HTML

Vonattal? Természetesen!

Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

  • Oxy: Aki hardcore gazdaságra vágyik, annak ajánlom figyelmébe a Simutrans-ot! (2017.11.16. 11:20) A Transport Tycoon újragondolva
  • sncf: @kuki123: A hétvégén hazamentem és döbbenten láttam, hogy az IC-kocsiban próbaüzemű kijelző mutatj... (2017.11.13. 21:28) A jövő vonatai
  • Balogh Zsolt: @sncf: Köszönöm a linket, elolvastam! :) Erről a problémáról már én is írtam, hogy milyen szánalma... (2017.10.31. 18:39) A Ziller völgyében - ilyen is lehet egy kisvasút!
  • andrzej: A "Nőstény" a PKP-SU46-os volt, az SU45 a "Fiat" becenevet viselte az olaszoktól licenszelt Fiat e... (2017.10.29. 12:06) Különös becenevek a vonatok világából
  • Adani: Én szívesen költöznék oda, ahol rálátok az ablakból a vasútra, de ha zajvédő fal épül akkor már ne... (2017.10.18. 12:09) Áldás vagy átok?

Címkék

afrika (4) agv (1) alex (1) állatok (1) állomás (4) amerika (2) anglia (8) április elseje (2) argentína (1) arosa (1) augsburg (4) ausztria (54) autó (2) autómúzeum (3) ave (3) ázsia (3) baden-württemberg (2) bajorország (59) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (7) bécsújhely (3) belgium (3) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) csehország (12) dél-korea (1) desiro (1) deutsche bahn (17) érdekességek (47) euronight (2) filmek (3) finnország (1) fogaskerekű (4) franciaország (36) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) gőzmozdony (8) gysev (1) hajó (7) hollandia (5) horvátország (1) ic (2) ice (18) iho.hu (1) index (20) index2 (139) india (2) innsbruck (4) interrail (11) japán (4) jbss bahn (13) kastély (7) kecskemét (10) kenya (1) kína (16) kindertojás (2) kisvasút (6) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (1) ligeti (6) lindau (1) magánvasút (2) maglev (5) magyarország (25) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (1) mittenwaldbahn (6) modellvasút (7) monaco (1) münchen (74) múzeum (34) nagysebességű vasút (80) nápoly (3) németország (46) nürnberg (11) öbb (7) olaszország (26) oroszország (1) párizs (6) plzeň (3) porsche (3) portugália (2) prága (9) puchberg (7) railjet (7) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (4) repülés (1) rhb (2) s-bahn (8) salzburg (5) semmering (3) sikló (1) sinkanszen (2) skoda (1) spanyolország (25) spital am pyhrn (2) strassbourg (1) stuttgart (7) svájc (12) svédország (2) szlovénia (8) s bahn (16) tarragona (1) TEE (1) terepasztal (7) tgv (26) tibee (3) törökország (1) trieszt (2) USA (5) vasútállomás (9) velence (6) villamos (7) virágok (1) virtuális vasút (9) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2017.06.28. 00:09 Balogh Zsolt

Európa nagy vasúti fejlesztései

Napokon belül megindul a közlekedés többszáz km-nyi új TGV vonalon Franciaországban, decemberben pedig Németországban is gyökeresen átalakul a vasúti közlekedés az új Nürnberg-Erfurt nagysebességű vasútvonal átadásával.

highspeed.pngEurópa fontosabb hagyományos és nagysebességű vasútvonalai, a térképen évről-évre több a színes vonal! (kép forrása: Wikimedia Commons)

Sorra érnek be a több évtizedes álmok, de a cél még messze: Európa azt szeretné, ha az egész kontinenst behálóznák a modern vasútvonalak, több mint 20 ezer km hosszúságban!

A folyamatban lévő beruházások elkészülte után az építők nem tétlenkednek, további több milliárd eurós beruházások kezdődnek hamarosan vagy már akár folyamatban is vannak.

Egyesült Királyság

2003-ban nyílt meg a HS1, a Csatorna-alagút angliai bejárata és London között. Évtizedek óta ez volt az első jelentős új vasútvonal építése a szigetország történetében. Már akkor is felvetődött, hogy később a vonal folytatódni fog Anglia belseje felé, a tervezés azonban csak lassan haladt.

