HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (4) agv (1) alex (1) állatok (1) állomás (3) amerika (2) anglia (8) április elseje (2) arosa (1) augsburg (4) ausztria (51) autó (2) autómúzeum (3) ave (3) ázsia (3) baden-württemberg (2) bajorország (59) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (7) bécsújhely (3) belgium (2) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) csehország (12) desiro (1) deutsche bahn (16) érdekességek (44) euronight (2) filmek (3) finnország (1) fogaskerekű (3) franciaország (32) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) gőzmozdony (6) gysev (1) hajó (6) hollandia (4) horvátország (1) ic (2) ice (18) index (19) index2 (122) india (2) innsbruck (4) interrail (11) japán (4) jbss bahn (12) kastély (7) kecskemét (9) kenya (1) kína (13) kindertojás (2) kisvasút (5) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (1) ligeti (6) lindau (1) magánvasút (2) maglev (5) magyarország (25) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (1) mittenwaldbahn (6) modellvasút (5) monaco (1) münchen (71) múzeum (34) nagysebességű vasút (71) nápoly (3) németország (40) nürnberg (11) öbb (7) olaszország (26) oroszország (1) párizs (4) plzeň (3) porsche (3) portugália (2) prága (9) puchberg (7) railjet (7) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (4) repülés (1) rhb (2) s-bahn (4) salzburg (5) semmering (3) sikló (1) sinkanszen (2) skoda (1) spanyolország (23) spital am pyhrn (2) strassbourg (1) stuttgart (7) svájc (12) svédország (2) szlovénia (8) s bahn (16) tarragona (1) terepasztal (7) tgv (24) tibee (3) törökország (1) trieszt (2) USA (3) vasútállomás (9) velence (6) villamos (7) virágok (1) virtuális vasút (9) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2017.08.11. 01:57 Balogh Zsolt

Innsbrucki kirándulás

Az utóbbi hónapokban nem volt lehetőségem saját utazásokhoz és kirándulásokhoz, így elsősorban más, számomra érdekes témákról írtam. Néhány napja azonban meglátogatott a barátnőm itt a messzi Tirolban, a kettő szabadnapot pedig a környék felfedezésével töltöttük el.

01.jpgInnsbruck főutcája

Első napon Innsbruckba utaztunk, ahol én már többször is jártam, de a szép, hegyekkel körülvett várost mindenképpen meg akartam mutatni a barátnőmnek is.

Eredetileg villamosozást terveztem Ausztria utolsó fennmaradt interurbán vonalán (egy másik a közeli Münchenben található), ám a program máshogy alakult, és végül az Ambras kastély meglátogatás lett belőle.

05.jpgA főpályaudvar váróterme

Jelenlegi munkahelyem Söll közelében az eddigi legrosszabb helyen fekszik közlekedés szempontjából: nem elég, hogy a legközelebbi vasútállomás is vagy 14 km-re található ide, de még a legközelebbi buszmegállóhoz is több, mint fél km-et kell gyalogolni. Hiába, Tirol és az aprófalvas településszerkezet nem kedvez a tömegközlekedést választóknak...

Az utazáshoz napijegyet vásároltunk a buszsofőrtől, ami ugyanannyiba került, mint ha csak egy Söll-Innsbruck oda-vissza jegyet vettünk volna. Célszerűnek tűnt a napijegy, ki tudja mi jön még közbe, hátha utazunk még máshova busszal vagy villamossal. Magyarországon jelenleg még elképzelhetetlen, hogy a buszsofőr vonatra is érvényes napijegyet áruljon. Jaj és még valami: Ausztriában a Railjetre nem kell pótjegy, a normál napijeggyel is igénybe vehető!

Így utunk első felét Sölltől Wörgl-ig busszal tettük meg, ahol felszálltunk egy Bécsből érkezett Railjetre. Innen utunk megegyezett bármely magyarországi turista utazásával, aki Innsbruck vagy Zürich felé veszi az irányt: az Inn folyó völgyében száguldottunk egy jenbachi megállással egészen Innsbruckig.

Az utóbbi évek vasútfejlesztései ezt a környéket sem hagyták érintetlenül, a régi pálya a hegyek között, az Inn folyót követve kanyarog a kisvárosok között, míg a néhány éve részlegesen átadott Új Alsó-Inn-völgyi vasútvonal, melyen a távolsági vonatok közlekednek, szinte végig alagútban fut. Bár erről a vonalról kevesebb hír jutott el Magyarországra, mégis jelentős beruházás ez Ausztria, sőt a környező országok számára is. A jelenleg még csak 40 km-es, de a jövőben 90 km-esre nyúló vonal Bajorország és Ausztria, későbbiekben pedig Németország és Olaszország között lesz fontos összekötő kapocs, kiváltva ezzel a régebbi, lassabb vonalat.

bahnstrecke_kufstein_innsbruck.pngA régi (folyamatos vonal) és az új pálya (szaggatott vonal) Tirolban, ha minden szakasza elkészül, egy új nagysebességű vasútvonal jön létre az osztrák-német és az osztrák-olasz határ között, alagutakkal keresztben átszelve egész Ausztriát (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Railjetek az új pályán 200-220 km/h sebességgel száguldanak, 25 perc alatt megtéve a majd 60 km-es szakaszt, miközben négyszer is keresztezi a régi vonalat és átbújik az Inn folyó alatt is. Amilyen érdekes leírva, annyira unalmas végigülni a szinte végig alagútban haladó vonaton. Hiába, ez a vasúti közlekedés jövője...

