HTML

Vonattal? Természetesen!

Sziasztok! Korábban már több blogon is publikáltam, ezért úgy gondoltam belevágok én is egy saját blogba! Így nem vagyok kiszolgáltatva más blogok szerkesztőinek, és a cikkeim is hamarabb fognak megjelenni. És hogy miről is szól ez a blog? Én nagyon szeretek vonattal utazni, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Szeretném az olvasóknak megmutatni, hogy vonattal is érdemes útra kelni, akár külföldre is. Vannak saját utazás leírások, de be szeretnék mutatni olyan lehetőségeket is, melyek kevésbé ismertek. A hagyományos vonatok helyett igyekszem majd megírni az újdonságokat a nagysebességű vasúti közlekedés világából is, de lesznek még elfeledett technikatörténeti érdekességek és múzeumok is. Megpróbálom bizonyítani, hogy a vonat sokszor akár a repülő vetélytársa is lehet árban, kényelemben, sőt eljutási időben is! Továbbá néha olvashattok a kedvenc játékomról, a JBSS Bahnról is egy-két rövidebb cikket. Rendszere frissítést nem ígérek, de azért néha nézzetek be hozzám! A bloghoz jó szórakozást kívánok minden Kedves Olvasónak! Balogh Zsolt

Friss topikok

Címkék

afrika (4) agv (1) alex (1) állatok (1) állomás (3) amerika (2) anglia (8) április elseje (2) arosa (1) augsburg (4) ausztria (50) autó (2) autómúzeum (3) ave (3) ázsia (3) baden-württemberg (2) bajorország (59) baleset (2) barcelona (12) barlang (2) bayernticket (27) bécs (7) bécsújhely (3) belgium (2) berchesgaden (2) berlin (1) bloginfo (3) bob (6) botanikus kert (4) brenner hágó (3) budapest (4) busz (1) csehország (12) desiro (1) deutsche bahn (16) érdekességek (44) euronight (2) filmek (3) finnország (1) fogaskerekű (3) franciaország (32) freilassing (1) füssen (4) füsti (1) gaudi (3) gőzmozdony (6) gysev (1) hajó (6) hollandia (4) horvátország (1) ic (2) ice (18) index (19) index2 (120) india (2) innsbruck (3) interrail (11) japán (4) jbss bahn (11) kastély (7) kecskemét (9) kenya (1) kína (12) kindertojás (2) kisvasút (5) könyv (3) kötélvasút (6) különleges vasút (4) lego (3) lengyelország (1) ligeti (6) lindau (1) magánvasút (2) maglev (5) magyarország (24) mallorca (7) marokkó (2) mercedes (1) metró (1) mittenwaldbahn (6) modellvasút (5) monaco (1) münchen (71) múzeum (34) nagysebességű vasút (70) nápoly (3) németország (40) nürnberg (11) öbb (7) olaszország (26) oroszország (1) párizs (4) plzeň (3) porsche (3) portugália (2) prága (9) puchberg (7) railjet (7) regionalzug (15) rekordok (3) rendezőpályaudvar (4) repülés (1) rhb (2) s-bahn (4) salzburg (5) semmering (3) sikló (1) sinkanszen (2) skoda (1) spanyolország (23) spital am pyhrn (2) strassbourg (1) stuttgart (7) svájc (12) svédország (2) szlovénia (8) s bahn (16) tarragona (1) terepasztal (7) tgv (24) tibee (2) törökország (1) trieszt (2) USA (3) vasútállomás (9) velence (6) villamos (7) virágok (1) virtuális vasút (9) Windischgarsten (4) würzburg (1) Címkefelhő

2017.03.24. 16:25 Balogh Zsolt

A Pisa–Genova-vasútvonalon

A Pisa–Genova-vasútvonal a Ligur-tenger partján, a meredek sziklafalak árnyékában, tucatnyi kis hangulatos olasz települést felfűzve kanyarog a két névadó város között Olaszországban. A vasútvonal nehéz kihívás elé állította az építőket, a végeredmény azonban egy gyönyörű és látványos sínpálya lett.

manarolaVonatkereszt Manarola állomáson (kép forrása: trainspo.com)

A kétvágányú, 3000 V egyenárammal villamosított vasútvonal hossza 165 km, mely Manarola állomása után kezd igazán izgalmassá válni, ahogy egyre közelebb kerül a nyomvonal a tengerhez. Rengeteg alagúton és hídon át kanyarog a part mellett, a vonatforgalom pedig igazán látványos, hiszen a regionális vonatoktól elkezdve az InterCity járatokig egészen az olasz nagysebességű motorvonatokig minden megfordul itt. A színes kavalkádot pedig hosszú nemzetközi tehervonatok teszik még változatosabbá.

Története

A vasútvonal története valójában nem is egy, hanem két különböző vasútvonalról szól: Pisa és Massa között a Toszkán-, míg Massa és Genova között a Ligúria-vasútvonal épült meg.

