Néhány évvel korábban az egész világ maglev lázban égett, több gazdagabb ország is eljátszott a gondolattal, hogy mágnesvasutat épít. Felmerült még a Budapest-Berlin vonal ötlete is, míg Kínában kezdésnek egy Peking-Sanghaj, később akár egy országos hálózat kiépítése is napirendre került. A technológia ára azonban nem kedvezett a gyors terjedésnek, később pedig egy baleset is visszavetette az érdeklődést.
Peking új maglev vonala és vonata (kép forrása: Wikimedia Commons)
Ha városok közötti szupergyors maglevek nem is épültek, néhány város azért belevágott egy-egy saját vonal kiépítésébe. Sanghaj után Csangsa is épített egy rövidebb, reptérre kivezető vonalat, 2017 végén pedig a főváros, Peking is felavatta első maglev vonalát.
Kína első maglev vonala Sanghajban épült meg a városközpont és a nemzetközi repülőtér között. Újabb vonalak azonban sokáig nem épültek, mivel a maglev rendszernek több a hátránya, mint az előnye a hagyományos vonatokéval összehasonlítva: a speciális pálya kiépítése drága (becslések szerint tízszerese a hagyományos pályának), továbbá semmilyen korábban kiépült kötött pályás közlekedési eszközzel nem kompatibilis.
A még építés alat tálló maglev-pálya (kép forrása: Wikimedia Commons)
Előnye viszont a csendesebb üzem, nyugodtabb futás, kisebb karbantartási igény és kedvezőbb energiafelhasználás. A technológia sajátosságai miatt sem utoléréses baleset, sem kisiklás nem fordulhat elő.
2017. december 31-én Peking is csatlakozott azon kevés városok sorába, ahol mégis adtak a maglevnek esélyt. A 8,25 kilométeres vonal Shichang és Jin'anqiao állomásokat kapcsolja össze, miközben további öt közbenső állomáson is áthalad. Ez az egyetlen kötött pályás kapcsolata jelenleg Mentougoun kerületnek Peking többi részével. Megépülése azért is jelentős lépés a kerület számára, mert Peking súlyos levegőszennyezéssel küzd, az új kapcsolat pedig lokálisan egyáltalán nem szennyezi a levegőt.A forgalmat tíz maglev vonat szolgálja ki, melyek legnagyobb sebessége elérheti a 110 km/h-t.
Indul a maglev-üzem (kép forrása: www.metro-report.com)
A maglev belseje (kép forrása: Wikimedia Commons)
Az üzemeltető Beijing Mass Transit Railway Operation Co., Ltd jelentése szerint az új maglev vonal üzemeltetése olcsóbb és biztonságosabb, mint ha helyette hagyományos vasútvonalat építettek volna. Alacsonyabb a zajterhelése is, mivel teljesen hiányoznak a súrlódó kerekek által keltett zajok.
A 8,25 km-es vonal végig magas lábakon, a földfelszíntől távol fut (kép forrása: www.thatsmags.com)
A vonalon közlekedő hatkocsis, 1032 férőhelyes szerelvényeket a China CNR gyártotta, így ezek lettek az első Kínában gyártott maglev-szerelvények. A tervek szerint az új S1 jelű vonalat naponta 160 ezer utas fogja használni.
A 8,25 kilométeres vonalon 7 állomás épült, a szerelvények legnagyobb sebessége 110 km/h.
Források
* Az angol Wikipédia S1 line (Beijing Subway) című szócikke
Utolsó kommentek