HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (5) agv (1) alagút (1) alex (1) állatok (2) állomás (6) amerika (2) amszterdam (1) anglia (12) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (59) Ausztria (1) autó (2) autómúzeum (3) ave (4) ázsia (3) baden-württemberg (2) bajorország (59) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (8) bécsújhely (3) belgium (3) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) csehország (14) dánia (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (17) érdekességek (50) euronight (2) filmek (3) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (47) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) görögország (1) gőzmozdony (9) gysev (1) hajó (7) hollandia (5) horvátország (2) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (25) index2 (169) india (2) innsbruck (4) interrail (12) Japán (1) japán (6) jbss bahn (13) kastély (7) kecskemét (12) kenya (1) kína (22) kindertojás (2) kisvasút (6) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (3) ligeti (6) lindau (1) Linz (1) madrid (9) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (29) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (3) mittenwaldbahn (6) modellvasút (8) monaco (1) münchen (74) múzeum (35) nagysebességű vasút (95) nápoly (3) németország (52) Németország (1) nürnberg (11) öbb (8) Olaszország (1) olaszország (29) oroszország (2) párizs (6) peking (1) pendolino (1) plzeň (3) porsche (3) portugália (2) prága (9) puchberg (7) railjet (7) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (2) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (3) sikló (1) sinkanszen (3) skoda (1) spanyolország (39) spital am pyhrn (2) strassbourg (1) stuttgart (7) Svájc (1) svájc (16) svédország (2) szaud-arábia (1) szlovénia (9) s bahn (16) talgo (4) tarragona (1) TEE (5) terepasztal (7) tgv (28) tibee (3) törökország (1) trieszt (2) USA (8) vasútállomás (9) velence (6) villamos (7) virágok (1) virtuális vasút (9) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2017.06.08. 22:48 Balogh Zsolt

Hyperloop - a jövő vagy csak egy átverés?

Elon Musk üzletember már több technológiát is tökéletesített, mi több, egész iparágakat forradalmasított. Vállalkozásainak indulásánál mindig több volt a kétkedő, mint a támogató, az évek alatt azonban mindre rácáfolt. A PayPal mára már szinte megkerülhetetlen a netes vásárlásoknál, a Tesla a legértékesebb autógyártó cég, a SpaceX űrkapszulája pedig már többször is járt az űrben és a rakéták indítófokozatainak a visszatérése is működőképes.

Hyperloop kapszula az eredeti tervekben (kép forrása: cmr.berkeley.edu)

Eddig, mondhatjuk úgy, bármibe is fogott, sikerre vitte. Néhány éve dobta be a köztudatba a Hyperloop ötletét is, melyről azután nagyvonalúan le is mondott, másokra bízva a megvalósítását.

A Hyperloop egy légritkított csőben közlekedő kapszula lenne, mellyel utasokat vagy akár teherárut is lehetne szállítani, hasonlóan a világ több pontján már régóta üzemelő csőpostákhoz. A kapszulák vagy légpárnán vagy pedig mágneses lebegtetéssel lebegnének, nem érintve a cső falát sehol sem.

Az elgondolás rendkívül nagy sebességet tenne lehetővé, miközben az energiafogyasztása, zajterhelése alacsony maradna. Sőt, maga a pálya megépítése is tizede lenne egy hagyományos vasútvonalnak, állítja Elon Musk.

A pálya egy lábakon álló acélcső lenne, melyből kiszivattyúznák a levegőt. A technológia sajátosságai, na meg a nagy sebesség miatt szintbeli kereszteződés nem lenne rajta, így automatikusan, gyorsan és biztonságosan üzemelhetne.

Az első terv San Francisco és Los Angeles közé épített volna egy Hyperloop pályát az Interstate 5 autópályával párhuzamosan. Az 560 km-es utat a tervek szerint az utasszállító kapszula 35 perc alatt tenné meg 970 km/h átlag- és 1200 km/h maximális sebesség mellett. Autóval ez az út mintegy 6 óráig tart, repülővel utazva pedig a ki- és a becsekkolási idő miatt lenne 35 percnél hosszabb az út.