Az alagútból kiérve hamarosan már Innsbruck házai között haladtunk, magasan az utcaszint felett. Pár perc múlva pedig meg is érkeztünk a város főpályaudvarára. Ausztriában mindennapos dolog, ám nekem még mindig csodálatra méltó élmény, hogy az állomásból kilépve egyből a közös busz/villamos állomáson találjuk magunkat, a helyi buszok egy részére pedig úgy szállhatunk át, hogy az úttestre sem kell sehol sem lelépnünk.

04.jpgA pályaudvar homlokzata, balra a villamos- és a buszmegállók

Elhagyva a pályaudvart egyből az Inn folyó irányába, a belváros felé vettük az irányt. Eltéveszteni sem lehetett, hiszen elég volt csak a villamosvágányokat követnünk. De akár villamossal is utazhattunk volna, hiszen a kombinált busz-vonatjegyünk a városi tömegközlekedésre is érvényes volt.

02.jpgInnsbruck városházája a város jelképének is számító arany tetővel

Mivel nem volt konkrét tervünk, így csak sétálgattunk egy kicsit az óvárosban a régies tiroli házak között, elhaladva több aprócska hangulatos templom mellett.

Innsbruck első számú jelképét és turistalátványosságát, az "Arany tetőt" (Goldenes Dachl) természetesen mi sem hagyhattuk ki. Az 1494 és 1496 között épült gótikus stílusú oszlopos erkély tetejét 2657 aranyozott sárgaréz lappal fedték be, így állítva emléket I. Miksa császár és Bianca Maria Sforza házasságának. Maga az épület korábban hercegi palota volt, melyet két polgári ház egybenyitásával alakítottak ki. Az épület a csillogó tetővel a legtöbb innsbrucki képeslapon és ajándéktárgyon is szerepel, így ez szinte kötelező programnak számít a városba látogatóknak.

03.jpgÁt az Inn folyón

A belvárostól nem messze található a város névadója is, az Inn folyó, melynek vize végül a Dunába ömlik. A folyóparton kialakított árnyékos sétálóutca igazi romantikus hely padokkal és csinos virágágyásokkal szegélyezve. Visszafordulva még körbejártuk az Innsbrucki Katedrálist, majd megnéztük belülről is. Az 1724-ben átadott dóm két tornya és középső kupolája messzire látszik és könnyedén felismerhető, már a városba érkező vonatok ablakából is láthatóak.

Visszatérve egy másik úton a vasútállomáshoz egy gyors ebéd után megszületett a további program is: irány busszal a város szélén található Ambras kastély!

A busz egy jókora kerülővel kijutott a belvárosból, érintette az Innsbrucki villamosok kocsiszínét, egy pillanatra láthattuk a Stubaitalbahn kezdetét is, ám egy hirtelen irányváltással a busz mégis inkább visszafordult a pályaudvar irányába, hogy az állomás sínjeit egy hosszú felüljáróval keresztezhesse. Ezután bonyolult felüljárók rengetegén át átjutottunk az Olaszországba tartó Brenner- és a Németországba tartó A12-es autópálya felett. További meredek útszakaszok és éles kanyarok után a busz közvetlenül a kastély hatalmas parkjának a bejárata előtt tett le minket.

06.jpgLeszállva a buszról, közvetlenül a bejáratnál, a túloldalon a városba tartó buszjárat várakozik

A kastély magas kőfallal lett körbekerítve, a falon túl pedig takaros és rendezett kert várja a kikapcsolódni vágyókat. A park ingyenesen látogatható, csak vigyázzunk, mert éjszakára bezárják!

07.jpgBelépés a kastély parkjába

A kavicsos sétálóutak behálózzák a parkot, de eltévedni mégsem lehet, mert az Ambras kastély tornyai már messziről látszanak.

08.jpgElőttünk a kastély!

A kastély ékes példája a középkori várépítészetnek. Az Innsbruck fölé magasodó dombokra épült, csodálatos kilátással a városra és a folyóvölgyre. Már Innsbruck város megalapítása előtt is erődítmény állt ezen a helyen, ám a történelem nem kímélte és 1133-ban porig rombolták. A romok helyén épült fel a mai kastély őse.

09.jpgAz udvar

A modern Ambras kastélyt II. Ferdinánd főherceg (1529-1595), I. Ferdinánd császár másodszülött fia építtette. Amikor II. Ferdinánd Tirol kormányzója lett 1563-ban, két itáliai építészt bízott meg azzal, hogy a középkori erőd maradványaiból egy csodaszép kastélyt varázsoljanak.

II. Ferdinánd titokban feleségül vette a rangon aluli Philippine Welsert, majd a kastélyt neki adományozta. Az új tulajdonos a művészetek nagy támogatója lett és a kastélyt különféle műalkotásokkal rendezte be. Az alsó szintekre került II. Ferdinánd fegyvergyűjteménye.

