1906 március 15-én egy legenda született Angliában, mikor Charles Stewart Rolls és Sir Frederick Henry Royce közösen megalapította a Rolls-Royce Limited vállalatot. A kezdetek kezdetén luxus autókat és autóalkatrészeket gyártott, de később a vállalat portfóliója kibővült a repülőgép-motorokkal is, melyek szintén hatalmas karriert futottak be.
Kiállított autók a múzeumban
Az első személyautó, mely a Rolls-Royce nevet kapta, 1904-ben mutatkozott be a Párizsi autószalonban. Ekkor még a közreműködők közt csak partnerségi viszony volt, de két év múlva már megalapították a közös vállalatukat.
Bár a cég angol és a legnagyobb üzemeik is Angliában működnek, jelenleg a tulajdonosa mégis a német BMW, mely felvásárolta a vállalatot 1998-ban 770 millió fontért (mai árakon számolva kb. 286 milliárd forintért).
A Rolls-Royce mindig is kis szériában gyártott luxus autókat, melyeknek még ma is sok-sok része kézzel készül. Évente csupán párezer autó gördül ki a gyárkapun, melyek a világ minden tájára eljutnak. Azt hiszem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a luxusautók királya a márka.
Ilyen előzmények után igazán érdekes, hogy a világ legnagyobb látogatható RollsRoyce gyűjteménye Ausztriában, egy alig 40 ezer lakosú kisváros, Dornbirn közelében található. Az itteni múzeumban magánemberek magánautói vannak meglehetősen zsúfoltan kiállítva.
Itt jegyezném meg, hogy a világ legnagyobb Rolls-Royce gyűjteménye az Ázsiában található Brunei szultán birtokában van. Hassanal Bolkiah brunei szultánnak (teljes nevén Sultan Haji Hassanal Bolkiah Mu'izzaddin Waddaulah ibni Al-Marhum Sultan Haji Omar Ali Saifuddien Sa'adul Khairi Waddien) és népes családjának kb. 7000 nagyértékű luxusautó van a birtokában, melyből a Rolls-Royce márka kb. 600 db-ot tesz ki.
A dornbirni múzeumban a brunei szultán autóinál azért kevesebb található, de még így is több mint 70 Rolls-Royce személyautó van kiállítva. A háromszintes épületben két szinten állnak a főleg 1920 és 1940 között gyártott gépkocsik, a legfelső emeleten pedig többszáz eredeti alkatrész, egy étterem és egy kávézó található. A múzeum a nyilvánosság előtt 1999-ben nyílt meg.
Megérkezés busszal a múzeum bejárata elé
Dornbirn vasútállomása elől félóránként indulnak a hetes számú városi autóbuszok, melyek kb. 22 perc alatt jutnak el a végállomásra, Gütle megállóhoz. Itt a buszok pár perc várakozás után visszaindulnak a városba. A buszmegálló szinte a múzeum bejárata előtt található (lásd a fenti képet is), így kevesebb, mint egy perc alatt már az épületben lehetünk.
A múzeum pénztára, fényképezni, fényképezőt, táskát bevinni tilos!
Belépve az ajtón ért az első csalódás: a pénztár kialakítása meglehetősen elnagyolt, mondhatni igénytelen. Egy ilyen gyűjtemény ettől sokkal-sokkal többet érdemelt volna! A pénztárost csak csengetéssel lehet előkeríteni, melynek oka, hogy egyúttal a 2. emeleti kávézót is ő üzemelteti. Az alkalmazottak száma tényleg minimális, pedig a jegyárakból futhatná többre is.
Apropó jegyárak: csak egyféle jegy van, a teljes árú, mely 9 euróba kerül. Ez még fotózásra nem jogosít, csak a belépésre. A fotójegy további 10! euró, melyet fényképezőgépenként kell fizetni.
Persze-persze, gondolhatják most sokan, aki a Rolls-Roycera kíváncsi, az fizesse meg a belépőt, ugyanis ennek az árnak a sokszorosát tekintheti meg értékben a múzeumban. Akár egyet is érthetnék ezzel a gondolatmenettel, de a második csalódás még csak ekkor jött: a múzeumban az utolsó négyzetmétert is kihasználták, az autók olyan szorosan parkoltak egymás mellett és mögött, amennyire csak lehetséges volt, így csak néhányat lehetett körbejárni, a többségnek csak az orrát lehetett megnézni a kordon túloldaláról.
Ez a tény pedig a fotózás lehetőségét is elvette, ha nem lett volna elég a félhomály a neonvilágítással és az ablakokon beszűrődő éles fény összes nehézsége. Így a fotók igen rosszra sikeredtek, pedig én és a kollégám mindent megpróbáltunk az ügy érdekében.
