Időről-időre beszámolok itt az oldalon olyan vonatokról és vasútvonalakról, melyeken a sebesség a magyarországi vasútvonalakhoz képest az álom kategória. Fiatalabb koromban lestem a híreket és álmodoztam, vajon én mikor próbálhatok ki egy ilyen szupervonatot?

Railjetek Budapesten, 2008 decembere óta, lassan tíz éve már Magyarországnak is jut majdnem-nagysebességű vonat (kép forrása: Wikimedia Commons)

Azóta ezen álmaim már megvalósultak, de biztosan sokan vannak még, akik még csak most tervezgetnek egy hasonló utazást. A következő összeállítással az álmodozóknak szeretnék segíteni, hogy merre induljanak és mire számítsanak, ha ki szeretnék próbálni a száguldozást.

A következő összeállítás csak az európai lehetőségeket mutatja be, Ázsiában ettől sokkal több nagysebességű vonal van.

Magyarország - 160 km/h

Magyarországon jelenleg csak a Budapest-Hegyeshalom-vasútvonal bizonyos részein lehet 160 km/h sebességgel haladni a vonatoknak. A vonal felújítása évtizedek óta tart, ám még mindig messze van az az idő, amikor végig ilyen sebességgel lehet rajta közlekedni. Bár a felújítások során más vasútvonalak is alkalmasak erre a sebességre, ezt még sem tudjuk kihasználni vagy a megfelelő vasúti jármű, vagy a még el nem készült vasúti biztosítóberendezés hiánya miatt.

Addig is, míg várunk, hogy Debrecenbe, Székesfehérvárra vagy Békéscsabára 160 km/h sebességgel mehessünk, tehetünk egy próbát Hegyeshalom felé.

160 km/h sebességgel robog a müncheni Railjet Mosonmagyaróvár felé (kép forrása: ÖBB)

2008 decembere óta Budapest és Bécs között Railjettel is utazhatunk, belekóstolva ezzel egy picit a fejlettebb vasutak világába.

Budapest és Győr között a teljesárú menetjegy ára egy útra Railjettel 3025 Ft + a helyfoglalás díja. Az utazás az ország lakosságának nagy részének még egy egynapos kirándulásba is belefér.

Ausztria - 230 km/h

Bécs felé, a határt átlépve némi csalódottságot érezhetünk, ugyanis az osztrákok kelet felé nem nagyon emelték a sebességet, Hegyeshalom és Bécs között a tempó 120-140 km/h között ingadozik, egészen a főpályaudvarig.

A főpályaudvart elhagyva hamarosan két hosszú alagút következik: a Lanzier- és a Winerwaldtunnel, ahol megtapasztalhatjuk, milyen 200 felett robogni4 Öröm az ürömben, hogy látni ebből semmit sem fogunk, csak a kijelző mutatja nekünk, hogy hamarosan elérjük a végsebességet, a 230 km/h-t.

Száguldás St. Pölten és Linz között

Kiérve az alagútból már érezhetjük a sebességet, ahogy villámgyorsan húznak el mellettünk a fák és a bokrok, egymást váltogatva a hosszabb és rövidebb alagutak és felüljárók. Ám a vasútvonal nagyrészt bevágásban, magas földgátak vagy zajvédő falak mellett vezet, így sokat nem érzékelünk az elsuhanó tájból.

A vasútvonal alkalmas a 250 km/h sebességre is, ám az ÖBB Railjet vonatainak a maximális sebessége "csak" 230 km/h. Az első megálló St. Pölten, vonattal a Bécsi főpályaudvar innen 60 és fél km-re található, Railjettel 28 percig tart az út. A város az új vonalnak hála Bécs egyik közeli és felkapott elővárosává válhatott.

Ám ha már eljöttünk eddig, miért is ne haladhatnánk tovább egészen Linzig! A Westbahn egészen Salzburgig tart, ám a négyvágányúvá történő bővítése és a sebesség 200 km/h-ra való emelése Linz után nem sokkal, Welsnél sajnos véget ér.

Budapest-Linz kirándulójegy 39 eurótól kapható, mely egy oda-vissza utazásra érvényes 4 napon át. Ideális egy linzi városnézéshez és kiránduláshoz némi vonatos élménnyel összekötve.

Németország - 200-300 km/h

Németországban már több, mint 1600 km-nyi vasúthálózat alkalmas a 250 km/h vagy nagyobb sebességre. Az egyik legközelebbi német nagyváros München, mely több nagysebességű vasútvonal kiindulópontja is. Elindulhatunk Augsburg felé, ám az élmény itt meglehetősen rövid ideig tart majd, hiszen csak 62 km-ről van szó, vagy Nürnberg felé, ahová már többféle ICE közül is választhatunk. (München)-Ingolstadt-Nürnberg közötti vasútvonalon már akár 300 km/h-val is suhanhatunk, az ICE-re menetjegyet egy útra, időben vásárolva, már 29 eurótól válthatunk.

A München-Nürnberg-expressz Ingolstadban

Ha azonban hirtelen ötlettől vezérelve szeretnénk váratlanul utazni, készüljünk fel az 50 eurótól is drágább jegyekre, vagy válasszuk a BayernTickettet és a München-Nürnberg expresszt. A retúrjegy 25 euró, mely alkalmas mindkét város tömegközlekedésére is, cserébe csak reggel 9 óra után indulhatunk és a sebesség is mérsékeltebb lesz, "csupán" 200 km/h.