A közvélemény kitörő lelkesedéssel fogadta a tervet, egész Amerikát behálózó, sőt több országot átszelő rendszert álmodtak. Drasztikusan csökkenő utazási idők, környezetbarát meghajtás, olcsó pályaépítés, ugyan miért ne építhetnénk már meg most azonnal? Még Európa is beszállt a licitbe egy esetleges Prága-Brno-Pozsony vonallal, de születtek tervek Helsinki-Stockholm közötti, továbbá denveri, bostoni és dubaji Hyperloop vonalakról is.

Hyperloop terv Prága és Pozsony között (kép forrása: metro-magazine.com)

Tervezett európai Hyperloop pályák, több, jelenleg már létező nagysebességű vasútvonallal futna párhuzamosan vagy váltaná ki őket véglegesen (kép forrása: Wikimedia Commons)

Már az első tesztpálya megépítését is elkezdték, hiszen Elon Musk, a "Vasember" nem tévedhet... vagy mégis?

Épül a Hyperloop pálya Amerikában (kép forrása: Ipon.hu)

A következő szakaszokban néhány olyan kérdést járok körbe, melyekkel az eredeti terv nem foglalkozik különösebben, pedig a zavartalan működéshez ezek is nagyon fontosak.

Biztonság

Első a biztonság, tartja a mondás. Na de mennyire biztonságos a Hyperloop? A rendszer jellegéből adódóan szembemenesztés vagy utoléréses baleset lehetősége szinte a nullával egyenlő, azonban egy elakadt vagy elromlott jármű kisegítése és az utasok kimentése komoly gondokat okozna. A várakozó utasokat a megfulladás veszélye fenyegetné.

A hosszú csővezeték a légritkított térrel vagy vákuummal rendkívül érzékeny lenne a szivárgásokra, egy esetleges pályahiba az egész vonalat megbénítaná. Légmentesen záródó ajtókat lehetne építeni a vonal bizonyos szakaszaira, azonban ez a módszer légritkított térben nem működne a feltorlódó levegő miatt. Egy esetlegesen későn nyíló ajtó pedig komoly baleseti forrás lehetne.

A nagy sebesség miatt a pályát komolyan be kellene szabályozni, egy 1200 km/h-val száguldó kapszulában néhány mm is komoly döccenőt jelentene. Ne feledjük: a kapszulának semmi rugózása nem lenne, legfeljebb csak az üléseknek.

A pályához a földterületeket is ki kell sajátítani, akárcsak a vasútépítésekhez. Az 1200 km/h sebesség miatt a vonalvezetésnek is sokkal egyenesebbnek kell lennie, sokkal nagyobb sugarú ívekkel (A nagysebességű vasútvonalakon nem ritkák az 5000 méteres ívek sem). Ha nem akarunk egy hullámvasúthoz hasonló utazási élményt, a lejtők-emelkedők meredekségére is jobban oda kell figyelni. Ez pedig több hidat és alagutat fog majd jelenteni.

A kicsi kapszulákba éppen csak a fizető utasok férnek be, ők is csak ülve, lesz hely vajon kísérő személyzetnek is, akikre baj esetén számíthatunk majd?

Kapacitás

Egy nagyon fontos kérdést nem részletez egyetlenegy cikk sem, mégpedig azt, hogy hányan utazhatnak óránként a Hyperlooppal?

Kínában már közlekednek 1200 férőhelyes egyszintes nagysebességű vonatok, de létezik a TGV-nek emeletes változata is 560 férőhellyel, melyből kettőt is össze lehet kapcsolni. A vonatok követési ideje minimum 3 perc, vagyis az elméleti maximum kapacitás 48 000 fő/irány.

hyperloopconcept.jpgNagykapacitású Hyperloop kapszula (kép forrása: robotrabbi.com)

A korai Hyperloop terveken hatfős kapszulák szerepeltek. Ahhoz, hogy hasonló kapacitást elérjen, a hatfős kapszulákból óránként 8 ezret, percenként 133-at kellene indítani irányonként. Nagyobb kapszulák esetén természetesen a kapacitás is nőni fog, de ehhez sokkal vastagabb csövekre is szükség lesz, ami biztosan nem lesz olcsó.