A múzeum legfiatalabb autója ez a Rolls-Royce Silver Cloud 3 1965-ből
Az autóknak az esetek többségében nem volt táblája vagy adatlapja, így semmit sem lehetett megtudni a típusról, a szélvédő mögött csak a sokatmondó Rolls-Royce felirat és egy évszám volt látható. A zsúfoltság miatt a járművek belsejét sem lehetett megnézni, sőt néhány autóról csak messziről, egy másik járművön áttekintve lehetett némi homályos képet kapni.
Restaurálás alatt álló autó
Néhány autó igencsak darabokba szedve állt, várva sorsa jobbra fordulását. Azt a kevés helyet is, mely a látogatóknak volt kihagyva, több helyen is beépítésre váró alkatrészek foglalták el, többek között egy teljes motor, egy raklapnyi önindító vagy egy félig kikalapált sárvédő.
Párosan szép az élet!, gondolhatták a múzeum tulajdonosai, mikor ezt a két szép autót egymás mellé parkolták le a bejárat közelében.
A nehézségeket tovább fokozta a felső emeleteket tartó oszloprengeteg és a látogató utakat az autóktól elválasztó kordon is, melyek szinte minden kiállított darab esetében zavarták a kényelmes rálátást.
Autó autó hátán...
Fehérek...
...feketék...
...tarkák!
De át ne lépd a múzeum kordonját!
Az autók többsége az 1920-as, 1930-as és 1940-es évekből származott, az egyetlen "fiatal" autó egy 1965-ös Rolls-Royce volt a bejárat közelében (lásd a negyedik képet). A cég repülésben elért eredményeiről mindössze két kiállított repülőgép-légcsavar és egy repülőgép-motor árulkodott, a főszereplők egyértelműen az autók voltak!
Az autók nagyon szépek voltak, a többségük kiváló állapotú, de a zsúfoltság miatt még sem nyújtott igazi élményt. Itt igaz volt a régi bölcsesség, hogy a kevesebb néha több...
Természetesen nem lenne igazságos, ha nem venném figyelembe azt a tényt is, hogy magángyűjteményről, magángyűjteményekről van szó, így már az is csodálatos, hogy egy ekkora helyet sikerült találni az autóknak és emellett még látogatható is.
Ez a kékség élénk színével teljesen kilógott a sorból
Az angol királyi család királyi autója
Néhány autónál azonban kivételt tettek és egy rövidebb kis írás mesélte a jármű történetét. A márkát előszeretettel használták/használják az államok vezetői és uralkodóik, hogy a lehető legnagyobb kényelemben és luxusban utazhassanak. Emiatt került ide például az angol királyi család egykori Rolls-Royce-a is.
A zsúfoltság elképesztő volt!
Az emeleti kávézó
A legfelső emeleten csupán egy autót állítottak ki, helyette egy kávézó és egy nagyobb különterem foglalta el a helyet, a fal mellett pedig motorkerékpárok sorakoztak, de teljesen megközelíthetetlenül.
Néhány motorkerékpár is ki volt állítva
Szintén a felső szinten: igényesen megterített asztalok várják a vendégeket
Rolls-Royce alkatrészek kiállítva, a gyűjtemény többszáz darabos!
Az épület kívülről
Én és a kollágám elég gyorsan végeztünk, kevesebb, mint 2 óra alatt bejártuk a múzeumot, hogy helyette inkább valami más, érdekesebb látványosságot keressünk. Végül egy rövid sétát, majd a kötélvasutazást választottuk. De erről majd csak a folytatásban!
A múzeum helye a Google térképén
Dornbirn városa Ausztria legnyugatibb részén fekszik, már közel a német és svájci határhoz. A városba Bécs irányából több közvetlen Railjet és Intercity vonat közlekedik, a menetidő Budapestről számolva vonattal 10 óra körül alakul, így a múzeumlátogatást érdemes több más programmal is összekapcsolni és a városban egy napnál tovább is maradni.
Érkezik a dornbirni helyi járatú busz a Rolls-Royce múzeumhoz
A város vasútállomásáról a múzeum a 7-es városi autóbusszal közelíthető meg. Az autógyűjtemény épülete mellett található a Krippen múzeum is, mely vallási jeleneteket mutat be apró kis diorámák segítségével.
De a természetet kedvelők is találnak további izgalmas érdekességet, ugyanis a közelben indul el a Rappenlochschlucht nevezetű szurdokba vezető túraútvonal, melyen lenyűgöző és nagyon látványos helyekre juthatunk el.
A múzeumban készült összes fénykép eredeti felbontásban megtalálható a Wikimedia Commons Rolls-Royce Museum nevű kategóriájában is. A képek szabadon felhasználhatóak.
Utolsó kommentek