a Miranda de Ebro és Burgos közötti vonallal is.

Mint a többi NORTE mozdony, így a 7200-as sorozat is a frissen megalakult RENFE-hez került, de már 272-es pályaszámokkal. Eredeti kék színük helyett zöldre fényezték őket és egészen 1976-ig forgalomban is maradtak. A forgalomtól fokozatosan búcsúztak, miután egyre több kétáramnemű (1500 V és 3000 V) mozdony állt szolgálatba.

A hatos számú került múzeumi megőrzésre, elsőnek még a RENFE-től kapott zöld színű gúnyájában, később azonban visszafestették eredeti formájára és ismét kék színben várja az érdeklődőket.

RENFE 353 sorozat, egy ideig a világ leggyorsabb dízelmozdonya a 230 km/h sebességével

A hatalmas országban mindig is fontos volt a sebesség a személyforgalomban, az ország mérete egyszerűen kikényszerítette a vonatok sebességének fokozatos emelését. Már a dízelvontatás idejében is több spanyol rekord született, többször is itt közlekedtek Európa leggyorsabb járatai.

Nyomtávváltásra is alkalmas kerékpárok, szükség is volt rájuk a nemzetközi forgalomhoz, 1992-tól pedig már belföldön is! 

Egy amerikai eredetű személykocsi a fűtőházban

A látogatók többsége iskolás gyerekcsoport volt, csak úgy zsongott az épület az egymást váltó gyerekek zsivajától

Színes mozdonykavalkád az udvaron

A múzeum az elmúlt tíz évben egy további csarnokkal is bővült, ahol többek között vasútmodelleket is kiállítottak. Itt láthatjuk a barcelonai Francia pályaudvar H0-s méretarányú mását is, melybe spanyol vonatok is kerültek, többféle korszakból is. A 12 vágányos vonatfogadó csarnok élőben is impozáns, a makett jól visszaadja a pályaudvar monumentális méreteit, mely mintegy háromszorosa a budapesti Keleti pályaudvarénak.

A barcelonai Francia pályaudvar H0-s méretarányú makettje a múzeumban

A makett épület homlokzata és egy hozzá tartozó utcarészlet

Sebesség és menetidő változás a Barcelona-Madrid viszonylaton: a kb 630 km-es távolságot kezdetben a lovaskocsik 120 óra alatt tették meg, az első gőzmozdonynak 24 óra kellett, a Talgo szerelvényeknek 6 óra 45 perc is elég volt. 2008-ban, mikor elkészült az új nagysebességű vasútvonal, a menetidő 2 óra 45 percre csökkent, majd a sebesség további emelésével ma már elég a 2 óra 30 perc is! Igen, a 630 km-hez!

Mataro állomás sematikus vágányhálózata és biztosítóberendezése

Spanyol H0-s vasútmodellek egy vitrinben

Az új csarnok igazi látványossága egy gyönyörűen felújított szinte teljes Talgo 3. generációs szerelvény, egy egyvezetőállásos mozdonnyal, a hozzá tartozó ezüstszínű kocsikkal és a végén a szerelvényt lezáró kilátókocsival.

A még dízelvontatású Talgo szerelvény 10 évvel ezelőtthöz képest egy zárt és védett csarnokba került az udvar helyett és szépen ki is csinosították

A múzeum második látogatás során is sok érdekességet kínált, a délelőtt gyorsan elszaladt a látnivalók között. Ismét láthattam a spanyol vasút több jellegzetes és különleges gépét szép és rendezett környezetben. Érdekes és informatív látványosság, melyet nem csak a vasútbarátoknak ajánlok, hanem mindenkinek, aki Katalóniában jár!

A múzeum elhelyezkedése a Google térképén

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a Facebookon is!