Lassan, de biztosan megszületett a terv egy új vasútvonalról, mely először London és Birmingham között épül meg, a világon először, 400 km/h tervezési sebességgel! London és Észak-Anglia között már most is két nagysebességű fővonal található, azonban az évek óta folyamatosan emelkedő utasszámok miatt a kapacitásuk határához értek. Ezért szeretnének kimondottan a távolsági nagysebességű forgalom számára egy új, nagykapacitású vasúti fővonalat az ország nagyvárosai közé építeni.

hs2.pngAnglia meglévő és tervezett nagysebességű vasútvonalai (kép forrása: Wikimedia Commons)

Az új vasútvonal paraméterei figyelemre méltóak: nem csak az eddigi legmagasabb tervezési sebesség, hanem az űrszelvény miatt is. A vasútvonalnak alkalmasnak kell lennie a későbbiekben az európai szerelvények közlekedésére is, ezzel pedig a későbbiekben új, közvetlen járatok indulhatnak Anglia belsejéből a "vén kontinens" nagyvárosai felé. Londonban szükséges lesz egy új összekötő vonalra is, mely a HS1-et kapcsolja majd össze a HS2-vel.

Az új HS2 vasútvonal közel megháromszorozza a vasút kapacitását Észak-Anglia és London között, a jelenlegi óránkénti 11300 helyett 34900 ülőhelynyi kapacitás áll majd az ingázók rendelkezésére.

De az új vasútvonalból nem csak a távolsági utasok profitálnak majd: azzal, hogy a jelenlegi Intercity forgalom átkerül a nagysebességű pályára a helyi bejáró utasoknak is több járatot tudnak majd indítani.

A HS2 2026-ban éri el Birmingham városát, a folytatása pedig Manchester és Leeds felé 2033-ban készül el. A projekt tervezett költsége 56 milliárd angol font.

Ausztria


A teljes Ausztriát hosszában átszelő Westbahn egyelőre késznek mondható, Bécs és Linz között végig megépült a 3. és 4. vágány is, így a két város között már négy vágányon bonyolódik a forgalom. Hiányzik még a Linz-Salzburg közötti utolsó szakasz, ez azonban majd csak a távoli jövőben épül meg. Legfontosabb és legdrágább eleme a 14 km hosszúságú Seekirchnertunnel alagút megépítése, mely körül komoly viták születtek. Addig is azonban, míg a folytatást tervezik, az építők más vonalakon tudnak dolgozni Ausztriában.

Három fontos helyszínen is dolgoznak a vasútépítők, mindhárom helyen a legnagyobb kihívást egy-egy hosszú bázisalagút jelenti.

Az 55 km-es Brenner alagút Ausztria és Észak-Olaszország közötti kapcsolatot fogja jelentősen javítani, kihagyható lesz ugyanis a rendkívül látványos, ám annál nehezebben leküzdhető Brenner-hágó. A hosszú és kanyargós kapaszkodás, majd ereszkedés helyett kényelmes és gyors vonatozás lesz a hegyek alatt. Az új alagút és a hozzá kapcsolódó vasútvonalak tervezett építési költsége 6 milliárd euró, várható átadása 2026.

Miután megépül, a vonatok sebessége a jelenlegi 70 km/h-ról 250 km/h-ra, a menetidő pedig az osztrák Innsbruck és az olasz Bolzano között a jelenlegi 2 óráról 50 percre csökken majd.

Az épülő Brenner-bázisalagút bejárata

Az új alagutat egyaránt igénybe fogják venni a személy- és a teherszállító vonatok is.

Hasonló megfontolásból, ám kisebb nemzetközi jelentőséggel épül a 27,3 km hosszúságú Semmering-bázisalagút. A Gloggnitz és Mürzzuschlag közötti, Európa első hegyi vasútvonala a világörökség részét képezi. Ám bármennyire is legyen szép és izgalmas, a napi több mint 100 személy- és tehervonatnak mind a mai napig kihívás átkelni a Semmering-hágón. A vonatokat gyakran kettő, de néha akár három mozdony is továbbítja, sebességük mégsem haladja meg a 100 km/h-t.

semmeringbahn semmeringbasetunnelElhagytuk Gloggnitz állomást, a képen látható híd már az új Semmering bázisalagút tervezett bejáratához vezet

Az új alagút nem csak a vonal kapacitását, de a vonatok sebességét is jelentősen megnöveli, a tervek szerint a Railjetek akár 230 km/h sebességgel is suhanhatnak majd az alagúton át. A régi vonal sem zár majd be, csupán a távolsági és teherszállító vonatok tűnnek majd el a hegyek alatt, de Semmering szállodái és települései továbbra is elérhetőek maradnak majd személyvonatokkal.