Spanyolország - 310 km/h

Egyre többen választják Spanyolországot is nyaralásuk céljának. Ilyen messzire azonban már csak a legfanatikusabbak mennének vonattal, helyette inkább a repülést választják. Ám ha már ott vagyunk, miért is ne szánnánk rá néhány napot, hogy a vonatokat is kipróbáljuk? Bár az ország regionális közlekedése a legtöbbször kritikán aluli (hála a rossz menetrendeknek), a távolsági közlekedés világszínvonalú. Egyre több spanyol nagyváros kap közvetlen nagysebességű vasúti összeköttetést az ország fővárosával, Madriddal, az akár többszáz km-es utazások is csupán pár óráig tartanak.

Spanyolország leggyorsabb közlekedéssel bíró fővonala a Madrid-Barcelona nagysebességű vasútvonal. Megnyitása és üzembe helyezése nem volt épp zökkenőmentes, a sebességet is több lépcsőben sikerült feltornászniuk a jelenlegi 310 km/h-ra. A két város közötti 630 km-es utat a csak a végállomáson megálló járatok 2 óra 30 perc alatt futják be, komoly konkurenciát támasztva ezzel a légi közlekedés felé.

Vonatozás közben ráadásul még a spanyol tájat is egy picit jobban megismerjük (kép forrása: cdn.happyrail.com)

A két város közötti vonatút két és fél órájában több mint 1200 méteres tenger szint feletti magasságba kapaszkodunk fel, hogy onnan elérjük a szinte nulla méteren elterülő tengerparti Barcelonát.

Egy spanyolországi nyaralást akár tervezhetünk úgy is, hogy madridi érkezés és városnézés után néhány nappal később Barcelonában folytatjuk, majd onnan repülünk haza. Egy útra és egy főre a jegyárak 58 eurótól kezdődnek.

Franciaország - 320 km/h

Az, hogy mely ország birtokolja a leggyorsabb vonat címét, egyidős a vasúti közlekedéssel. A legtöbb világcsúcs beállítása a franciákhoz kötődik, már 1956-ban is bizonyos járatok óránként 130 km-t tettek meg, a sebességőrület azóta is folytatódik.

TGV motorvonat a legutolsó színterv szerint napjainkból (kép forrása: Wikimedia Commons)

A TGV kezdeti 270 km/h sebességét fokozatosan 300 km/h-ra növelték, 2007 után pedig az új TGV vonalak már 320 km/h sebességre épültek ki!

Jelenleg Franciaország rendelkezik Európa leghosszabb nagysebességű vasúthálózatával, a 2696 km-es vonalhossz rengeteg irányba biztosít villámgyors eljutást.

Franciaország még éppen határeset, egy vasútbarátnak még vállalható az az 1000 km-es vonatutazás, míg francia földre ér. Bár a többség minden bizonnyal a repülést fogja választani. 

Ha rekordokat üldözzük, akkor egyértelműen Strassbourgból kell Párizsba vagy Párizsból Bordeuxba utaznunk, esetleg választhatjuk a különálló 140 km hosszúságú LGV Rhin-Rhône.  Ezeken a vonalakon elérhető a 320 km/h sebesség is.

Frankfurt Hauptbahnhof (kép forrása: Wikimedia Commons)

Frankfurtba Budapestről indul közvetlen vonat, egy átszállással így Párizsig is eljuthatunk egy ICE járattal, érintve az LGV Est nevű nagysebességű TGV vonalat. Egy másik lehetséges alternatíva: éjszakai vonattal Zürichbe, majd onnan TGV-vel Párizsba, érintve a LGV Rhin-Rhône nagysebességű vonalat.

Budapestről Frankfurtba közvetlen vonattal 99 euró 90 centért, átszállással 49 euró 90 centért találunk vonatjegyeket, míg a Frankfurt-Párizs vonatút 59 euró 90 centért kapunk jegyet.

És ha már Párizsba járunk, feltétlenül keressük fel Párizs legnagyobb vasútállomásait is, hiszen Párizsban megtalálható Euró nagysebességű motorvonatainak színe-java, az ICE-től kezdve a Thalys vonatokon és a TGV különböző szín- és típusváltozatain át az Eurostarig bezárólag.

Anglia - 400 km/h?

A legvégére hagytam a még szinte csak tervek szintjén álló angliai HS2 vonalat. A tervek szerint Londonból északra egy új nagysebességű vasútvonal fog épülni, tehermentesítve a már így is jelentősen túlterhelt jelenlegi fővonalakat (megjegyezném, hogy a részben kiváltandó West Coast Main Line jelenleg is 200 km/h-val járható és helyenként négyvágányú fővonal). Az első ütem 2026-ra, a második 2033-ra fog elkészülni, bár a Brexit utóhatásai még keresztülhúzhatják a számításokat.

A Talgo Avril látványterve. Vajon a Talgo lesz a befutó?

Ami miatt bekerült a vonal az összeállításomba, az az, hogy ez a világ első olyan hagyományos (nem maglev) vonala, melyet már 400 km/h sebességre terveznek!

Az új vasútvonal nem csak a meglévő kapacitásokat növeli háromszorosára, de közelebb hozza Londonhoz Birmingham, Leeds és Sheffield városokat is. Bár a vasútvonal még nincs kész, a jövendőbeli járművekre már kiirták a tendert is.

Az eddig külföldön mérsékelt sikereket elérő Talgo is pályázik a vonal járműveire a Talgo Avril fantázianevű motorvonatával.