HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (5) agv (1) alagút (1) alex (1) állatok (2) állomás (6) alstom (1) amerika (2) amszterdam (1) anglia (14) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (67) Ausztria (1) autó (2) autómúzeum (3) ave (6) ázsia (3) baden-württemberg (2) bajorország (59) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (8) bécsújhely (3) belgium (3) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) bombardier (1) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) caf (1) csehország (14) dánia (1) dél-korea (2) desiro (1) deutsche bahn (17) érdekességek (52) euronight (2) filmek (3) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (52) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) görögország (1) gőzmozdony (9) gysev (1) hajó (7) hollandia (5) horvátország (2) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (28) index2 (177) india (2) innsbruck (4) interrail (12) japán (6) Japán (1) jbss bahn (13) jövő (1) kastély (7) kecskemét (14) kenya (1) kína (23) kindertojás (2) kisvasút (9) konténer (1) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (3) ligeti (6) lindau (1) Linz (1) madrid (9) magánvasút (2) maglev (6) magyarország (29) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (3) mittenwaldbahn (6) modellvasút (9) monaco (1) münchen (77) múzeum (37) nagysebességű vasút (100) nápoly (3) németország (57) Németország (1) nürnberg (11) öbb (9) Olaszország (1) olaszország (30) oroszország (2) párizs (6) peking (1) pendolino (1) plzeň (3) porsche (3) portugália (2) prága (9) puchberg (7) railjet (8) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (5) repülés (3) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (3) siemens (1) sikló (1) sinkanszen (3) skoda (1) söll (1) spanyolország (43) spital am pyhrn (2) st. pölten (5) strassbourg (1) stuttgart (7) Svájc (1) svájc (17) svédország (2) szaud-arábia (1) szlovénia (9) s bahn (16) talgo (5) tarragona (1) TEE (5) terepasztal (7) tgv (30) tibee (3) törökország (1) trieszt (2) USA (9) vasútállomás (9) velence (6) villamos (7) virágok (1) virtuális vasút (9) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2013.12.16. 10:00 Balogh Zsolt

Adolf Hitler vasútja: A Breitspurbahn

A németországi munkahelyem rendszeresen szervez modellvásárt a különtermében. Ilyenkor rengeteg árus érkezik különféle régi vasútmodellekkel és könyvekkel megrakodva. Én szinte minden alkalmat megragadok, hogy kicsit szétnézzek, hát ha találok valami érdekeset. Mindig rengeteg nagyon jó könyv van, csak sajnos mind német nyelvű.

Azonban legutóbb olyan könyv akadt a kezembe, amit nem tudtam otthagyni: A Breitspurbahn történetét bemutató könyv még németül is érdekesnek tűnt, hiszen rengeteg ritka és különleges régi fénykép került bele.

breitspurbahnA könyv borítója, a kép jól illusztrálja egy hagyományos és egy széles nyomtávolságú mozdonnyal, hogy mekkora méretekről lett volna eredetileg szó

Korábban a Breitspurbahnról már írtam cikket a magyar Wikipédiába, és megjelent egy másik cikk is róla a Gépnarancs blogban "Szörnyvasút" címmel. Mivel a téma nagyon különleges, egy újabb cikket én is szánok ennek a hihetetlen tervnek!

breitspurbahnNéhány példa a megalomán építészeti tervekre: a felső képen a tervezett berlini diadalív. A kép sarkában egy ember áll, melyet egy körrel ki is emeltek. Alul pedig az új Südbahnhof terve, összehasonlítva a New Yorki Grand Central Terminállal

De mi is az a Breitspurbahn? Ez egy nagyszabású vasúti terv volt a '30-as évek végén és a '40-es évek elején, melyben 3 méteres nyomtávú vágányok kötötték volna össze Nagy-Németország legfontosabb városait, amin 6-7 méter magas, akár 20 ezer tonnás vonatok közlekedtek volna óránként 200-250 km/h sebességgel!

Az ötlet Adolf Hitler egyik kedvenc projektje volt.

breitspurbahnFelül az állomás tervezett hatalmas kupolája, alul pedig az újjáépülő város makettje

1933-ban, a hatalom megragadása után Hitler és pártja, a NSDAP, egy jövőbeli háborúra vonatkozó terveket készítettek, és a titkos előkészületek kezdődtek. A tervek közül az egyiknek korszerűsítenie kellett a vasúti hálózatot és növelni a szállítás-kapacitást.

Hitler lelkesen fogadott egy javaslatot Fritz Todttól, aki megtervezte az új, nagykapacitású Reichsspurbahnt, mely ekkor még 4 méteres nyomtávolsággal számolt. A vasúti szakértők már akkor is hevesen bírálták az ötletet, helyette inkább egy négy normál nyomtávú vágányból álló hálózatot javasoltak, mely kompatibilis a már meglévő vasutakkal (Napjainkra ez részben meg is valósult, több európai nagyvárost 4, sőt egyes esetekben 6 vágány is összekapcsol). A szakértők nem tudták elképzelni, hogy szükség lenne egy ilyen nagy kapacitású, a meglévő hálózattal összeférhetetlen rendszerre.

A javaslatukat figyelmen kívül hagyva Hitler megparancsolta, hogy a Breitspurbahnt kezdjék el megépíteni Hamburg, Berlin, Nürnberg, München és Linz között. Több mérnök és gyár is bekapcsolódott az előkészületekbe és a tervezésbe, hogy majd ha Németország megnyerte a háborút, azonnal munkához láthassanak.

A terv nagyszerűen illett a többi nagyszabású, megalomán terv közé, melynek csúcsa a világ fővárosa, Berlin lett volna. Felépült volna a Haditengerészeti Főparancsnokság, a 250 méter átmérőjű kupolával fedett Dicsőség Csarnoka (ahová 200 ezer ember fért volna be egyszerre) és az 500 méter hosszú Führer-palota is, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A Germania című Youtube videó látványosan bemutatja, hogy milyen is lett volna a főváros, ha a németek nyerik a második világháborút. A Breitspurbahn című videó pedig a már megépült és működő széles nyomtávolságú vasutat illusztrálja.

Berlinből több széles nyomtávolságú vasútvonal is indult volna, mely behálózta volna Európát. Az új vasút eljutott volna Rómába, Párizsba, Marseillebe, Budapestre, Isztambulba és Moszkvába is.

breitspurbahnA Breitspurbahn néhány tervezett mérete, az űrszelvény lehetővé tette volna akár azt is, hogy egy tehervonat egymás mellett két normál vonatot is szállítson!

A Breitspurbahnnak 4 méter, később már "csak" 3 méter lett volna a nyomtávolsága, ami több mint kétszerese a normál pályának (1435 mm). A megengedett tengelyterhelés 35 tonna lett volna. Arányosan egy ilyen méretű sínpárra egy 6-7 méter széles, 8-9 méter magas szerelvény képzelhető el, ami egy valóságos ház méreteinek felel meg (lásd az illusztrációkat).

A vonalra az összes akkoriban ismert meghajtású mozdonyból készült terv. Létezett gőzmozdony, dízelmozdony, gázturbinás mozdony és villamosmozdony terv is. A személyvonatok 200–250 km/h-val, a tehervonatok 100 km/h-val közlekedtek volna.

A vagonok kétszintesek lettek volna, négytengelyes forgóvázakkal.

