Stuttgart rengeteg programot kínál az arra járóknak: a Killesbergbahn-on, a villamosmúzeumon, a Mercedes-Welten és a Porsche-múzeumon kívül érdemes néhány órát szánni a város természettudományi múzeumaira is.
Életnagyságú dinoszaurusz-szobor a múzeum bejárata előtt
A Museum am Löwentor természettudományi múzeum rengeteg életnagyságú dinoszaurusz-modellel, igazi csontvázakkal, fosszília és élethűen berendezett diorámákkal várja a látogatókat, hogy néhány óra alatt betekinthessünk az élet kialakulásának és fejlődésének történetébe.
Az élet kezdete, a növényzet még csak néhány csenevész zsurlóból és páfrányból áll
Minden egyes jelentősebb őstörténeti korszakot egy több négyzetméteres diorámával szemléltetnek, melyben a korszak jellemző növényei és állatai közül kapott néhány helyet egy-egy hatalmas háttérposzter előtt. A kis szeletke a letűnt korból bőségesen el van látva információkkal (igaz, csak németül), hogy mit is kell nézni vagy megfigyelni. A diorámák mellett pedig üvegvitrinekbe zárva az igazi ősmaradványokat tekinthetjük meg, melyekből a tudósok rekonstruálták a múltat.
Ijesztőbbnél-ijesztőbb őshüllők
A padlóra egy széles vonalat festettek, így nem tudunk eltévedni sem, elég csak követni a vonalat ahhoz, hogy mindent időrendben járhassunk végig.
A régész szerszámai és munkahelye
Néhány vitrinben vagy épp a földön szabadon kiállítva ezzel párhuzamosan megismerhetjük a régészek munkáját, szerszámait és az ásatások helyszíneit is.
Egy fosszília és a belőle rekonstruált őshüllő csontváza, háttérben néhány lelet a triász földtörténeti korból
Múzeumba látva vicces, élőben azonban nem találkoznék ezzel a hosszú nyakú vízi szörnnyel
Ragadozó dinoszaurusz ólálkodik a karvastagságú zsurlók között
A másik oldalon egy már szőrös ősemlős nézi a tükörképét
A múzeum tekintélyes mennyiségű borostyánkővel is rendelkezik. Mint az köztudott, az ősidőkben is éltek fenyőfák, melyekből néha gyanta szivárgott. Ha ebbe a gyantába beleragadt egy rovar, vagy akár egy kisebb gerinces is, örökre a foglya maradt. Majd a gyantacsepp a fával vagy anélkül elsüllyedt a mocsárban. Szerencsés együttállás mellett a gyanta megkövesedett, megőrizve benne épségben a beleragadt állatot.
Ezt a természeti jelenséget használták ki a Jurassic Park mozifilm tudósai is, akik az így fogságba esett szúnyogokból vagy más vérszívókból vonták ki a dinoszauruszok vérét, majd az abban található DNS segítségével klónozták az egykori állatokat. Ma már tudjuk, hogy ez nem lehetséges, a DNS ugyanis gyorsan elbomlik, még akkor is, ha borostyánba lett zárva.
Kőbe zárt vérszívó rovarok, a Jurassic Park első része elevenedik itt meg
A borostyánkő-kiállításnak külön termet szenteltek
Tollakkal vagy tollak nélkül? A kérdés még nem dőlt el véglegesen
Régóta kérdése, hogy mi boríthatta a dinoszauruszok testét. Az első leletek megtalálásakor a tudósok szinte kivétel nélkül egyet értettek abban, hogy a dinoszauruszok lassú, buta, hidegvérű hüllők voltak, melyeknek bőre csupasz és száraz volt. Ahogy azonban egyre több lelet előkerült, egyre épebb állapotban, úgy kezdett egyre több tudós elbizonytalanodni. Mikor pedig napvilágra kerültek az igazán óriási állatok, melyek több tonna súlyúak is voltak, még inkább kettészakadt a tudós-társadalom.
Jelenleg egyre többen úgy gondolják, hogy a dinók gyors mozgású, intelligens melegvérű állatok voltak, ezzel összefüggésben pedig valamiféle kültakaró védte a csupasz bőrüket. Mivel közvetlen leszármazottaik a madarak, ezért jelenleg a tolltakaró tűnik biztosnak.
A tudomány fejlődése a filmekben is nyomon követhető, Spielberg első dinoszauruszos filmjének állatai még egészen máshogy néztek ki és máshogy viselkedtek, mint a legutolsó részben. A tollas elmélet bár még nem nyert, néhány tollpihe azonban már feltűnt a filmekben is, először a T-Rexek kicsinyein, majd a film végén a felnőtt Raptorok fejein. Talán a következő dínós moziban már teljesen tollas állatok elől fognak menekülni az emberek?
Tyrannosaurus Rex csontváz, a felette lógó tollakhoz hasonló boríthatta a testét?
Ősteknős mászik a homokban, a háttérben kettő dinoszaurusz figyel
Növényevők családja
Többméteres hiánytalan csontváz
A beállított életképek elég meggyőzőre sikerültek
Hetente egyszer egy régész munkájába is bepillantást nyerhetünk, ahogy a kő fogságából szabadít ki egy értékes leletet
Ez az ősemlős csontváz már a modernebb életformákhoz tartozik
Az ősidőket lezáró utolsó bemutatóterem a mamut-csontvázzal és az ősember életképekkel ottjártamkor zárva volt, ugyanis a termet átépítették. Talán majd legközelebb...
Ez pedig már korunk állatvilágának lenyűgözően változatos agancs-gyűjteménye
Betekintés a dinoszauruszok életébe fentről, a múzeum területén több helyen is kialakítottak játszóhelyet a kisebb gyerekeknek
Napjaink élővilágával a párszáz méterre található másik múzeum, a Schloss Rosenstein foglalkozik, szintén hatalmas és látványos gyűjteménnyel a világ minden tájáról.
A múzeumba a stuttgarti stadtbahnnal lehet eljutni, de hogy hogy a legegyszerűbb, azt én magam sem tudom, ugyanis ottjártamkor hatalmas felújítások közepette voltak, és a járatok nem a megszokott útvonalakon közlekedtek, miközben több közbenső megállót is átugrottak. Így csak kérdezősködéssel sikerült odatalálnom nekem is.Talán a lenti Google térkép segítséget nyújt az érdeklődőknek.
Mindenesetre idemásolom a hivatalos megközelítési lehetőségeket is:
* 4-es, 5-ös és 6-os S-Bahn vonal "Nordbahnhof" megállójától;
* 12-es Stadtbahn vonal "Nordbahnhof" megállójától vagy a
* 13-as Stadtbahn vonal "Löwentor" megállójától gyalogosan.
Szerdánként a belépés ingyenes, egyéb napokon felnőtteknek négy, gyerekeknek kettő euró fejenként. Csoportok és családok további kedvezményeket is kapnak.
A kommentelőktől szívesen fogadok mindenféle építő kritikát és kiegészítést, legyen az tárgyi tévedés vagy pontosabb képaláírás és fajmegnevezés, ugyanis a természettudományokban nem vagyok jártas. Szóval csak bátran! :)
A múzeum honlapja a www.naturkundemuseum-bw.de címen található.
Utolsó kommentek