Kína vasúti közlekedéséről már többször is szó volt itt a blogon, ám ez többnyire csak a nagysebességű vasúti közlekedést érintette. A nagysebességű vonalak, bár hosszuk évről-évre nő, csak egy részüket teszik ki a 131 ezer km-es hálózatnak (2018-as adat).
Mozdonygyár Kínában (kép forrása: Wikimedia Commons)
A vasúti sínek mára már háromszor is körbeérnék az egész bolygót, de mit sem érnek járművek nélkül. A vasút fejlesztésével együtt az utóbbi évtizedekben modern vasúti járműveket is állítottak üzembe szép számmal, kezdetben főleg külföldi típusokat, ám később beindult a saját gyártás is.
Előzmények
Kína lakosságához és méretéhez képest meglehetősen kevés vasútvonallal rendelkezett. A vasútvonalak többségén még a 90-es években is gőzmozdonyok vontatták a vonatokat, sőt még 1988-ben is gyártottak új gőzmozdonyokat!
A QJ sorozat, több mint 4700 db készült belőle Kínában (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ennek több különböző oka is volt: egyrészt az országban rengeteg szén található, másrészt a gőzmozdonyok gyártása és üzemeltetése nem igényel csúcstechnológiát. Bár hatásfokuk messze nem a legjobb és a környezetet is rendkívül szennyezik ezt sokáig háttérbe szorította egyszerű gyártásuk és karbantartásuk.
A gőzöskorszak Kínában 2002-ig tartott, de néhány mellékvonalon még 2003-ban is közlekedtek, majd az iparvasutakra kerültek, ahonnan végül 2010-re tűntek el teljesen.
Eközben 100-as nagyságrendben álltak szolgálatba villamos- és dízelmozdonyok is, ám nem tudták kiszorítani a gőzmozdonyokat mindenhonnan az új típusok alacsony darabszáma miatt.
A kínai SS1 sorozatot 1968 és 1988 között gyártották, összesen 826 db készült belőle Kínában (kép forrása: Wikimedia Commons)
A külföldi megrendelések
Kína is szerette volna gyorsabban modernizálni a járműállományát, ami már megkezdődött a saját típusaival, de nem haladt elég gyorsan. Ezért külföldről kértek segítséget.
8G sorozat a szovjet Novocserkasszki Villamosmozdonygyárból. 1987 és 1990 között összesen 100 db készült belőle a Szovjetunióban Kína számára (kép forrása: Wikimedia Commons)
DJ1 sorozat, a Siemens és a Zhuzhou Electric Locomotive Works első közös munkája. 1999 és 2003 között 20 mozdonyt gyártottak le közösen (kép forrása: Wikimedia Commons)
Kína a 2000-es években nemzetközi tendereket írt ki mozdonyok vásárlására. A megmérettetésen indult a francia Alstom, a német Siemens, a japán Toshiba és a kanadai Bombardier is, a tét nem volt kicsi, többszáz villamos mozdonyról szóltak a kiírások. A feltételek szerint a nyertes vállalta, hogy néhány leszállított mozdony után Kínában egy gyárat húz fel, ahol kínai munkásokkal gyártatja majd le a mozdonyokat.
A recept ugyanaz volt, mint a nagysebességű motorvonatok esetében évekkel később: mivel a gyártás Kínában történt kínai munkásokkal, az 500. mozdony legyártása után a megszerzett tudást és tapasztalatot a nyugati cégek már nem tudják magukkal hazavinni, így az Kínában marad.
A nemzetközi tenderen több nyertest is hirdettek, a francia Alstom 500, a kanadai Bombardier szintén 500 és a német Siemens 271 mozdonnyal nyerte meg a felhívást, így három gyártó is megkezdte a termelést a kínai vasút részére.
HXD1 sorozat nehéz tehervonatok számára a Siemenstől. a mozdonyokat 2006 és 2012 között gyártották, az első 50-et még Európában, a fennmaradó 221 mozdonyt pedig a kínai Zhuzhou Electric Locomotive Works gyárában. A mozdonyokat többek között a a világ legnagyobb teherforgalmú vasútvonalán, a Tatung–Csinhuangtao-vasútvonalon is használják (kép forrása: Wikimedia Commons)
A kínai HXD2 villamos mozdony a francia Alstom és a kínai Datong gyár együttműködése alapján készült. 2004-től a típusból és az alváltozataiból összesen 1270 készült. (kép forrása: Wikimedia Commons)
HXD3 sorozatú tehervonati villamos mozdony a japán Toshibától. A járművek többségét szintén Kínában gyártották, a teljes flotta 1040 mozdonyból áll. 5000 tonnás tehervonatok vontatásához használják (kép forrása :Wikimedia Commons)
HXD3D sorozatú villamos mozdony a kanadai Bombardiertől. A Bombardier és a kínai Dalian mozdonygyár összesen 500 db-ot gyártott a típusból 2008 és 2011 között (kép forrása: Wikimedia Commons)
Elindul a saját gyártás
A 2010-es évekre a kínai ipar annyi tudást gyűjtött be, hogy segítség nélkül is képessé vált a modern villamos mozdonyok gyártására, sőt már exportra is képes mozdonyokat gyártani. Hamarosan kínai mozdonyokkal és motorvonatokkal találkozhatunk a szomszédos Ausztriában és a kicsit messzebbi Csehországban is!
HXD3C sorozatú tehervonati mozdony a Dalian mozdonygyárból. a gyártása 2010-ben kezdődött és már több, mint 1000 db gördült ki a Dalian mozdonygyárból. A Bombardier HXD3D sorozat gyártását 2011-ben fejezték be. A hasonlóság a véletlen műve lenne? (kép forrása: Wikimedia Commons)
HXD3D sorozat. A hasonlóság senkit ne tévesszen meg, ez nem egy Alstom Prima mozdony, hanem a Dalian mozdonygyár saját fejlesztése. A gyártás 2012-ben indult és mára már 521 mozdony hagyta el a Dalian mozdonygyárat (kép forrása: Wikimedia Commons)
HXD1 sorozat, a gyártás 2009-ben kezdődött és meg sem álltak 1207 mozdonyig. A Zhuzhou Electric Locomotive Works korábban a Siemenssel működött együtt és gyártották közösen a HXD1 sorozatot. Ebből a mozdonyból szállítottak Afrikába 41 darabot. Az Etiópia–Dzsibuti-vasútvonalra (kép forrása: Wikimedia Commons)
HXD1D sorozat a személyforgalomhoz. A gyártás 2012-ben kezdődött és már 511 mozdonynál tart a Zhuzhou Electric Locomotive Works (kép forrása: Wikimedia Commons)
Mint látható, Kína jól keverte a kártyákat, sikerült német, francia, japán és kanadai mozdonygyárakat az országba csábítani, majd mire a 200-500 db-os szériákat legyártották, szinte azonnal folytatták is a munkát. A gyárakból azóta is sorra gördülnek le a mozdonyok, kísértetiesen hasonlóak, mint a pár hónappal korábbi nyugati típusok, de már saját márkanév alatt.
Kína az elmúlt 10 évben több ezer korszerű villamos mozdonyt állított üzembe, de a fejlődés még mindig nem állt le, a következő években is várható a többszáz darabos gyártás fennmaradása, legfeljebb már nem csak a belföldi igényeket elégítik ki, hanem elárasztják velük a világot Afrikától Európáig!
Utolsó kommentek