Régi kedvencem a Transport Tycoon és az abból kifejlődött Open Transport Tycoon játék. Érdemes a játékot néhány évente újra elővenni és több-tíz órát ismét játszani vele. A klasszikussá vált játékprogram fejlesztése ugyanis nem állt le, hónapról-hónapra kerülnek bele olyan kisebb-nagyobb újítások, melyek növelik a játékélményt és a lehetőségeket.

Az OpenTTD egyik városa három vasútállomással, repülőtérrel, kikötővel

Az évek során többek között került bele internetes hálózati játék, fejlettebb gépi ellenfelek, továbbá tölthetünk le rengeteg új járműkészletet is hozzá.

Néhány játékelem azonban változatlan maradt, melyeket módosítva egy realisztikusabb, izgalmasabb és jóval nehezebb játékmenetet kaphatnánk. Néhány saját ötletemet osztanám meg itt a blogon, remélve, talán más is hasznosnak gondolja majd és beépíti egy következő verzióba vagy egy teljesen új játékprogramba.

A jelenlegi játékmenet

Azoknak, akik nem ismernék a játékot: A Transport Tycoonban és az Open Transport Tycoonban is a feladatunk az, hogy a rendelkezésre álló kevés tőkénkből és banki hitelből egy jól működő közlekedési hálózatot építsünk ki. A játék elején a térkép tele van városokkal, bányákkal, gyárakkal, farmokkal, erdőkkel és még sok egyéb épülettel, melyeket össze kell kapcsolni úttal, vasúttal vagy hajójárattal. Ha elkészült az útvonalunk elindíthatjuk a szállítójárművünket is, mely minden egyes sikeresen teljesített fuvar után pénzt termel nekünk.

Persze kiadásaink is lesznek: a járművek elöregednek, a bányák kimerülnek vagy az utasok elégedetlenkednek a szolgáltatás miatt. Így nem csak új szállítási láncokat kell létrehoznunk, hanem a meglévőket is folyamatosan szemmel kell tartanunk, nehogy észrevétlenül veszteségessé váljanak.

A játék az elszállított mennyiséget és a szállítás idejét jutalmazza pénzzel, vagyis igyekezzünk minél többet minél gyorsabban szállítani. Emiatt igazából még nehéz fokozaton is csak az első 10-15 év a nehéz, utána úgy el kezd ömleni a pénz, hogy lehetetlenség elkölteni. A sok pénzből visszafizethetjük a hitelünket és megvehetjük mindenből a legdrágábbat, ami még több pénzt fog termelni.

Előnye ennek a játékmenetnek, hogy stresszmentes szórakozást nyújt, és szinte lehetetlen veszíteni, a játékban a cégünk mindig hihetetlenül meggazdagodik. Néhány apró változtatással azonban meg lehetne fékezni ezt a pénzesőt és a játék is realisztikusabbá válhatna.

Új ötletek

A most felvázolt ötletek csupán gondolatébresztők, lehet néhány már az újabb verziókban működik is vagy külső mod telepítésével választhatóak.

Megfigyelve a vasút eddigi történetét, látható, hogy a technológiai fejlődésnek hála az üzemeltetési költségek folyamatosan csökkentek, emiatt a szállítás is olcsóbbá vált. Ma már nem kiváltságos dolog kínai porcelánt venni vagy indiai fahéjjal süteményt sütni. Persze az árakat a tömegtermelés is levitte, de nem lenne tömegtermelés se hatékony és olcsó szállítás nélkül. A megrendelők is szeretnének kevesebbet fizetni minden szállításért, különben máshogyan oldják meg az igényeket.

A játék ennek teljesen ellent mond: a szállítási díjak az inflációt meghaladó mértékben nőnek. Míg a játék elején az alaptőkénk mindösszesen 100.000 font, addig pár évtized múlva már egy vonatunk is termel simán ennyit évenként, miközben 25-30 év alatt avul el annyira, hogy le kelljen a mozdonyt cserélni. Akár 2010-ben is gazdaságosan tudunk üzemeltetni egy gőzmozdonyos szerelvényt néhány személykocsival.