A személyszállításhoz készült mozdony vontatta vonat és motorvonat terv is. A vonatokon lett volna étkezőkocsi, hálókocsi, személykocsi, mozi, konyha, személyzeti szállás, fürdő és zuhanyzó is. A berendezés is pazar lett volna, a vonat felszereltsége és tágassága a mai óceánjáró hajók színvonalával lett volna egyenértékű.

breitspurbahnTervezett dízel-villamos mozdony 15800-19000 LE teljesítménnyel és maximum 200 km/h sebességgel

breitspurbahnA háromszekciós, 22 ezer lóerős dízel-hidraulikus mozdony terve

breitspurbahnNégyszekciós, 31000 LE teljesítményű dízel-villamos mozdony

breitspurbahnGőzmozdony 21800 LE teljesítménnyel, 100 km/h végsebességgel

breitspurbahnEzek az "apróságok" pedig a tolatásokhoz lettek volna használva. Mindkét mozdony 3340 LE teljesítménnyel és maximum 40 km/h végsebességgel rendelkezett volna.

breitspurbahnVillamos mozdonyt is terveztek...

Villamos mozdony tervek is készültek, a fenti képen látható mozdony 46,6 méter hosszú és 560 tonna súlyú lett volna. A 28200 LE teljesítmény 100 km/h sebesség elérését tette volna lehetővé.

A vonal villamosítva lett volna, először felsővezeték szerepelt az elképzelések közt, később harmadik sín a vonal mellett. A feszültség 50-100 kV (szemben a mai németországi 15 kV, 16,7 Hz, vagy a nagysebességű vonatokon alkalmazott 25 kV 50 Hz helyett) lett volna 50–60 Hz frekvenciával. A pálya mellett emiatt további biztonsági sávra és saját villamos erőművekre lett volna szükség.

breitspurbahn...sőt motorvonatot is!

Felmerült a betonlemezes pálya ötlete is, melynek előnye az lett volna, hogy a két sínszál közt egy kb 3 méter széles út is létrejött volna, amit a katonaság autói is tudtak volna használni

breitspurbahnCsak harmadosztályú helyeket tartalmazó, kétszintes, 460 férőhelyes személykocsi

breitspurbahnA hosszú utaknál igénybe vehető mozikocsi terve

breitspurbahnKülönleges igényekhez különleges kocsik is kellettek volna, főleg a hosszú, több ezer km-es utazásokhoz

breitspurbahnNyitott teherkocsik

breitspurbahnKorabeli elképzelés a konténerszállításhoz

breitspurbahnÖnürítős kocsi ömlesztett árukhoz, a kisebb 250, a nagyobb 433 m³ térfogatú lett volna, 280 tonna terhelhetőséggel

breitspurbahnTartálykocsi 300 m³ űrtartalommal és 280 tonna össztömeggel

breitspurbahnEz pedig a kedvenc képem, avagy hogyan szállítsunk vasúton egy 500 vagy akár egy 1000 tonnás hadihajót!

breitspurbahnVariációk a teheráru átrakodására széles nyomtávolságról "keskeny" nyomtávolságra. A felső képen az ömlesztett árut ürítik át, az alsó képen pedig kezdetleges konténereket daruznak át.

A könyv részletesen tárgyalja a precízen kidolgozott terveket, így kitér a pályára, a sínekre, a sínleerősítésre, a biztosító berendezésekre, az áramrendszerre is. Több mozdony, motorvonat és vagon tervét is tartalmazza, továbbá összehasonlító táblázatokat arról, hogy azonos hossz esetén mennyivel több árut tudott volna szállítani egy ilyen szupervonat.

A könyv második fele pedig már a lehetséges nyomvonalakkal és célállomásokkal foglalkozik, figyelembe véve az átszállási lehetőségeket a hagyományos és a szélesnyomtávú vasúthálózat között. Az új vonatoknak új állomások is kellettek volna, olyanok, melyek képesek fogadni a 6 méter magas vonatokat is. Részletes tervek készültek a berlini Südbahnhofról és a müncheni Hauptbahnhofról is.

breitspurbahnAz 1000 méter hosszú és 300 méter széles új berlini pályaudvar terve, mely már a Breitspurbahn vonatait is tudta volna fogadni

breitspurbahnAz állomás elképzelt belseje, mely a világ legnagyobb ilyen létesítménye lett volna, ha felépül

breitspurbahnA jövőbeli Berlin látképe az új Südbahnhoffal

breitspurbahnMünchen továbbfejlesztett vasúthálózata, aki ismerős a bajor fővárosban, annak a vágányhálózat több része is ismerős lehet. Fő különbség, hogy nincs S-Bahn alagút, a jelenlegi fejpályaudvar pedig a képen minden vonat számára átjárható átmenő állomás

breitspurbahnA Müncheni főpályaudvar belseje...

breitspurbahn... és tervezett vágányhálózata

Néhány barátomnak már meséltem a tervről, volt aki hatalmas lelkesedéssel fogadta és sajnálkozott, hogy a terv végül nem valósult meg.

Laikusként én az alábbi problémákat látom abban, hogy sem akkor, sem később nem valósult meg egy ilyen rendszer:
* Minden új közlekedési rendszernek nehézséget okoz, hogy addig míg a hálózat nem kiterjedt, nem igazán hatékony, ugyanis az átszállások és átrakodások jelentősen rontják a sebességét és a gazdaságosságát (lásd: Aérotrain). Ennél a rendszernél ez különösen igaz;
* A hatalmas űrszelvény miatt csak nagy nehézségek árán lehetett volna bevinni a városközpontokba ezeket a hatalmas vonatokat;
* Kérdéses, hogy létezik-e vajon olyan viszonylat, mely ilyen kapacitású szárazföldi szállítóeszközt igényelne. Folyadékok szállításához a csővezetékek, nagyobb tömegű ömlesztett árukhoz pedig a hajók a leggazdaságosabb eszközök;
* Napjainkban inkább a sűrű, ütemes menetrend a divatos, mely kisebb egységekben, de folyamatosan szállítja az árukat és az utasokat, nem pedig 450 férőhelyes vagonokból álló vonatokkal;
* Az akkori geológiai és földtani ismeretek hiányosak voltak, így arra sem készült tanulmány, hogy egyáltalán lehetne-e olyan alépítményt készíteni, mely elbír ekkora tömegű vonatokat. Ne feledjük, a hagyományos európai vonatok tengelyterhelése maximum 22,5 tonna, a nagysebességű vasutak (TGV, ICE, AVE...) pedig még ennél is kevesebb, csak 17 tonna. A Breitspurbahn viszont 35 tonnával számolt tengelyenként.
* És még kellenének hidak, alagutak, vasúti átjárók felüljárókkal vagy aluljárókkal... Vajon megépíthető egy olyan Duna-híd, mely elbír akár 20 ezer tonnát is?

Szénszállító csilleA Breitspurbahn egyik kocsijának a modellje a Nürnbergi DB Múzeumban kiállítva

Így az álom álom maradt, helyette viszont lett polgári repülés, többezer km autópálya és nagysebességű vasút.