1861. április 15-én a Società delle Ferrovie Livornesi olasz magánvasút-társaság megnyitotta az első 15 km-es szakaszt Pisa Porta Nuova (mai nevén  Pisa San Rossore) és Viareggio (később hívták még Viareggio Calo néven is) között. Még ez év decemberében mindkét irányba tovább hosszabbították, így elérte Pisa főpályaudvarát is, Pisa Centrale-t. Az északi irányba további 10 km épült, így Pietrasanta is elérhetővé vált vasúton. 1862-ben további két szakasszal bővült: február elsején Pietrasanta és Serevezza között, míg november elsejével Serevezza és Massa között fektették le a vágányokat. Ezzel el is készült a Toszkán-vasútvonal.

pisacentrale.jpgA vasútvonal kezdete: Pisa Centrale (kép forrása: Wikimedia Commons)

Története azonban ezzel nem ért véget, ugyanis 1865-ben az építtető és üzemeltető Società delle Ferrovie Livornesi társaságot és vonalait több másik vasútvonallal együtt a Società per le Strade Ferrate Romane felvásárolta. Ezt további összeolvadások követték, végül a felvásárló társaságot felvásárolta a Società per le strade ferrate dell'Alta Italia.

Eközben egy másik társaság, a  Ferrovia delle Riviere Liguri kezdett építkezésbe és a vonal folytatásába. Az első 17 km-es szakasz Massa és Saerzana között 1863. május 15-én nyílt meg, a folytatás, a sokkal nehezebb terepen haladó Sarzana-Vezzano Ligure-La Spezia pedig 1864. augusztus 4-ére készült el. 1868. november 23-án, az északi vonal első része, a 36 km-es Genova Brignole-Chiavari is megnyílt a forgalom számára. Ezt tovább hosszabbították Sestri Levante felé 1870. április 25-ig.

manarolaManarola állomás (kép forrása: trainspo.com)

1872. július 25-én nyílt meg az összekötő alagút Genova Brignole és Genova Piazza Principe között, így a város két különálló vasútállomása is közvetlen kapcsolatba került egymással

1870-ben tehát már Sestri Levante településig lehetett vasúton utazni Genova felől és La Spezia állomásig Pisa felől. A két különálló szakasz összekötése azonban még mindig váratott magára.

Genovába ekkorra már Torinóból és Milánóból is el lehetett jutni vasúton, 1872-ben pedig egy újabb irányt kötöttek be az állomásra: 1872. január 25-én megnyílt Franciaország felé is a közlekedés lehetősége a Genova-Ventimiglia-vasútvonalnak hála.

cornigliaCorniglia vasútállomás egy FS E464 sorozatú villamos mozdonnyal és emeletes személykocsijaival (kép forrása: Wikimedia Commons)

A tengerparton futó vasútvonal építői eközben tovább dolgoztak és lassan, de biztosan törtek előre. 1872. február elsejére még további 3,5 km készült el  Pietrasanta és Seravezza között, további 7 km pedig még ebben az évben Seravezza és Massa között.

Hátra volt azonban még a legnehezebb, a Sestri Levante-La Spezia rész. A vasútvonalat a tengerpart közelében építették, azért, hogy elkerüljék a hosszú alagutak építését. Mivel az építési terület szárazföldről megközelíthetetlen volt, az építőanyagokat hajón szállították a tengeren. 1872 rossz időjárása tovább nehezítette az építők dolgát, egy földcsuszamlás miatt pedig át kellett még egyszer gondolni az építkezés menetét.

vernazzaVernazza, a vasútvonalat szinte cipőkanállal tuszkolták a tenger és a város közé/alá (kép forrása: trainspo.com)

1874. július 24-ére azonban sikerült befejezni a munkálatokat, így végre a Toszkán- és a Ligúria-vasútvonal összekapcsolódhatott.

A vasútvonal megnyitása forradalmi változást hozott a környéken élők számára, hiszen megszűnt az elszigeteltségük a külvilágtól. Sok, hegyoldalba épült, nehezen megközelíthető falu került be az ország vérkeringésébe.

A legnehezebb 44 kilométeres rész 51 alagutat tartalmaz, ezek összhossza 28 km. Szükség volt még további 23 hídra, összesen egy kilométeres hosszban.