Az évszázadok alatt a kastély többször is gazdát cserélt, állapota leromlott, értékes gyűjteménye megrongálódott vagy megsemmisült.

1919 után a kastély az Osztrák Államhoz került, mely lassacskán felújíttatta és múzeummá alakította. Ma már újra gyönyörű állapotban van, termeit pedig festmények, középkori lovagpáncélok és régi fegyverek töltik meg.

11.jpgAz első kiállítás a lovagpáncélokkal, figyeljük meg a középső páncél ágyéktáján lévő praktikus? vagy inkább vicces kitüremkedést

12.jpgA kastély

A kastély azonban nem csak a pihenni vágyóknak nyújt nyugodt környezetet és nem csak az értékes gyűjtemények őrzője, a csodálatos szép környezet különböző rendezvények helyszíne is egyben.

13.jpgÚjabb kiállítóterem, ezúttal gyöngyház-berakásos használati tárgyakkal

14.jpgFestmények és preparált állatok

15.jpgA Spanyol terem, érkezésünkkor zenészek próbáltak, így nem tudtuk alaposan körbejárni a termet

16.jpgKorhűen berendezett szobák

A helynek némi magyar vonatkozása is akad: kettő, a magyar történelemből is ismert személy festménye is megtekinthető.

Az első III. Vlad havasalföldi fejedelem, Mátyás király unokahúgának férje, aki különösen kegyetlen tetteiről volt híres és hírhedt. Alakja ihlette Drakulát, a vérszívó vámpírt.

De láthatunk festményt Baksa Márkról, aki különösen súlyos sérülést élt túl. Mint ahogyan a korabeli feljegyzésekből ránk maradt, a magyar nemest szemen szúrták egy kopjával úgy, hogy annak hegye a tarkóján jött ki (a képet itt én nem teszem közzé, akit érdekel, keressen rá). A súlyos sérülést csodával határos módon túlélte, mivel a kopja nem érintette az agyat. Miután felépült, más csatákban még tovább harcolt, a sérülését egy évvel élte túl.

17.jpgKilátás a városra...

18.jpg...a másik irányba pedig a belső kertre, a füvön egy magányosan bóklászó páva is látható

A kastélyt és a parkot két óra alatt sikerült körbejárnunk, mindent megnézve és minden szobát bejárva, ám ennek az időnek a kétszeresét is eltölthettük volna itt, ha nem szorított volna minket az idő.

A belépődíj fejenként 10 euróba került, melyért cserébe rengeteg különféle kiállítást nézhettünk végig a lovagi tornákon át a középkori páncélokon keresztül fegyverekig, festményekig, bútorokig, használati tárgyakig és még ki tudja mindenig bezárólag.

Vissza az állomáshoz mehettünk volna villamossal is, de végül megint a kastély előtt megálló buszt választottuk, mely szintén a főpályaudvarig közlekedett.

A hazaútba egy kis izgalom is és egy apró csalás is vegyült: Már a Railjeten ülve, készülve a wörgl-i átszállásra, derült ki, hogy bizony az utolsó buszunk Söll irányába már elment, és a következő csak reggel hatkor indul... Némi tanakodás és netes keresgélés után megtudtuk (a vonaton természetesen gyors és ingyenes a wi-fi), hogy Kufsteinből még van egy busz, melyet hat percünk lesz elérni. Bár a napijegyünk Kufsteinig már nem volt érvényes, bíztam benne, hogy szerencsétlen helyzetünket megérti majd az érkező kalauz is és megérti, miért is nem szálltunk már le Wörglben. Végül is csak egy megállóról és pár perc különbségről volt szó... Szerencsénkre a kalauz nem ért el hozzánk, így gond nélkül eljutottunk a következő állomásig.

19.jpgA kufsteini buszpályaudvar, bal oldalt épp építik az új közös busz-vonat perontetőket (a kép egy másik utazás alkalmával készült)

A hat perces átszállás Kufsteinban bőven elég volt, a vonat is és a busz is pontosan érkezett, természetesen a vasútállomás és a buszállomás itt is egymás szomszédságában működik. Előadtam a történetünket a buszsofőrnek is, lóbálva eközben a napijegyemet és a zónákat mutató térképet, ám a buszsofőrt egyáltalán nem érdekelte a dolog, hiába akartam még kiegészítő jegyet is vásárolni, csak legyintett, hogy nem érdekli és üljünk már végre le.

haza.jpgHazafelé a szürkületben valahol tirolban...

Üröm az örömben, hogy a Kufstein irányából érkező busz más útvonalon közlekedik, így két kilométerre a szállásunktól tudott csak minket letenni. Az ingyenes buszozásért így a sors egy két kilométeres hegyi túrával "jutalmazott" meg még minket a nap végére. De mindketten úgy gondoltuk, hogy a napt minden perce megérte!

Lásd még

* Vonal- és napijegyek Tirolban

Szólj hozzá!

Címkék: ausztria innsbruck


A bejegyzés trackback címe:

http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr3712728186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.