68 komment

Címkék: könyv németország münchen index2


A bejegyzés trackback címe:

https://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr705686223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2013.12.17. 12:59:23

hát, ha az érdekes dolgok németül vannak, akkor nosza, meg kell tanulni németül :)
mindenféleképp érdekes ez a terv, de nem hinném, hogy utasszállítás lett volna a fő feladata, függetlenül az itt bemutatott utasszállító vagonoktól. inkább tudom elképzelni az európa-ural(-szibéria) irány nyersanyag-szállítására.
a saját erőmű-szükséglet nem nagy újdonság, a mai vasútnak is vannak erőművei.

petrol pet 2013.12.17. 14:03:41

Grandiózus és értelmetlen. Pont, mint a többi, akkori terv, melyek közül néhány részben meg is valósult, de a papíron tervezett sebességek valahogy sosem sikerültek a valóságban :)

zsg? 2013.12.17. 14:08:39

A dolog több, mint érdekes, egyenesen izgalmas. Szakmailag megítélni nehéz, nyilván vagy egy tonna pro-kontra érv, de kétségtelenül lehet lelkesedni az ilyen szinten korlátok nélküli "mérnökségért".

Amúgy, ez és a hasonló tervek rávilágítanak a Német Birodalom egy érdekes jellemzőjére. Egyrészt maximálisan populista volt, és ennek támogatására minden eszközt bevetett a nép agymosása során. Azaz erősen érzelem és sérelem vezérelt politikát folytatott.

Másrészt, mégis képes volt technológiai témákban szakmai maximalizmusra törekedni, azaz nagyon is materialista módon a mérnöki tudományok csúcsát ostromolni. Így születtek sorban az olyan német technológiai csodák, amelyekért a VH elvesztése után sorban álltak az antant országok.

Nem tudom, ez a két dolog hogyan fért össze Hitler fejében. Persze lehet, hogy ez a technológiai maximalizmus abból a korból szemlélve ugyanolyan megalomán őrület volt, mint az élettér kiterjesztése és így már magyarázható ez a kettős gondolkozás.

¿Qué tapas hay? 2013.12.17. 14:24:40

Szép összeállítás, remek képekkel. Vélem, hogy a korabeli szakemberek titokban erősen reménykedtek abban, hogy sosem fog megvalósulni. Személyszállítás tekintetében nem igazán tudom elképzelni, hogy valaha lett volna olyan volumenű utazási igény, amihez a bemutatott járműveket gazdaságosan lehetett volna használni.

@milliliteratura: Végignéztem a teherkocsik terveit, nos ezek mind fantázia-járművek, látszik, hogy a korabeli tervezők is inkább csak látványra készítették őket. Persze német alapossággal el is rejtették az adatokban a korlátokat, vélem arra az időre, hogyha megvalósulnak ezek a tervek, ne lehessen őket felelősségre vonni. Mi is a baj? A baj, hogy a járművek hasznos raktérfogatát - a 35 t tengelynyomás mellett - egyszerűen nem lehet kihasználni. A két önürítő kocsi esetében a megadott árufajtával csak 58-60%-ban lennének csak megrakhatók. A tartálykocsi gyakorlatilag semmiféle folyékony tömegáru szállítására nem alkalmas, a legkisebb töltöttségi korlátot figyelembe véve legnagyobb töltési foka 0,77, ami könnyűbenzinen kívül másra nem nagyon jó. 100%-ra töltve a legnagyobb töltési foka 0,71, ami gyakorlatilag semmire nem jó.

Alick 2013.12.17. 14:57:05

Hogy is volt az Iron Sky-ban..?
A Führernek lehetett a világ legkisebb pöcse, ha ennyire kompenzált...
:)

_-_-_ 2013.12.17. 16:11:35

Nagyon érdekes,ezen is érzödik a Wagneri megalománia.

J.László 2013.12.17. 17:42:04

@zsg?:
Egy zseni fejében sok minden elfér egymás mellett.

walter sobchak 2013.12.18. 00:14:20

Sok érdekes vonatról hallottam/olvastam már, de ez felülmúl mindent, köszönöm az írást. Valahol korábban összefutottam már egy cikkel, ami említette ezt a vasutat, de nem ilyen részletességgel.

Ahogy elnézem, ez a vasút többé-kevésbé egyesítette volna az óceánjárók kényelmét és az akkori repülők sebességét a vasút előnyeivel. 31 ezer lóerős dízelmozdony a 30-as, 40-es években, amikor az amerikaiak még csak 1500-2000 lónál tartottak :). Nem írja a könyv, milyen motor(oka)t terveztek bele? Biztos hajókból vagy tengeralattjárókból származó egységeket, bár az egyik rajzon látszik egy - ha jól számoltam 24 hengeres - dízelmotor :D.

Persze ahogy előttem is írták, azért látszik, hogy az elsődleges szempont Hitler megalomániájának kielégítése lehetett, akárcsak a Volkshallénál, amiben - ha jól tudom - konkrétan az Eiffel-torony elfért volna, és telt ház esetén beltéri eső is ki tudott volna alakulni az emberek kipárolgásaiból. :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.12.18. 01:21:48

@¿Qué tapas hay?: "a járművek hasznos raktérfogatát - a 35 t tengelynyomás mellett - egyszerűen nem lehet kihasználni"

Jogos észrevétel, kíváncsi vagyok, annak idején megfordult-e valaki fejében. Szerintem a mérnökökében igen, de ahogy írod is, reménykedtek, hogy nem kell megvalósítani, mert akkor kibújt volna a szög a zsákból.

zotyesz11 2013.12.18. 01:32:42

@petrol pet: "...de a papíron tervezett sebességek valahogy sosem sikerültek a valóságban :)"
Te most miről beszélsz?
A 100 meg 250 km/h-ákról?!
Hahó! Lehet, hogy nálatok a Bzmot a menő, de a világ többi részén 500 km/h fölött is járnak kötött pályás járművek...

@walter sobchak: Halód!
A New Yorki Grand Central-t melyik fürernek építették meg, hogy kompenzálhassa, hogy nincs barátnője...

Amúgy meg a szakmai tartalmat nézve:
-Pfúj, pfúj náczi, pfhújj!!!4!
-Nem kelsz nászi!
-Náczi rausz, nátci rausz!

Ja és a posztolóhoz:
"Vajon megépíthető egy olyan Duna-híd, mely elbír akár 20 ezer tonnát is?"
- Fészpalm -
NEEM! Egyszerűen nincs annyi vasalt beton a világban!
Ó istenkém...

bambanő (törölt) 2013.12.18. 02:48:09

@walter sobchak:
Amerikaban mar a 30-as, 40-es evekben is, mostanaban Kinaban, regebben a Szovjetunioban is epultek grandiozus tervek alapjan gatak, eromuvek, vasutak, hidak, autopalyak, felhokarcolok, kulturpalotak, stadionok.
Csak azert leszolni valamit, egy egyedulallo muszaki tervet, mert a nemetek keszitettek, terveztek, kirekeszto, ertelmetlen, megengedhetetlen es ostobasag.

A germanofobia nevetseges es jellemzoen a sikertelen emberek mentsvara.

Erdekes en sose hallottam meg senkit, hogy az amerikai soksavos autopalyakat kopkodte volna, hogy azok mekkora megaloman okorsegek es biztos a nemi elfojtottsaguk miatt terveztetnek ilyeneket a bigott kereszteny amerikai politikusok.

a poszthoz:
"Mindig rengeteg nagyon jó könyv van, csak sajnos mind német nyelvű." - hat igen, van olyan, hogy motivacio a nyelvtanulasban. Ez pl. egy remek motivacio, hogy valaki megtanuljon egy nyelvet. Europaban vasut temakorben eleg fontos a nemet nyelv szerintem. Nosza, nem olyan nehez az, elvegre europai, german nyelv. Ha megy az angol, akkor menni fog a nemet is. Persze mentseg mindig van, hogy miert NE kezdjunk el tanulni valamit.