A finomhangolás itt az lehetne, hogy a játék ne használjon szorzót a nagyobb sebességre, a gyorsabb vonat ne azért termeljen több pénzt, mert hamarabb ér a célba, hanem azért, mert egy év alatt többet tud fordulni a nagyobb sebessége miatt. Ezzel együtt a szállítási költségeket is évről évre olcsóbban kellene számolnia, a nyereségességet csak a folyamatos kapacitásnöveléssel tudnánk megtartani.

A program azzal is kedveskedik a játékosoknak, hogy a városok annyi utast "termelnek", hogy a leggyorsabb és leghosszabb vonatok sem győzik azokat elhordani, és évről-évre többen várakoznak, kimeríthetetlen pénzforrást biztosítva virtuális cégünknek.

Királybába 1248 lakosú város, állomásán mégis 447 utas várakozik, a sínek négy irányból futnak ide be, ebből az egyik irány ráadásul kétvágányú is. Még alig 15 év telt el a játékból, a leggyorsabb és legerősebb mozdonyok dolgoznak, ám mégsem győzik a munkát. A város adatlapja szerint a lehetséges utas- és levélmennyiség alig több, mint egyharmadát szállítom csak el. Mi lesz itt 100 év múlva?

Baj van az üzemeltetési költségekkel is: Egy villamos mozdony éves fenntartása többszöröse a gőzmozdonyénak, ami pont ellentéte a valóságnak. A gőzösöket azért kell a játékban lecserélni, mert nem eléggé gyorsak. A gyorsabb mozdonyok több pénzt termelnek, még akkor is, ha az üzemeltetési költségük sokkal nagyobb.

Ehelyett az árakat és a költségeket úgy kellene megállapítani, hogy a drágább villamosmozdony éves fenntartása alacsonyabb legyen, mint a gőzösé, és a hatékonyabb munkája miatt termelne többet, miközben az éves kiadás is csökkenne. Akár a valóságban: a vasút gazdaságossági okokból szabadult meg a gőzmozdonyoktól, nem pedig azért, mert nem voltak eléggé gyorsak.

Megkezdődött a járműcsere gyorsabb és erősebb mozdonyokra hitelből. Az új mozdonyok forgalomba állásával az elszállított árumennyiség és a bevétel is meredeken nőni kezdett, a vállalat értéke a felvett hitelek miatt csökkent, ám néhány hónap után az emelkedő bevételek miatt ismét növekedésnek indult

Lehetne jobbá tenni az építkezéseket is: most az építkezés költsége az infláció mértékében növekszik. Pedig az elején, mikor még kevés a tőkénk és a terület mindenfelé parlagon hever, lehetne olcsóbb is a vágányfektetés. Akár a vasút hőskorában, mindenhová fektethetnénk a vágányokat, még oda is, ahol később a gyér forgalom és a magas költségek miatt majd felszedjük. Az idő múlásával, ahogyan a városok is növekednek, a farmoknak is növekedni kellene, hogy olyan 1950-re a teljes területet házak, szántók, erdők, utak és vasutak borítsák be. Ez évről évre megnehezítené és megdrágítaná az új vasútépítéseket is.

Gondoljunk csak bele, egy új vasútvonal megépítése a valóságban micsoda kihívást jelent manapság a sűrűn beépített területeken! Helyette inkább a meglévő vonalakból kell kihozni a legtöbbet, még akkor is, ha az túl kacskaringós vagy meredek.

Az alagutak ára a hosszuktól függ, és már a kezdet-kezdetén építhetünk szinte tetszőleges hosszúságút. Még a leghosszabb is egy kattintással, egy pillanat alatt elkészül. Mennyivel izgalmasabb lenne, ha a 19. században csak rövid alagutakat engedne a játék, a 20. században már jóval hosszabbakat, míg a 21. században nem lenne korlátozás. Az építés ideje pedig arányos lenne a két alagútportál közti távolsággal. Ez jóval előrelátóbb tervezést igényelne minden vonal építésénél. A költségek pedig nem lineárisan, hanem exponenciálisan nőnének.

