Az olaszországi nyaralásom bemutatását Nápolyban hagytam abba, most pedig, ahogy ígértem, továbbindulunk Firenze, majd Pisa felé.
A híres Pisai ferde torony, Pisa leghíresebb látványossága
Nápolyból korán reggel indultam tovább egy ETR 500-as sorozatú nagysebességű motorvonattal, hogy Firenzébe száguldjak Rómán keresztül. A két város közötti vasútvonal az olasz TAV része, és az építése már 1907-ben elkezdődött, hogy kiváltsa a korábbi Róma-Cassino-Nápoly-vasútvonalat.
Az új vonal, melyet Direttissimának (Közvetlen vonal) neveztek el, 1927-re lett kész és 214 km hosszú lett, így 36 km-rel rövidebb lett, mint a régi vonal.
Olasz szokás szerint 3 kV egyenárammal villamosították, amivel talán egyedülálló a nagysebességű vasúti közlekedésben, hiszen a nagy teljesítményigény és a szabványosítás miatt a nagysebességű vonalak mindenhol 25 kV 50 Hz vagy 15 kV 16,7 Hz váltóárammal lettek villamosítva.
Az új vonal bővelkedik műtárgyakban, az építkezés nem hiába tartott ennyire hosszú ideig. Két jelentősebb alagút található rajta: a Monte Orso és a Vivola alagút. Mindkettő 7,5 km-nél hosszabb! A kezdeti nagyobb sebességet fokozatosan növelték rajta, így ma már 300 km/h sebességgel haladnak rajta a vonatok. De a régi vonal sem szűnt meg, ott a mai napig is zajlik a lassabb regionális- és teherforgalom.
A Santa Maria Novella (Basilica di Santa Maria Novella): a Piazza di Santa Maria Novellán áll, szép márványhomlokzatokkal, pompás főportállal, Massachio és Ghirlandaio szép freskóival, a Capella degli Spagnuoliban Giotto tanítványainak festményeivel.
Firenzét nagyon szépnek találtam, különösen Nápoly után. Egyértelműen látszik, hogy a város kiemelt turista-célpont. A városra sajnos csak egy napom volt, így a városnézés kiemrült a fontosabb nevezetességek gyors megtekintésében. Pedig a hely megérdemelt volna egy hetet is!
Firenze belvárosa
Firenze Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Az Arno folyó két partján, annak gyönyörű völgyében elterülő város nagyon hosszú múltra tekint vissza. Hosszú ideig a Medici család uralta. 1865-1870 között az Olasz Királyság fővárosa volt. Számtalan történelmi és művészeti látványosságnak ad otthont. A várost a „reneszánsz bölcsőjeként” is emlegetik. Történelmi belvárosát 1982-ban az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. 1986-ban Európa kulturális fővárosa volt (forrás: magyar wiki).
Firenze, Palazzo Vecchio...
...és A Palazzo Vecchio főbejárata szobrokkal, a képen Michelangelo Buonarroti Dávidja
A Palazzo Vecchio (Régi Palota) a Piazza della Signoria (Nagyhercegség tere) címen található, néhány perc sétára a vasútállomástól. Az épültet 1298-ban épült.
Firenze történelmi központjának jeles épülete. A toszkánai nagyhercegek székhelye volt, majd kormányzói palota, ma városháza. A Vasari-folyosó (Corridoio vasariano) 1565-ben készült el, a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával. A Corridoio vasarino az időjárás és a szabad utcai közlekedés minden viszontagságától megóvta a nagyhercegeket, miközben otthonukból a munkahelyükre, a kormányzati palotába mentek vagy az Uffiziben levő gyűjteményeiket rendezgették, vagy a szintén Uffiziben működő dolgozószobájukba vagy színházukba látogattak (forrás:magyar wiki).
Putto szobor az előcsarnokban
Az Arno folyó, és rajta Firenze egyik jelképével a Ponte Vecchio híddal
Firenze egyik leghíresebb nevezetessége még a Ponte Vecchio (vagy Öreg híd illetve Régi híd) a belvárosban az Arno folyó felett. Az ékszerkereskedők apró házacskáival teli híd neve a világ ismertebb hídjai között szerepel. Jellegzetességei – melyeknek hírnevét is köszönheti – a fecskefészekként oldalaihoz épített kis műhelyek, ahol ötvösök, aranyművesek dolgoztak és dolgoznak ma is. Így ma is az aranyművesek utcájaként emlegetik e hidat. Ők alkották a híd közepén Benvenuto Cellini (1500-1571) szobrát, ki kora legnagyobb firenzei ötvösművésze volt. Az alkotást 1901-ben állították fel (forrás: magyar wiki).
Másnap reggel továbbindultam Pisa irányába, immár hagyományos vonattal. A nagysebességű közlekedéstől ezzel el is búcsúztam a hátralévő kb 10 napra, maradtak a hagyományos, ám számomra egyáltalán nem rosszabb lassabb vonatok.
Pisa Pisa megye és az érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján.