@zsg?: az osszes nagy nepnel megvan ez a megalomania, csak te germanofob modon kopkodsz a nemetek muszaki terveire, mint olyan sokan masok is
ha nemet tervezi, akkor kispocsu luzer, kompenzal...
bezzeg amikor kinai, brazil, indiai, orosz, plane, amikor amerikai epit megaloman epuletet, repulot, akarmit, akkor tudtok lelkesedni
na ez az agymosas eredmenye

az amerikai stadionok, gigantikus paradek julius 4-en, a profi sportmerkozesek a pompom lanyokkal is az agymosas reszei, csak te ezekhez hozzaszoktal, ez neked a demokratikus eletvitel, a nyugati kultura velejaroja, a szabadsag megelese es unneplese (csak eppen hasznuk nincs, csak megalomanok)
erre treniroztak a media altal, hogy ezt ertekeld, ezert lelkesedj
a nemetek teljesitmenye meg lofasz esti fennyel, csak mert 1933 es 1945 volt ott egy rendszer

ez a terv egyszeruen a kor szinvonalan lenyugozo es mindenkeppen csodalatra melto
hosszutavon valoszinuleg a repules lekorozi, ahogy az tortent is
de hat a brit-franica Concorde is egy ilyen megaloman terv resze volt, muszakilag egyedulallo (amig a szovjetek le nem masoltak), aztan dugaba dolt hamarosan, nem is repult 30 evig se

onmagaban nagyon kevesek ertekelni egy tervet, politikai felhangok nelkul, csak a muszaki oldalarol kozelitve
ha ott van a horogkeresztes zaszlo a terv felett, akkor lekopik, csovaljak a fejuket, ha meg a csillagos-savos lobogo van a terveken, akkor csettintenek, hogy ezek az amerikaiak aztan tudtak mar akkor is

na ez a merhetetlen eloitelet, alszentseg, ostobasag

a poszt amugy nagyon erdekes es hianypotlo

VT22 2013.12.18. 02:48:25

@zotyesz11: "Hahó! Lehet, hogy nálatok a Bzmot a menő, de a világ többi részén 500 km/h fölött is járnak kötött pályás járművek..."

Maximum tesztpályán. Jelenleg a sanghaji Maglev a leggyorsabb kötöttpálya 400 km/h-val. Kínaiak hagyományos vasúton is bepróbálkoztak 350-nel, de visszavettek 300-ra egy baleset miatt. Jelenleg 320 a leggyorsabb, a Tohoku-sinkanszenen. (De lehet hogy a franciák is mennek ennyivel.)

Hitler sebesség tekintetében nem volt túlságosan megalomán, a 250-et simán teljesíti ma az ICE (egyes szakaszokon 300, bár ahhoz még nem volt szerencsém).

Gera 2013.12.18. 03:00:28

@bambanő: Én inkább germanofilnek mondanám magam, de ez akkor is agyrém. Egyszerűen nincs rá szükség, akkor se volt, ezért marhaság. Műszakilag semmi csodálatos nincs benne, ez nem is terv, lényegében csak rajzok, vázlatok.

Érdekesnek persze ettől még érdekes.

VT22 2013.12.18. 03:00:31

@bambanő:
"hat igen, van olyan, hogy motivacio a nyelvtanulasban. Ez pl. egy remek motivacio, hogy valaki megtanuljon egy nyelvet."

A posztoló kint lakik münchenben, az már elég motiváció önmagában is.

walter sobchak 2013.12.18. 03:08:13

@bambanő: @zotyesz11: Nem tudom, miért gondoljátok, hogy leszóltam a tervet. Inkább csodálom, a vonatokat és az épületeket is. Mindamellett megalomán tervek voltak, nehogy már kitaláljuk, hogy nem. Nem értem, az amerikai, kínai, szovjet vagy mondjuk mostanában az arab - szintén megalomán - tervek hogy jönnek ide.

Jegkoko 2013.12.18. 06:10:45

A TGV vel 547 volt a sebességrekord és nem teszt pályán hanem nagysebeségű szakaszon, a taurusal meg 357 el mentek.

bontottcsirke 2013.12.18. 06:51:48

Na, második ilyen poszt, megnyugodtam. És azt hallottátok, hogy a führer dinoszauruszparkot is tervezett?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2013.12.18. 08:47:53

@Jegkoko: 574 az abszolút TGV sebességrekord, melyet 2007 áprilisában állítottak fel a franciák.

@VT22: Európában Párizs és Metz, Dijon és Bázel, továbbá Madrid és Barcelona között is lehet menni 320-szal.

A vonatok jelenlegi és jövőbeli sebességéről itt olvashattok még: vonattal-termeszetesen.blog.hu/2012/12/24/mi_varhato_a_kozeljovoben

Én csak amiatt vagyok szkeptikus, hogy oké, hogy az ICE is megy 300-zal, de ők 50 évvel korábban akartak ekkora sebességet többtízezer tonnával és dízelmeghajtással!

Muad\\\'Dib 2013.12.18. 09:18:13

"...melynek csúcsa a világ fővárosa, Berlin lett volna..."
Nem kötekedésképpen, de megjegyezném, hogy a világ fővárosának neve nem Berlin, hanem Germánia (Welthauptstadt Germania) lett volna.

zassz 2013.12.18. 09:35:22

Gratulálok a cikkhez nagy vasút fan vagyok, (és szintén TT gyűjtő) de erről még nem hallottam.

Nem szeretnék belefolyni a német=náci problémakörbe.
Kizárólag a német technikai színvonalról írnék néhány dolgot. Természetesen tudom én is, hogy minél fejlettebb a (hadi)technika, annál több kárt képes okozni.

Pár dolog összehasonlításul:
Repülés: A Me262 az első jetvadász, már 40-ben repült, 38-ra működő sugárhajtóművük volt. Szerencsére a mindent tudó Adolf megkérdezte a legenda szerint, hogy tud-e bombát vinni a gép, mire a mérnökök azt válaszolták, hogy azt minden gép tud, bár ez kifejezetten nem arra a célra épült. Tervezzék át, mondta állítólag a nemzet esze. Mire ezzel elszórakoztak és végre tényleg vadász szerepkörben felszállhatott, addigra már a szövetségesek, a nyersanyag és a pilótahiány elvégezte azt a keveset, ami még hátra volt a háborúból. Jellemzően a legfejlettebb amerikai Mustangok csak le és felszálláskor tudták lelőni a 262-t, mert olyankor azért lassabb volt és egyenesen repült. Fent esélyük sem volt.
De a technika elképesztő. Ebből eredt a MIG 15.-től a korai angol-amerikai vadászok technikája, Csehszlovákiában még a háború után is gyártották. Volt még Arado 4 hajtóműves bombázójuk, katapultüléssel, bombaszámláló "komputerrel" stb.
Tehát a technikai fejlettségük meg volt a németeknek, más kérdés, mire használták végül, de én csak a technikai-technológiai fejlettségről írok, szándékosan.

Autók : Ez a fejlettség és minőség napjainkban is igen jellemző, bár éppen nemrég csalódtam hatalmasat a világ legrégebbi autómárkájában, s nem is volt olcsó e csalódás :(( S500 V8 komplett motor szétesés, 260 e. km után. Gyártót nem érdekli, hiszen a kocsi túl volt a garanciális időszakon.