Az építkezés 2012 április 25-én kezdődött és várhatóan 2026-ra fejeződik majd be, a menetidő-csökkenés pedig több, mint 30 perc lesz.

A harmadik építés alatt álló vasútvonal a Koralmbahn, mely Graz és Klagenfurt között biztosít majd rövidebb és gyorsabb vasúti összeköttetést. A 125 km hosszúságú vasútvonal legjelentősebb műtárgya a 32,9 km-es Koralm-alagút. A vasútvonal tervezett megnyitása 2023, becsült ára 5,2 milliárd euró (2009-es árakon).

A Koralm-vasútvonal és a Koralm-bázisalagút térképvázlata (kép forrása: www.regionalentwicklung.at)

Németország


A korábban épült fejpályaudvarok egyre inkább akadályt jelentenek a vasúti közlekedés számára, ezért ahol csak lehet, átmenő pályaudvarokká alakítják őket. Berlin, München, Lipcse, Kassel mind-mind patinás fejpályaudvarokkal rendelkeztek, ám az idő eljárt felettük és vagy átépítéssel vagy új állomás építésével kiváltották ezeket átmenő állomásokkal. A trend folytatódik, mivel a fejpályaudvarokon való menetirányváltás jelentős időbe kerül, és a regionális utasok sem feltétlenül csak a városközpontig szeretnének utazni.

Az építkezésnek köszönhetően rengeteg hely szabadul fel a városban (kép forrása:media1.faz.net)

Stuttgart, Baden Wüttemberg tartomány fővárosa is a régi fejpályaudvar felszámolása mellett döntött. Itt azonban nem csak egy új állomás épül, hanem a városba befutó vonalak egy részét is föld alá helyezik, sőt Ulm felől egy új nagysebességű vasútvonalat is bevezetnek a városba.

A Stuttgart21 (röviden S21) terv során a régi főpályaudvar jelenlegi tizenhat vágányos vonatfogadó csarnoka eltűnik a föld színéről, hogy helyette egy új nyolcvágányos épülhessen a felszín alatt.

Az új pályaudvar teljese egészében a föld alá kerül, a városba befutó párhuzamos vasútvonalak nagy része pedig feleslegessé válik. Az állomás építésével a vasút által elfoglalt terület nagy része felszabadul, helyére lakó- és irodaházak, továbbá parkok kerülnek.

A terv rendkívül ambíciózus, gyökeresen átformálja Stuttgart és környékének a közlekedését, továbbá a város belső területei is jelentős átalakuláson és ezzel együtt megújuláson esnek át. Az építkezés során 57 km új vasútvonalat fektetnek le, ebből 30 km halad majd alagútban és 25 km lesz alkalmas a 200 km/h vagy nagyobb sebességre.

Egyetlen szépséghibája van a dolognak: az előre kalkulált költségeket már a kezdetektől rengetegen sokallták, azóta pedig még további milliárdokkal növekedett.

A teljes beruházás várható költségét 1995-ben 4,8 milliárd márkára (2,46 milliárd euróra) becsülték. 2010-re ez az összeg 4,088 milliárd euróra nőtt. 2013 júliusára ezt ismét módosítani kellett 5,987 milliárd euróra, de már most látszik, hogy a végösszeg legalább 6,5-6,8 milliárd euró lesz!

s21 stuttgart 21 látványterv ICEStuttgart új pályaudvarának látványterve (kép forrása: deutsche-wirtschafts-nachrichten.de)

Megépülése után az új Stuttgarti főpályaudvarnak a hatása a Bécsi főpályaudvarhoz lesz mérhető a távolsági és a regionális utasok számára, sőt a Budapest-Párizs útvonalon is jelentős menetidő megtakarítást jelent majd.

A távlati tervek között szerepel még a Drezda-Prága és a Regensburg-Plzen nagysebességű nemzetközi vasútvonalak megépítése. Az első Berlin és Prága, míg a második München és Prága között rövidítené le órákkal az utazási időt.