Indulás Firenzéből egy olasz ingavonattal. A kör alakú, sárga-fekete korong a vezérlőkocsi orrán az olasz zártárcsa
A Firenze-Livorno-vasútvonal (vagy más néven a Leopolda-vasútvonal) egyike Európa legrégebbi vonalainak. A 101 km hosszú vasút az 1840-es években épült, az építő a Società Anonima per la Strada Ferrata Leopolda társaság volt (innen származik a vasútvonal neve is). Végül 1848 március 10-én nyílt meg a több ütemben átadott teljes vonal a két város között.
Pisa Firenzétől 81 km-re található, a 3 kV egyenárammal villamosított vonalon a járatok kb. félóránként járnak. Az utazási idő napjainkban vonattól függően 49-83 percet jelent.
Pisa Centrale
II. Viktor Emánuel szobra, ő volt az egyesült Olaszország első királya 1861 március 17-től
Az Arno folyó a városban
Garibaldi szobra, katonai tevékenysége során alakult ki az olasz egység, így ő az egységes Olaszország egyik megteremtője
Természetesen ha már Pisa, akkor a híres ferde torony se hagyható ki! Így nem sokkal leszállás után én is a torony felé vettem az irányt, mely a város túlsó felén volt. Egyúttal megnéztem a belvárost és néhány egyéb nevezetességet is, de a fő cél természetesen a Dóm-tér volt, a keresztelőkápolnával, a dómmal és a híres ferde harangtoronnyal!
A Pisai Dóm-tér, Pisa leghíresebb látványosságával, a Pisai Ferde toronnyal
A torony építése 1174 augusztus 9-én kezdődött és az építkezés kisebb-nagyobb megszakításokkal 200 évig tartott. A torony 1178-ban kezdett süllyedni, emiatt az építkezést felfüggesztették. Később mégis folytatták, de úgy, hogy a következő elemeket már egyenesre építették. Ez látszik is a képeken, hogy a torony teteje már más szögben áll. A második világháború idején az amerikai hadsereg majdnem felrobbantotta, de szerencsére megmenekült. 1964-ben az olaszok segítséget kértek a további dőlés megakadályozására, így 20 évnyi tervezés és építkezés után 1990-ben a tornyot lezárták a látogatók elől. További 10 évnyi restaurálás következett, majd 2001 decemberében újra megnyílt a látogatók előtt. Az építők szerint a torony további 300 évig biztonságban van.
Természetesen én sem hagytam ki a lehetőséget arra, hogy megmásszam. Ehhez a jegyvásárlásnál időpontot kell kérni, ugyanis a turisták kisebb csapatokban mehetnek csak fel. Az indulás előtt hallható egy rövid tájékoztató a torony építéséről és megóvásáról, majd 296 lépcsős séta következik a torony tetejéig. Nagyon érdekes élmény, ugyanis nagyon kevés ablak található a tornyon, a csigalépcső lépcsői pedig már hihetetlen módon el vannak kopva. Ehhez hozzájön még az is, hogy az egész építmény ferde!
A pisai keresztelőkápolna
Míg a soromra vártam, a Dóm-téren található másik két látványosságot tekintettem meg. a keresztelőkápolnát és a dómot.
A pisai keresztelőkápolna Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János-szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve egy belső oszlopon található: Diotosalvi magister (jelentése: Isten megment téged). A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található (forrás: magyar wiki).
A pisai dóm...
A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak.
...és az oltár
A Dóm belsejében tilos fényképezni, de erre nagyon sokan fittyet hánytak, többek között én is.
A dóm bejárata
A pisai ferde torony, rászolgált a nevére
Nagyon népszerű a turisták körében olyan fotót készíteni a toronyról, amin úgy látszik, mintha kézzel tartanák. Emiatt körülötte mindig rengeteg olyan embert látni, akik a levegőt támasztják egy fotó kedvéért. Vicces látványt nyújtanak, mivel csak a fotós szemszögéből látszik, hogy támasztanak valamit. És emiatt nem is lehet olyan képet készíteni a toronyról, ahol idétlen turisták nélkül is jól látszik. Ilyen a tömegturizmus...
A torony belseje
A toronyhoz egy legenda is kapcsolódik: állítólag Galileo Galilei olasz természettudós itt próbálta ki, hogy ha kidobunk két azonos térfogatú, de különböző tömegű ágyúgolyót, vajon a nehezebb ér le hamarább, vagy a tömegüktől függetlenül egyforma idő alatt. Nos a válasz az lett, hogy az esés ideje a tömegtől nem függ, ugyanis egyszerre értek le. Aki esetleg kételkedik a kísérlet pontosságában, itt ennek is utánajárhat.
Kilátás a Pisai ferde toronyból
Pisa belvárosa
Ezután már nem maradt más hátra, csak egy újabb séta vissza a belvárosba a szállásomra.
Sajnos nem sikerült jót választanom, de ez az internetes foglaláskor még nem látszott. Ugyanis a hostelem a főpályaudvar bevezető vágányai és egy forgalmas főút között feküdt. Jobbról robogósok, buszok és autók hangoskodtak, balról meg kb 10 percenként vonat ment el... Így jár az, aki olcsó szállást keres!
De itt csak egy éjszakát töltöttem, ugyanis másnap reggel várt rám Genova, Ventiglima és Monacó!
Utolsó kommentek