De ha összevetjük pl. az Amerikai autók múzeumában látható csoda gépek minőségét, főleg az utastér belső kidolgozottságát a korabeli német autókkal, de akár egy 2010-es Mustangot (volt szerencsém alaposan összevetni) egy 2010-es Astrával, hát ég és föld még mindig és nem az amik javára. Írom ezt annak ellenére, hogy a 70-es évek amerikai izomautóit tartom szinte a legszebb autóknak, de a belső, hát az förtelem. Nincs párhuzamos, nincs derékszög, illesztési hibák, silány anyagok, stb., stb.

Vasút: már az NDK. időkben megdöbbentett a keletiek szervezettsége Berlin környékén. Képzeljünk el egy Zugló vasúti megálló jellegű peront "Berlin-külsőn" a vágányra bejön egy S Bahn (HÉV), majd érkezik egy elővárosi emeletes ingavonat ugyanoda, majd egy nemzetközi express, majd egy SBahn, majd egy távolsági személy, s mindez pár perces eltéréssel. Tehát az utas leszáll, nem kell mennie szintekkel lejjebb, vagy gyalogolni, mint az Őrsön, hanem csak áll pár percet és halad tovább. A villamos, busz megállók a lehető legközelebb a kötött pályás megállóhoz, a menetrend még busznál is percre pontos, szóval ez volt ott 86-89 között, amikor heti szinten jártam Berlinben. Gondolom azóta sem lett rosszabb. Ez lehetne akár a BKV-Máv-Volán kritikája is, de ez nem az a blog :)
Tehát a német átgondoltság, precizitás.

wildpig 2013.12.18. 09:48:13

Érdekes elképzelés, jó volt olvasni róla. Köszönöm.

♔bаtyu♔ 2013.12.18. 09:50:38

Semmi kétségem, hogy a németek meg is tudták volna ezeket csinálni. Sokkal magasabb műszaki színvonalon, mint bárki más.

Persze sok ostoba szerint Hitler hülye, a németek buták. Nekik gyártják a náci-zombi filmeket.

A normálisaknak írom: A német műszaki fejlettség egyik tényezője, hogy Németország régebben is egyfajta K.Európai mágnes volt, az összes jó magyar feltatáló, mérnök is a németeknél tudott lehetőséget találni. Ma is így van.

¿Qué tapas hay? 2013.12.18. 10:06:05

Viccből elkezdtem számolgatni, hogy mekkora vonatot tudott volna elhúzni a dízel-villamos mozdony. Nos, sík pályán, gépmenetben kb. 170 km/h körül lett volna a végsebessége. 120 km/h-val, sík pályán elvitt volna egy 3300 t-ás tehervonatot. Ami nem rossz teljesítmény, de nem a Breitspurbahn tervezett teljesítményeparaméterei mellett.

Luighi 2013.12.18. 11:25:29

@walter sobchak: A jelenleg létező nagy repcsik( B747, A380) belterében a bezárt levegő tömege (köznyelven súlya) 1 tonna, amivel tervezéskor számolni kellett!

Jah nem egészen 30 éve dolgoztam a Deutsche Reichsbahn berlini S-Bahn vonalának építésén. Klassz volt!! ;-D

Luighi 2013.12.18. 11:33:37

És még valami, ha már vasút:

Európa ELSŐ villamosított vasútvonala a Budapest-Bécs vonal (Kandó Kálmán tervezete alapján) az akkori leggyorsabb vonal volt a maga 120km/h sebességével.
A jelenlegi milliárdos közvagyont herdálók ezt akarják most (NEM MEGELŐZNI!!!) U.T.O.L.É.R.N.I !

Kopasz Szuzukis 2013.12.18. 11:50:37

@zassz: Tévedsz a repüléssel kapcsolatban.
A Me 262 nem gyakorolt olyan erőteljes hatást a későbbi repülőgépfejlesztésekre, mint azt gondolnád. Bár jónéhány gép amerikai és szovjet kézre került, mégsem ez alapján fejlesztették gépeiket. A Me 262 legneuralgikusabb pontja a Junkers Jumo 004 hajtómű volt. Leginkább az élettartama. 20-25 repült óra után cserélni kellett.
Az amerikai Sabre-széria gépeinek tervezését a Heinkel HE-178 alapján végezték. Olyannyira látszik a "hatás", hogy a Sabre 86 orra szinte 1 az 1-ben Heinkel.
A MIG-15 pedig egy az egyben a Fieseler FI-82, leánykori nevén He-178 V2 másolata. Mert a két repülőgépgyártó szoros technológiai együttműködést tartott fenn. A hajtómű is szegről-végről Heinkel-eredetű tervezés. Még 1934-ben tervezte Heinkel professzor azt a radiálkompresszoros hajtóművet, aminek gyártását aztán a német hadvezetés - döntően a két repülőgéphajtómű konszern (BMW, Junkers) nyomására - nem támogatott. 1934 végén valami csoda folytán a HeS 003 és HeS004 hajtóművek tervei az angol Rolls Royce hajtómű fejlesztési részlegéhez kerültek. Ebből lett a Meteor Nene hajtóműve. Amiből 30 db-ot az angolok a II VH után a Szovjetuniónak átadtak, mondván, nincs benne komoly fejlesztési potenciál. Ezek a Nene hajtóművek és azok másolatai ( RD 45, és VK-1) kerültek a MIG-15/17 és az IL-28 gépekbe. A FI-82 repülési jellemzőiről csak annyit, hogy az 1942-ben repült egyetlen prototípus egy javított HeS 004 hajtóművel az első felszállásakor vízszintesen elérte a 900km/h sebességet.
A Me 262-t közvetlen légiharcban igenis le lehetett győzni. Pont egy afro-amerikai pilóta egy Hellcattel lőtt le egy Me 262-t. Kihasználva azt, hogy a Me 262 fordulékonysága durván alulmúlta a kor más dugattyús hajtóműves gépeinek fordulékonyságát.

Egyébként a német műszaki színvonal pontosan a klasszikus technológiai hajtóerő miatt lett olyan magas színvonalú: nyersanyaghiány. Amit nem lehetett "erőből-vasból" megoldani, azt megoldották ésszel. ( Az USA-ban van nyersanyag dögivel. Ennek "örömére" sokáig nyomatták a 16 szelepes, nyomórudas "vényóc" motorokat. Mígnem az olajválság közbe nem szólt. Egyből tudtak kisebb, gazdaságosabb motorokat és autókat tervezni.)
De közbeszólt a gigantomán politika. Ami nemcsak Hitlerre és a nácikra volt jellemző. A gigantománia minden diktatúrára jellemző. Lásd még abból a korszakból a sztálini terveket. Aminek nyomait még ma is viseli Moszkva.

¿Qué tapas hay? 2013.12.18. 12:34:39

@Luighi: Ez így, ebben a formában marhaság.

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.12.18. 12:50:42

@Öreg Kecske: A gigantománia általános emberi tulajdonság, nem német, nem náci, nem kommunista, nem dikatúra, hanem általános emberi tulajdonság, hogy azt gondoljuk, a jóból a sok az valami fantasztikus lehet.

Amellett meg ahogy egyre nagyobb a társadalom, úgy egyre nagyobb dolgokra is van szükségünk. Hitler egy (legalább!) az Északi-tengertől az Urálig terjedő birodalmat tervezett (ami össze lett volna azért kötve a maradék Franciaországgal és Olaszországgal is), többszázmilliós germán elittel (a nemgermán népesség a tervek szerint fokozatosan eltűnt volna), nyilván szükség lett volna jó sok vonatra. Hogy műszakilag pont az ilyen óriási nagy vonatok vagy inkább a kisebb, sűrűbb járatok lettek volna-e a jobbak (valszeg utóbbi), ahhoz meg Hitler nem értett.