Olaszország és Franciaország


A francia TGV nagysebességű szerelvényei a Csalagútnak hála eljutnak Londonba, északkelet felé pedig Brüsszelbe. A nemzetközi célállomások között szerepel még Hollandia, Németország, Luxemburg, Spanyolország és Svájc is.

Olaszország is kiterjedt nagysebességű vasúthálózattal rendelkezik, ám Franciaország nagysebességű vonalaival  még nem kapcsolódott össze.

Lyon és Torino között fog a tervek szerint kiépülni egy új, 270 km hosszúságú nagysebességű vasútvonal. A kivitelezést a magas hegyek nehezítik, a megoldás itt is egy új bázisalagút lesz.

linea_torino-lione_tratte_francesi.pngAz új 270 km hosszúságú nagysebességű vasútvonal franciaországi...

linea_torino-lione_tratta_italiana_ed_internazionale.png...és olaszországi szakasza. Középen, a határon fog elhelyezkdni az új 57 km-es bázisalagút is. (képek gorrása: Wikimedia Commons)

A tervezett vonal legjelentősebb műtárgya az 57 km hosszú Mont d’Ambin-bázisalagút lenne a Mont d'Ambin alatt, a francia Saint-Jean-de-Maurienne és az olasz Bruzolo között. Hosszúságával csak 100 méterrel marad le a 2016-ban megnyílt svájci Gotthárd bázisalagút után.

A Lyon-Torino közötti vasútvonal egyaránt fogja a teher- és a személyszállítás igényeit szolgálni. Az építkezés kezdete előreláthatólag 2018, várható átadása 2030, azonban ez a dátum a jövőben még többször módosulhat.

Sokan megkérdőjelezik az új vasútvonal fontosságát, ugyanis a két város között az utóbbi időben a forgalom nem növekedett, hanem ellenkezőleg: csökkent. Így a forgalmi becslések sem pontosak, emiatt pedig a megtérülési idő is változhat.

Az új vasúti kapcsolat várható költsége 25 milliárd euró, melyből csak maga a bázisalagút ára 8 milliárd euró.

Spanyolország

Spanyolország rohamléptekben fejleszti a vasúthálózatát, 1992 óta, a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonal megnyitásával elkezdve, a mai napig 2144 km új normál nyomtávolságú vasútvonal épült az országban. De a fejlesztés még nem áll le, jelenleg további 1679 km-en folynak a munkálatok. A cél az, hogy minden nagyobb város bekapcsolódjon a korszerű nagysebességű közlekedésbe. Jelenleg a Talgo, a Velaro és a TGV vonatok az arra alkalmas pályákon 250-300 km/h sebességgel közlekednek.

spanyolhatarAVE 103 sorozatú vonat indulásra vár Figueres-Vilafant állomáson

A tervek szerint egy 175 km hosszúságú, normál nyomtávolságú (1 435 mm) Y alakú vasút épül Baszkföldön, összekapcsolva ezzel Vitoria, Bilbao és San Sebastián városokat. Ez a kapcsolat hosszútávon más spanyol és francia városok elérhetőségét is javítja majd.

A Baszk Y többfunkciójú lesz majd: gyorsítja a nemzetközi és országon belüli nagysebességű vonatokat, javítja a regionális közlekedést Baszkföldön és a teherforgalom számára is alkalmas lesz. Kapcsolatot biztosít majd Bilbao kikötőjével is. Valladoidon át Madridba, Irun-on át pedig Franciaországba utazhatunk majd a jövőben innen. Ezzel újabb normál nyomtávú kapcsolat épül ki a két ország között (az első a Barcelona-Figures vonal volt, a második pedig a bordeuaxi kapcsolat). Később a vonal továbbépül Zaragossa irányába is, ezzel összekapcsolódik a jelenleg már üzemelő Madrid-Barcelona nagysebességű vasútvonallal is.

Spanyolország meglévő és épülő nagysebességű vasútvonalai 2015-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A vonalnak további előnye, hogy csökkenti a közúti forgalmat, és utasokat csábít át a repülőgépekről a vasútra. Az utazás még a repülőgépnél is olcsóbb és gyorsabb lesz, hiszen az állomások a városközpontokban találhatóak, míg a repülőterek a város szélén. A vasút környezetbarát, enyhíti a környezetszennyezés mértékét a régióban.