Érdekes még a teherszállítás gondolata is. A legmerészebb tervek is csupán csak egy konténerrel számolnak kapszulánként. Vajon melyik termék lesz az, aminek még a légi szállítása is túlságosan lassú?

Teherszállító kapszula (kép forrása: tempsreel.nouvelobs.com)

Az elégtelen kapacitás miatt a menetvonalak ára mindenképpen magasabb lesz a hagyományos vonatokénál, de talán még a légi közlekedésnél is.

Ár

Hyperloop pálya még nem épült, nincsenek üzemeltetési tapasztalataink sem. Elon Musk szerint a pálya csupán tizede a hagyományos vasút árának, azonban ha a kapacitása jóval kisebb lesz, mint egy vasútnak, akkor több párhuzamos csőre is szükség lesz. Minden egyes párhuzamos cső növelni fogja a beruházás árát.

Képzeletbeli állomás Brnoban (kép forrása: cijeurope.com)

Nem tisztázott még, hogy hogyan is nézne ki egy Hyperloop állomás. Hogy jutnak be az emberek a légmentes kapszulákba? Zsilipeken át? Ennek költségére is készültek becslések?

Szintén nem tisztázott, hogy lesznek-e kitérők és elágazások a vonalakon. Minden állomást direktbe kell majd összekötni mint a reptereket a repülőjáratokkal? Ha egy csőben csak egy kapszula közlekedik majd, mekkora lesz a vonal kapacitása? Ebből az egy főre jutó jegyár is egyenesen következik majd.

Kritikák

Több tanulmány is megkérdőjelezi, hogy a Hyperlooppal való utazás kényelmes lehet. A kapszula falánál az elől feltorlódott levegő közel hangsebességgel áramlik hátrafelé, ami nagy hanggal és vibrációval fog járni. A hosszú egyenes csőpályákban könnyen létrejöhetnek nem várt kanyarok is a szeizmikus mozgások miatt, különösen Kaliforniában. A védtelen és sérülékeny csőhálózat pedig a terroristák célpontjává is válhat.

A kapszula egy zárt csőben suhanó ablaktalan zárt doboz, mely sok utasból félelmet válthat ki. Sokan már egy liftben is kényelmetlenül érzik magukat, akkor mit várhatunk egy ablaktalan, 1200 km/h-val, közel vákuumban száguldó, rezonáló kapszulában?

Összegzés

Jelenleg a Hyperloop egy szép álom, mely akár működhet is egyszer. Talán Elon Musk sem hitt benne igazán, hogy kiszállt a tervből és másokra bízza a megvalósítását?

A Hyperloop egyik hatalmas problémája az, mint a korábbi forradalmi vasúti ötleteknek: a korábbitól teljesen eltérő infrastruktúra, új állomásokkal és új problémákkal. Több ország is kísérletezett a jövő vonatával: a németek a Sínzeppelinnel, a franciák a Aerotrainnel, a kínaiak is eljátszottak egy országos maglev hálózat tervével, ám mindig mindenki ugyanarra jutott: az új vonatoknak illeszkedniük kell a meglévő rendszerekhez, mert különben nem lesznek gazdaságosak vagy versenyképesek.

A Hyperloop egy új szárazföldi közlekedési lehetőséget jelentene, kitöltve a helyet a nagysebességű vasút és a (szuperszónikus) repülés között. Kérdés már csak az, hogy milyen áron?

Szavazás

 

Szólj hozzá!

Címkék: érdekességek nagysebességű vasút


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr212579951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.