Luighi 2013.12.18. 13:01:02

@¿Qué tapas hay?: Semmitmondó hozzászólásod NEM emelte a nap fényét.

Bírom a mindenféle blogokra odaböffentő "Isten bárányait" akik a tutit nem osztják meg, csak azt jelzik SZERINTÜK nem úgy van!

Akkor meg el lehet menni a 3.14-ba. Ez a (szerintem) nektek való.

kewcheg 2013.12.18. 13:12:22

Nekem a németekkel csak az a bajom, hogy 70 éve még az egész vagy náci,vagy náci bűntárs volt,most meg ők tanítják a demokráciát .... Berlin a liberális demokrácia fellegvára, a művészetek városa, az élhető város- hányok....Közben kvázi létrejön a világ első ateista állama lassan, templomokat alakítanak át mozinak,mert a nagy német nép már nem hisz semmiben. A II.vh.után kellett volna őket úgy agyonvágni,hogy többé szavuk se legyen...

én már a fény gyermeke vagyok 2013.12.18. 13:45:56

A mi vonataink is mennének kétszázzal, csak biztonsági okokból szabályozzák le azokat 20km/h-ra. Nem is siklanak ki soha.

¿Qué tapas hay? 2013.12.18. 13:55:57

@Luighi: Leírtál egy mondatot, amiben volt öt állítás. Ebből négy hamis*, egy meg csak részben igaz. Mit lehet erre reagálni? Legközelebb jobban sikerül?

* persze szemantikai csűrés-csavarással fel lehet javítani ezt az arányt 3 hamis 2 igazra, dehát a nem egyértelműen megfogalmazott mondatok értelmezésében mindig van többletlehetőség.

berlin_mount 2013.12.18. 13:56:50

@kewcheg: vannak olyan népek, akik képesek a saját hibáikból tanulni.
Több, mint 7 éve Berlinben élek, ha hánysz, ha nem. Berlin a liberális demokrácia fellegvára, a művészetek városa és ráadásul egy élhető város.
A templomokat nem mostanában alakították át minden másnak, hanem a 70-es 80-as években. A liberalizmusba, nem fér bele a katolikus egyház igencsak régivágású gondolkodásmódja.

Sandokohn - a maláj jiddis 2013.12.18. 13:59:39

@Alick: Annak ellenére mégis sikerült úgy seggbetennie Európa és a Szovjetunió politikusait és tábornokait, hogy azoknak a száján figyelt ki a pöcse vége :-))))

kewcheg 2013.12.18. 14:29:58

@berlin_mount: Valóban , a németeknek mindig szükségük van valamilyen totalitárius eszmére,legyen az nácizmus,kommenizmus vagy ateizmus,nekik mindegy ,,,egyébként éltem náluk,nem is az ossie területen hanem frankföldön, megbecsülték a munkámat, korrekt volt a kapcsolatunk mindig,de mégis ezerszer inkabb egy angol, spanyol vagy olasz szomszédom legyen....

zassz 2013.12.18. 14:50:28

@Öreg Kecske: Kösz a kimerítő tájékoztatást. Itt jön le az én TopGun/Aranysas műveltségem hiányossága és méginkább a kopó memória. Így átolvasva amit írtál, sok dolog előjött korábbi olvasmányaimból. A HE-178 orr valóban nagyon hasonlít, bár a Sabre többi eleme azért modernebb. Ezt mondjuk látom is, ha ránézek az előttem pihenő F86 makettemre.

És valóban a németeknél nyersanyaghiány volt akkoriban. Most nincs, mégis megmaradt a technikai kultúrájuk.

Ebből pont az én kocsim motorja lett a kivétel. Bár a német precizitást erősíti az a tény, hogy mind a nyolc henger ugyanott, ugyanakkor, ugyanolyan vonal mentén, irányán és vastagságában repedt meg. :)))

Lehet, hogy sok volt neki a városi forgalomban a csorgás 40-nel a piros lámpához?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.12.18. 17:21:46

@berlin_mount: "A liberalizmusba, nem fér bele a katolikus egyház igencsak régivágású gondolkodásmódja."

Én azt hittem, a liberalizmusba belefér az, hogy hagyják a másikat úgy gondolkozni, ahogy akar. Horribile dictu a katolikus egyházat is.

csentecsa 2013.12.18. 18:19:48

@zassz: Valószínűleg azért a Me-262 maradt meg leginkább a köztudatban, mert a német sugárhajtásúak közül még ez avatkozott a legtöbbet harca.
A német sugárhajtású projektek is jól mutatják a náci államban sokszor megjelenő párhuzamosságokat, amik nem csak a fegyvertervezésben mutatkoztak meg hanem másutt is, viszont e fejlesztések terén voltak a leproblematikusabbak, mivel nem koncentrálódtak megfelelően az erőforrások egyetlen projektben.
Energiahordozókból pedig ma is behozatalra szorul Németország, éppúgy mint Japán.
Viszont fémekben mindkét ország gazdag, én inkább erre vezetem visszaa magasszintű ipar kialakulását.

Vida Viktor 2013.12.18. 18:37:34

Hitler a fotón nem Berlin, hanem Linz makettjét nézegeti. A minta számára az irigyelt Budapest volt, a hatalmas Duna-hídjaival.

Szzzz 2013.12.18. 18:48:14

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Hagyják ők a katolikus egyházat is. Csak épp igényük nincs rá.

Ha jól látom, akkor te úgy gondolod, hogy az a normális alapállapot, hogy mindenki templomba jár, istenfélő, úgy él, ahogy a papbácsi megmondja, és tizedet fizet.
Aztán ha valaki nem jár templomba, nem ad pénzt az egyháznak, azzal tulajdnonkéépen támadást intéz ellene.
A vallás ellen, sőt az erkölcs ellen, a közjó ellen. Igaz?
Vesszenek, akik nem úgy gondolkoznak, ahogy te, és azok, akiket az akol melege tart össze

Nagyzee 2013.12.18. 19:13:16

@Luighi: Akkor én kifejtem. A Budapest - Bécs vonal közel sem volt a legelső villamosított vasútvonal Európában. Sem a leggyorsabb akkoriban.

zsg? 2013.12.18. 19:30:25

@bambanő:

Donnerwetter, Frau bambanő! Warum meinen Sie dass ich bin "germanofob"?? Sind Sie vielleicht ein bisschen präjudiziell, nicht?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2013.12.18. 19:32:24

@Luighi: Európa első, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonala volt a Budapest-Hegyeshalom vonal, de nem a legelső villamosított vasút. Kandó Kálmán is Olaszországban kezdett el dolgozni a Valtelina vasúton, később költözött vissza Magyarországra. A 120 km/h sem volt már akkor sem nagy szám, nézd meg az alábbi cikkeket: vonattal-termeszetesen.blog.hu/2013/03/16/nagysebesseggel_olaszorszagban és vonattal-termeszetesen.blog.hu/2013/07/11/a_studiengesellschaft_fur_elektrische_schnellbahnen

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.18. 19:42:16

@Balogh Zsolt:

- Zsolt! ez egy nagyon jó poszt, végre érdemben lehet olvasni erről az érdekes műszaki elképzelésről.