A hálózat 157 km kétvágányú vonal és 37 km egyvágányú vonal építését tartalmazza. Az építkezés során 105,9 km (a teljes vonal 62%) hosszan fog alagút épülni 80 helyen, továbbá 71 híd is épül (a teljes vonal 10 %). A minimum sebesség 120 km/h, a vonatok maximális sebessége pedig 250 km/h lesz.

Csehország

Csehország az Európai Uniós forrásokat felhasználva modernizálja fontosabb fővonalait. A tervek itt szerényebbek, ám mégis érdemes odafigyelnünk a csehekre, hiszen ez az ország az, mely a legjobban hasonlít hazánkra gazdasági fejlettség terén.

vasút csehország felújítottÉpül az új vasútvonal Prága és Plzen között

A fontosabb korridorok épülnek át úgy, hogy lehetővé váljon a 160 km/h-s sebesség is. Új vonalak jelenleg nem épülnek, csupán a meglévőkön hajtanak végre kisebb-nagyobb mértékű nyomvonal korrekciókat.

Ízelítő Csehországból: A fontosabb korridorokon új alagutakkal és lágyabb ívekkel teszik a nagyobb sebességet lehetővé (kép forrása: www.k-report.net)

Svájc


A Lötsberg- és a Gotthard-bázisalagút rendben, a tervek szerint készültek el, órákkal megrövidítve az utazási időket Észak-Olaszország és Németország között. Ezzel azonban még nem fejeződtek be az alagútépítések, ahhoz, hogy a tranzit a lehető leggyorsabban átjusson Svájcon még további vasútvonalak és alagutak megépítése szükséges. Ezek már nem olyan hosszúak, mint a világrekorder Gotthard-alagút, ám mégis fontos elemei lesznek a hálózatnak.

alptransit_project_overview_engl.jpgSvájc fontosabb vasútvonalai és nemzetközi kapcsolatai (kép forrása: Wikimedia Commons)

A következő jelentős alagút a már 2016-ban kifúrt, ám még üzembe nem helyezett 15,4 km-es Ceneri-bázisalagút. Tervezett befejezése 2020. Ha elkészül, Lugano és Locarno között az S-Bahn szerelvényeknek a menetideje a jelenlegi 50-ről 22 percre csökken.

Európa tervei nagyratörőek a vasúttal kapcsolatban. Csak a nagysebességű (Vmax =>250 km/h) vasútvonalak hossza 2014-ben elérte a 7350 km-et és további 2900 km állt építés alatt. A középtávú tervekben további 3200 km, a hosszútávú tervekben pedig ezen felül még további 7500 km megépítése szerepel. Ha minden a tervek szerint halad, Európában 2025 után 21095 km hosszúságú vasútvonal lesz alkalmas a minimum 250 km/h sebességű közlekedésre!

8 komment

Címkék: anglia spanyolország ausztria csehország olaszország németország svájc index2


A bejegyzés trackback címe:

http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr612614127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

YesOuiCan 2017.06.29. 14:36:27

Ismét zseniális gyűjtés :-)
Egy kis gyomlálás:
"A harmadik építés alatt álló vasútvonal a Koralmbahn, mely Bécs és Graz között biztosít majd rövidebb és gyorsabb vasúti összeköttetést" A térkép szerint Bécs helyett Klagenfurt kellene a mondatba.
Spanyolországnál pedig "a mai napig 2144 új normál nyomtávolságú vasútvonal épült az országban". Ez km akart lenni.
Kicsit lejjebb: Valloidon át pedig Valladoidon át.
Még mindig a spanyolok: "Ezzel újabb normál nyomtávú kapcsolat épül ki a két ország között (az első a Barcelona-Figures vonal lesz, a második meg a bordeuxi kapcsolat)." A Barcelona-Figures vonal mintha 2013-ban megnyílt volna. Amúgy tudom, hogy a franciák furcsán írnak, de az bordó és nem bordő (azaz Bordeaux és nem Bordeux).
A baszk Y tényleg nagyon kell, a San Sebastian-Vitoria szakaszon a dupla dízelmozdonyos kapaszkodás már kissé idejétmúlt.
A svájci alagútépítésekről még olvastam volna, hirtelen lett vége.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.06.29. 17:22:40

@YesOuiCan: Most itt a hegyek között van hogy egy nap mindössze egy órát működik az internet. Hosszabban terveztem írni, de ezzel a kicsivel is nagyon megszenvedtem...