A vonatok és a közúti járművek minden egyes irányváltásnál lelassulnak és a végsebességüket csak később érik el ismét. Ezzel próbálták a készítők a játékosokat arra ösztönözni, hogy minél egyenesebb útvonalakat építsenek ki. De mivel amúgy sem a sebesség lenne a koncepciómban a legfontosabb, így ezt a korlátozást is feloldhatnánk. Vagy legalább is enyhíthetnénk rajtuk, ha a teljes útvonalon mindösszesen csak egy irányváltoztatás történik, azért nem tartom korrektnek, hogy a sebességet emiatt ott hirtelen megfelezzük. 

Jelenleg egy gyakorlott játékos 10-15 év alatt kiépíti a fontosabb vonalakat, visszafizeti a hitelét még nehéz szinten is. Egyszerűen az első vonalak és az első jól jövedelmező járatok annyi pénzt termelnek, hogy ha nem is csinálunk a későbbiekben semmit se, a vagyonunk akkor is gyarapodni fog. Egy beindított járaton néha kell mozdonyt cserélni, esetleg a korai években sebtében girbe-görbén lefektetett vágányokat kiegyenesíteni. Az elkölthetetlenül ömlő pénznek hála már nem lesz probléma alagutakat építeni vagy hegyeket elbontani.

Pedig egy olyan világban, ahol 2000 után már csak egysínű vasút jár, és minden városnak saját reptere van, néhány iparág igazán eltűnhetne. Egy ilyen modern világban nem kellene már se szénbánya se szénerőmű, de az olajkutak és olajfúró-tornyok is elavultnak számítanak. Ezeket az iparágakat szépen leépíthetné a program, hogy az eddig jól jövedelmező, kényelmes pénzforrásaink is elapadjanak.

Az új megjelenő szállítható áruféleség a konténer lehetne. Konténert a városok és a tengerpartra a gép által felépített konténerkikötők termelhetnének, bevonva a játékmenetbe némi külső forrást is.

A konténerekből vagononként kettő férne el, egy 5 egység hosszú vonat pedig, mely egy mozdonyból és kilenc kocsiból állna, maximum 18 konténert bírna el. A konténerek feladási helyét és célállomását egyenként kellene a programnak tárolni, a szállításuk nehézsége pedig az lehetne, hogy minden konténer más városba tartana, a célállomások pedig évente vagy ritkábban megváltoznának. Miután kiépült a vasúthálózat már csak a forgalom menedzselésére kellene figyelni. Az új, közvetlen vasútvonalak megépítését vagy a hálózatot az új igényeknek megfelelő átépítését pedig az építkezési költségek ekkorra már horribilis összege tenné gazdaságtalanná.

A jelenlegi játékmenet miatt egy nagyobb forgalmat is kiszolgáló állomás és vágányhálózata aránytalanul nagy helyet foglal el

Ahhoz, hogy több vonatot tudjunk közlekedtetni, a jelenlegi vasútállomásokat is át kellene alakítani. Jelenleg az egy mező széles állomáson csak egy szerelvény fér el, ha azonban a programozók lehetővé tennék, hogy akár három szerelvény is elférjen, azzal sokkal összetettebb, komplexebb hálózatot lehetne létrehozni, akár többszintű, személy- és gyorsvonatokat is működtető vasúttársasággal. Ennek megvalósítása azonban komoly fejlesztői munkát igényelne, hogy az állomásokra a ki- és a bejárás jól és balesetmentesen működjön és a jelenlegi jelzőrendszerrel is kompatibilis maradjon.

Ezeket az ötleteket megvalósítva egy olyan játékot kaphatnánk, ami végig izgalmas játékmenetet nyújtana, az első felében az építkezéssel és a tömegáruk szállításával terjeszkedhetnénk, míg a második felében a korábban felépített hálózatból kellene a legtöbbet kihozni úgy, hogy folyamatosan megújuljunk, a rendszerből a legtöbbet kihozzuk és mindezek mellett nyereségesek is maradjunk. mert ha nem menekülnénk folyamatosan előre, egy negatív spirálba kerülve teljesen csődbe jutnánk.

Szavazás