.

"50 évvel korábban akartak ekkora sebességet többtízezer tonnával és dízelmeghajtással!"

- Diesel-villamos, ill. diesel-hidraulikus hajtással. Semmi különleges nincsen egyébként benne. Olvasgattam a "Die Chronik der Eisenbahn" c. könyvet (Megvan!), és nagyon sok vasúti sebességrekord német volt.

És hát 210-et már 1910-ben elérte egy Siemens villanyvonat.

- A súly mindegy. Ha képes a motor felgyorsítani, akkor fel is gyorsítja a vonatot, maximum Nem Albertfalvánál, hanem majd csak Tárnoknál éri el a sebességet.

.

Amit én aggodalmasabbnak tartok:

Ha egy 10 cm vastag tengely kell 20 tonna rakomány megtartásához, akkor a 4x hosszabb, 2x szélesebb kocsiban mennyivel is lesz több a rakomány? 160 tonna. Ha beleszámítjuk azt is, hogy akár 3x magasabb is lehet egy ilyen vonat, akkor már 480 tonna van egy kocsiban, amihez elvileg 240 cm-es vasatagságú tengely kell.

Ahogy az egyik kommentelő is már említette: Nem lehetett volna megrakni a kocsikat, mivel a súlytöbblet olyan drasztikus lett volna.

Ugyanakkor azt látni kell, hogy az elgondolásnak volt létjogosultsága, hisz a mai napig járnak 6 km-es szerelvények Ausztráliában és Észak Amerikában.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.18. 19:51:15

@kewcheg:

Ez nem ennek a blognak a témája, de sajnos e mellett nem mehetek el szó nélkül.

- Marhaság, amit állítasz! Olvass utána, mit jelent a Kirchensteuer. Több szót a témára ezen a blogon nem vesztegetek, és elnézést a többi olvasótól, de leginkább a bloggazdától ezért a csúnya offért.

kewcheg 2013.12.18. 20:03:57

Lassan celebbé avanzsál ez e seggfej hitler az ilyen és hasonló írások miatt....

Rocko- 2013.12.18. 20:44:19

jó írás, tetszett!

@walter sobchak: mertem remélni, hogy idetalálsz.
és nem azt írod, hogy "affenébe, most nem lesz nálam vasárnap poszt.". :D

Szzzz 2013.12.18. 21:28:26

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

hát inkább arra tippelnék, hogy bölcsész vagy, nem arra, hogy mérnök. DDD

először is, a súly nem mindegy.
Ha puszta kézzel állnál neki eltolni egy vasúti kocsit, neked mekkora nekifutás kellene, hogy elérd a 120-as utazót? Martonvásárnál már löknéd 60-nal, Dinnyésnél pedig már elérnéd a 120-at? :DDD

Jut is eszembe, mintha lennének emelkedések és esések is abban a fránya pályában. Szerintem kicsúszna egy két puki, csak amíg mondjuk Érd-Alsótól feltolnád Tárnokig...

hát egy mozdony is hasonlóképpen van ezzel, persze nyilván sokkal erősebb nálad

¿Qué tapas hay? 2013.12.18. 21:41:15

@Balogh Zsolt: Kicsit megkésve én is szeretnék a kiváló poszthoz gratulálni! Nagyon jó a képmelléklet, amiből rengeteg tárgyszerű többletinformációt lehet nyerni.

A kommentet annyiban egészíteném ki, hogy a hegyeshalmi vonal 16 kV 50 Hz-re lett villamosítva, ez épp' még a felső határ volt a közvetlen vonalra kapcsolt fázisváltó szigetelése miatt. Így is maradt a feszültség a Kandó-rendszerű mozdonyok kivonásáig. A 25 kV feszültségszint későbbi, az ötvenes évekből való ajánlás az ipari periódusú vontatási rendszerekhez.

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Egy húsztonnás teherkocsi-kerékpár tengelytörzs-átmérője 160 mm. Volt már szerencsém 35 t-s normálnyomtávú kerékpárhoz, ennek egyenszilárdságú tengelye volt, 240 mm-es legnagyobb törzsátmérővel. Csakhát itt a szélességi méretek is duplázódnának, konkrét számítás nélkül én kb. 360 mm tengelytörzs-átmérőt saccolnék ezekhez a járművekhez a futótengelyekre.

Egy másik sarkalatos kérdés lenne a pályaívsugarak mérete. 250 km/h pályasebességnél én 2000 m alatti íveket nem nagyon tudok elképzelni. És akkor itt adódna a kérdés, hogy a 250 km/h-ra túlemelt ívben hogyan viselkednének a tehervonatok 100 km/h-nál. Nem szívesen állnék a bemutatott tartálykocsi mellé, amikor az egy ilyen ívben megállni kényszerül.

Szzzz 2013.12.18. 21:42:31

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:

Aztán ez a két méteres tengely elméeltet, ezt én is aggodalmasnak tartom:

Amennyire remeke meglátás, hogy a minden irányban x-szer akkora vagonban bizony nem x-szer annyi cumó fér, hanem x^3,
nna épp annyira nem jó elgondolás, hogy a tengely hajlításra való teherbírása lineáris összefüggésben voln az átmérőjével.
Valójában negyedik hatványú a kapcsolat. egy két centi átmérőjű rúd 16x több terhet bír el, mint egy 1cm átmérőjű, azonos hossz mellett.
De sajnos az igénybevételek sem egyszerűek. Egy tengelyre súlyt pakolva a hajlító igénybevételek a tengely hosszától négyzetesen függnek, a nyíróigénybevételek viszont egyáltalán nem függenek a hossztól...

Vagyis, ha egy vagont mondjuk n-szeresére nagyítanál, akkor durván azt mondhatjuk, hogy a súly n^3 lesz, a szerkezeti elemekre ható nomyatékok már n^5 szeresek. Az egyes szerkezeti elemek teherbírása pedig n^4 szeres. Vagyis durván számolva csak n^(5/4) szer vastagabb tengelyre volna szükségünk. 10 centis helyett kb 18centisre....

Luighi 2013.12.18. 21:42:40

@Balogh Zsolt: Köszi a korrekt választ. Én is "csak" Európai elsőt írtam.

Viszont a legnagyobb gond, hogy a "nem nagy szám" 120km/óra ma nincs meg ugyanazon a vonalon, hanem csak kitűzött célként szerepel.
Vagy nem naprakész a tudásom? (nem utazom rajta, és nem is vasútnál dolgozom)

Szzzz 2013.12.18. 21:52:34

@¿Qué tapas hay?:

vagy úgy egyáltalán mekkor minimális ív kellene neki, pusztán az iszonyatso nyomtávból kifolyólag? Mondjuk egy hegyesebb vidéken hogyan kanyarogna a pálya? vagy inkább alagútba menne? Egy olyan 10 méteres átmérőjű lukban?

Szzzz 2013.12.18. 21:56:09

@Szzzz:

és lám nekem sem megy a matek.
nem 5, hanem 6. nem 5/4, hanem 3/2.
és akkor nem 32 centi, hanem

¿Qué tapas hay? 2013.12.18. 22:37:06

@Szzzz: A nyomtávolság önmagában nem sokat számít a legkisebb pályaívsugár meghatározásánál. Statikusan a nyomcsatorna-szélesség (a nyomtáv és a nyomszélesség különbsége), a forgóváz külső tengelytávolsága és a forgócsap-távolság a meghatározó. Dinamikusan pedig a legnagyobb sebességnél megengedhető legnagyobb oldalgyorsulás értéke (mondjuk itt van szerepe a nyomtávolságnak és a súlypont-magasságnak, mert túlemeléssel kompenzált ívben a súlyerő hatásvonalának illik a kerekek síkján belül maradnia). A 2000 m-t én megint csak számítás nélkül becsültem.