Köszönöm a pontosításokat, javítottam. A Barcelona-Figures vonalas mondat az én cikkemben múlt időben van, nem tudom te milyen régebbi változatot kaptál a blog.hu-tól.

Nagy vasúti építkezésekről és Svájcról pedig lesz még itt szó a blogon a terveim szerint! :)

YesOuiCan 2017.06.29. 22:43:48

@Balogh Zsolt: Ez érdekes. Most kicsit másképp néz ki a cikk, mint amikor először olvastam (már azokon kívül, amiket írtál, hogy pontosítottad). Blogmotor? A svájci térkép alatti két bekezdés sokat tesz hozzá a cikk lezárásához. Ezek biztosan nem voltak ott.
Mindegy, a lényeg, hogy most jó.

bombadil 2017.06.30. 07:45:44

Tudomásom szerint közeli tervben van (inkább elsősorban a spanyolok részéről) a Madrid-Lisszabon nagysebességű vasúti összeköttetés létrehozása. Amennyiben a vonal elér Badajoz-ig, akkor onnan az már nem olyan vészes, illetve Portugália ottani "terep-adottságai" sem túl rosszak a gyors kivitelezéshez. Ez nagyon jó lenne!

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.06.30. 10:46:32

@bombadil: A Madrid-Lisszabon nagysebességű vonalat a 2008-as gazdasági válság idején határozatlan időre elhalasztották, jelenleg nem számolnak vele. Bár az is igaz, hogy Spanyolországból csak kevés vasúti hír jut el hozzánk, így lehet, hogy egész jól haladnak. Aztán egyszer csak bejelentik, hogy decembertől indulnak a vonatok! :)

Expresszbusz · http://expresszbusz.blog.hu/ 2017.07.01. 02:05:15

Nagyon jó írás.

Azonban nem vagyok benne biztos, hogy ennyi pénzt szabad-e Európának ezekre a projektekre fordítani.

Angliában a HS2-re azt mondom OK, ott tényleg van forgalom. A svájci alagutak is fontosak, aláírom.
De mondjuk a Stuttgart21-be bele se szabadott volna kezdeni. A Lyon-Torino tekintetében is osztom a cikkben szereplő aggályokat. Sógorék is kicsit túltolják a Koralmot, (a Brennert még megértem). Spanyolország nagysebességű hálózata pedig egy rossz vicc, ami még ez EU bölcsős korszakából maradt ránk, és azóta se nagyon meri senki sem beismerni.
A repülőjegyek - a fapadosoknak köszönhetően - várhatóan hosszabb távon is olcsóbbak lesznek, mint a vasúti jegyek (kivéve persze a FIP-et, melynek még van néhány jó éve), pedig a repülésben az utas kifizeti a tényleges infrahasználati és üzemeltetési költségeket, vasútnál pedig nem, azt többségében az adófizetők dobják össze neki, és ezt lehetne sokminden másra is költeni.

YesOuiCan 2017.07.01. 09:11:55

Ma megindult a menetrend szerinti közlekedés a két új francia LGV-n (Bordeaux, illetve Rennes felé). A menetidő 30-35%-kal csökkent, az árak 15%-kal emelkedtek.

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.07.04. 15:47:54

@Expresszbusz: A kérdés ettől jóval bonyolultabb. A vasút kap jócskán pénzt az államtól, míg a repülés egy csomó adókedvezményt, így nehéz összehasonlítani a kettőt. Abban sem vagyok biztos, hogy a repülőtér-fejlesztéseket valójában a repülőjegyekből finanszírozzák, lehet ott is van jócskán állami szerepvállalás.

Nem tudjuk még, lehet-e elektromos távolsági repülőgépet gyártani, miközben az olaj fogytán van. Elektromos áramot pedig mindenből elő lehet állítani, megújuló formában is.

A vasúti beruházások rendkívül drágák, de a megtérülésük akár 100 évre is tehetőek. Az államnak az is a feladata, hogy a kockázatos, lassan megtérülő, ám mégis fontos beruházásokat megvalósítsa. Stuttgart esete szerintem tipikus példa erre: a pályaudvar amúgy is elavult volt, kapacitása kicsi, a fejpályaudvar jelentős időveszteséget okoz. Lehetne még toldozni-foltozni, de inkább úgy döntöttek, nem sajnálják a pénzt és egy 21. századi modern állomást építenek a helyére, amivel a város, a távolsági utasok, a közeli repülőtér és a regionális utasok is nyernek.