Igazából hegyipályában én nem is gondolkodtam, mert a bemutatott vontatójárművek alkalmasságát én megkérdőjelezem, nemcsak hegyipályára, síkvidékre is. Az alagutakkal kapcsolatban 6850 mm rakszelvény-magasságot, és 50 kV vontatási feszültséget figyelembe véve a legkisebb alagút-magasságot én 9080 mm-re becsülném a sínkorona felső éle felett. Kétvágányú pályánál az alagút szélessége 15 m-nél nem nagyon lehetne keskenyebb.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.12.18. 23:43:22

@Szzzz:

Én ezt írtam: "Én azt hittem, a liberalizmusba belefér az, hogy hagyják a másikat úgy gondolkozni, ahogy akar. Horribile dictu a katolikus egyházat is."

Erre te: "Ha jól látom, akkor te úgy gondolod, hogy az a normális alapállapot, hogy mindenki templomba jár, istenfélő, úgy él, ahogy a papbácsi megmondja, és tizedet fizet.
Aztán ha valaki nem jár templomba, nem ad pénzt az egyháznak, azzal tulajdnonkéépen támadást intéz ellene.
A vallás ellen, sőt az erkölcs ellen, a közjó ellen. Igaz?"

Elképzelni sem tudom, hogy a fentebb is idézett korábbi kommentemből milyen alapon következtetsz velem kapcsolatban arra, amit összehordtál. :( Te beteg vagy.

"Vesszenek, akik nem úgy gondolkoznak, ahogy te, és azok, akiket az akol melege tart össze"

Az ellenem intézett fröcsögésedből arra következtetek, hogy a fenti mondatod épp téged jellemez.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2013.12.19. 01:32:24

Úgy tűnik hatalmas érdeklődés van az olvasóktól, hogy hogyan is képzelték el a németek ezt a rendszert! :) Legközelebb is scannelek még ki belőle pár oldalt! :) A könyv meglehetősen vastag és precíz, valószínűleg az itt felmerült kérdésekre is mindre megvan benne a válasz.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.12.19. 02:28:59

@Balogh Zsolt: Az is lehet, hogy egyes itt felmerült kérdésekre a válasz mérnöki evidencia, azért nem lesz meg a könyvben.

Kis kiegészítés: A Linz, Hitler fiatalkorának városa újjáépítési makettjét tanulmányozó Hitlert ábrázoló fénykép felirata szerint a kép a berlini régi kancellári hivatal pincéjében készült, amikor a Vörös Hadsereg már Berlin előtt állt. Két hónappal később Hitler agyonlőtte magát.

Sikeres némettanulást kívánok! :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.19. 21:56:06

@Szzzz: A lakókocsit el lehet húzni a 90 lóerős autóval is, meg a 250 lóerőssel is. 100-ra mindkettő felgyorsítja. Az utóbbi még 160-ra is, bár ott már kurvára szitál és kell hozzá kb 4-5 km.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.12.19. 22:07:01

@¿Qué tapas hay?:

És ha minél kevesebb ívvel építed meg? A nagy orosz alföldön lehetett volna lehetőség ívek nélkül is építkezni.

Anno Sztálinváros fele is bevágtak irdatlan többletköltséggel egy dombba, pedig meg is lehetett volna kerülni a dombot, de Sztálinvárosba nyílegyenesen kellett, hogy menjen a pálya.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2013.12.21. 21:05:57

Durva megalomán dolgaik voltak,nem csak a haditechnikájukban.

Bal 2013.12.23. 22:37:58

@bambanő: láthatólag nem vagy képes felfogni, hogy ez a dolog azért jött volna létre, ha létrejön, mert egy kis bajszosnak felállt tőle. Nem azért, mert gazdaságilag vagy akárhogyan értelmes lett volna. Pont, mint ahogy Phenjanban ott mállik egy piramis. Meg ahogy a V2-es rakétát is legyártották a németek, ami végül több kényszermunkást ölt meg, mint ellenséget. Mellesleg többe került, mint az atombomba az amcsiknak, de Hitlernek tetszett az ötlet, hogy villámló botja van.

Senki sem szólja le a német szaktudást meg mérnököket, akik talán a legjobbak a világon. Ha egy kretén az egyrémeit rájuk kényszeríti, nyilván megcsinálták volna precízen, ahogy senki más sem tudja. De ettől még az agyrém agyrém marad, és a kritika ennek szól.

Grandiózus ötleteket a négyéves kisfiam is álmodik. Ha kapna a kezébe egy Németországot, meg is csináltatná. Akkor is itt nyafiznál, hogy leszóljuk a technikájukat, ha valaki felvetné, hogy talán kicsit marhaság legóból űrrakétát csinálni?

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2013.12.24. 01:04:59

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Ez már-már űrtechnika! :) Csak a világűrben igaz, hogy bármilyen kis erő képes bármekkora tömeget bármekkora sebességre gyorsítani, csak idő és távolság kérdése. A vasúton viszont van légellenálás és súrlódás, előbb-utóbb eljön az a sebesség, ahonnan tovább már nem lehet gyorsulni, hiába nyílegyenes a pálya. És akkor bizony plussz teljesítmény kell!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.12.24. 12:34:14

@Balogh Zsolt: "Csak a világűrben igaz, hogy bármilyen kis erő képes bármekkora tömeget bármekkora sebességre gyorsítani, csak idő és távolság kérdése."

Ha jól olvasom Freiherr kommentjeit, akkor ilyet ő sem állított. Épp az ellenkezőjére utalt azzal, hogy a 90 lóerős autó csak 100-ra, a 250 lóerős viszont már 160-ra is felgyorsítja a lakókocsit.

Csak szőrszálhasogatásképp: a világűrben sem mindenhol igaz, amit írsz.

Abban téved csak, hogy a súly mindegy. A közegellenállás adott közegben és sebességnél csak az alaktényezőtől függ (a súlytól nem), a súrlódás és a gördülési ellenállás viszont a sebességtől és még inkább a súlytól függ, ráadásul nem lineárisan.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2013.12.24. 12:46:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Bocsánat, rossz ember kommentjére válaszoltam. Az én válaszom erre a bejegyzésre utalt: "- A súly mindegy. Ha képes a motor felgyorsítani, akkor fel is gyorsítja a vonatot, maximum Nem Albertfalvánál, hanem majd csak Tárnoknál éri el a sebességet."

Nem, nem mindegy a súly!

¿Qué tapas hay? 2013.12.26. 22:53:13

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Persze, lehetett volna. Ámbár a nagy orosz pusztaság sem az az asztallap-simaságú felület, gondoljunk csak a "cár ujja" néven elhíresült magasságnyerő ívkombinációra. A pályaívek kérdése igazából a nagy népsűrűségű, sűrűn beépített európai területeken (pl. Ruhr-vidék, vagy Szilézia) okozhatott volna gondot. Igazából én ezt a projektet egy grandiózus, de csekély gyakorlati értékű dolognak tartom. szerencse, hogy nem épült meg, mert akkor még mindig keresnék a kabátot a gombhoz.