1885-ben a két vasútvonalat is birtokló társaságot felvásárolta a Società per le Strade Ferrate del Mediterraneo, majd 1905-ben megalakult az FS, Olaszország Államvasútja, mely magába olvasztotta a különböző olasz vasúttársaságokat, többek között a vasútvonal új tulajdonosát is.

monterossoMonterosso, remek strand és fotóhely is egyben! (kép forrása: trainspo.com)

A nehéz terepadottságok és a zord körülmények miatt a vasútvonal csak egy vágánnyal épült meg. Bár két jelentős várost kapcsol össze és nemzetközi kapcsolatot is biztosít Franciaország felé, a kétvágányúvá való átépítése egészen 1971-ig tartott.

monterosso1.jpgMonterosso egy FS E402 sorozatú mozdonnyal (kép forrása: trainspo.com)

Villamosítása

A vasútvonalat az 1920-as évek közepén kezdték villamosítani. Először a Genova-Sestri Levante szakasz készült el, az akkor még korszerűnek gondolt 3700 voltos, 16,7 Hz-es háromfázisú váltakozóárammal. Ezt követte a Sestri Levante-La Spezia szakasz 1926-ban. A második világháborúban a felsővezeték súlyosan megrongálódott, a helyreállítás során az FS az egyszerűbb és gazdaságosabb 3000 Voltos egyenáramú rendszert választotta itt és az ország többi vasútvonalán is. A villamos vontatás 1947-48 között indult újra a vonalon.

Az új nyomvonal

Mivel a vasútvonal a tengerparthoz közel, nehéz terepen halad, már 1915-től megkezdődött néhány szakasz új nyomvonalra történő áthelyezése. Ezen a vonalon ez még annyira nem is igazán látványos változás, hiszen öt rövidebb részt érint csak, a folytatásán, Ventimiglia felé már jóval komolyabb beavatkozások történtek.

levantoLevanto állomásról indul az FS E656 sorozatú hattengelyes mozdonya és ingaszerelvénye (kép forrása: trainspo.com)

A legutolsó komolyabb nyomvonal-változás Framura és Monterosso között történt 1970-ben. Az évek alatt számos állomást megállóhellyé fokoztak le.

Forgalom

A vasútvonalon regionális- és expresszvonatok, továbbá nagysebességű motorvonatok is előfordulnak. A tehervonatokat az FS mozdonyain kívül más társaságok is továbbítanak erre, így feltűnhetnek akár az osztrák ÖBB vagy a francia SNCF mozdonyai is egy-egy tehervonat élén.

framuraFramura állomása egy FS E656 sorozatú mozdonnyal és tehervonatával (kép forrása: trainspo.com)

cavi_di_lavagnaCavi di Lavagna közelében halad egy Bombardier TRAXX és konténervonata (kép forrása: trainspo.com)

zoagliZoagli állomáson robog át az FS nagysebességű motorvonata (kép forrása: trainspo.com)

A legjobb menetidőket a Rómából Genovába tartó Espressók teljesítik, a leggyorsabb járatok 1 óra 47 perc alatt teszik meg Pisa és Genova között az utat öt közbenső megállással.

rapalloFiat motorvonat Rapallo állomáson. Jól látható a billenőszekrényes kivitel! (kép forrása: trainspo.com)

reccoRecco szintén egy Fiat motorvonattal (kép forrása: trainspo.com)

soriSori állomása ingavonattal (kép forrása: trainspo.com)

pieve_ligurePieve Ligure közelében, közel a tengerhez (kép forrása: trainspo.com)

bogliascoBogliasco és viaduktja (kép forrása: trainspo.com)

nerviNervi állomása egy FS E464 sorozatú mozdonnyal és regionális ingavonattal (kép forrása: trainspo.com)

genovaA vasútvonal vége: Genova. Az állomáson épp a Captrain magánvasút egyik bérelt TRAXX mozdonya indul neki hosszú útjának (kép forrása: trainspo.com)

pisa-genova-vasútvonal térképA vasútvonal térképvázlata (kép forrása: Wikimedia Commons)

Vonattal beutazva is egy életre szóló élmény, de ha az igazi szépségét akarjuk látni, akkor bizony valamelyik megállónál érdemes leszállnunk és szétnéznünk. De nem csak a vasút miatt, hiszen a tengerpartot végig apró, hangulatos falvak szegélyezik, közvetlenül a víz mellett vagy éppen fent a magasban. Ahol pedig tenger van, ott strandnak is kell lennie. Így egy olaszországi körutazást is érdemes megszakítani néhány napra az Olasz Riviérián, majd néhány kellemes élménnyel és néhány szép fotóval ismét útra kelni.

Források

* Az angol Wikipédia Pisa–La Spezia–Genoa railway című szócikke

3 komment

Címkék: olaszország


A bejegyzés trackback címe:

http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/api/trackback/id/tr4712357037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

¿Qué tapas hay? 2017.03.26. 10:33:10

Remek történeti összefoglaló ismét!

Pár megjegyzés:
1) A Pisa-Genova vonal nem az Adria, hanem a Földközi-tenger (egész pontosan annak a Ligur-tenger nevű sekély öble) mellett vezet.
2) A vasútvillamosításban az egyenáramú rendszer csak a felsővezeték építése szempontjából gazdaságosabb az Olaszországban korábban alkalmazott kétféle háromfázisú rendszernél. Tulajdonképpen már a harmincas években eldőlt, hogy az új villamosítások 3 kV=-mal történnek majd, de a meglévő háromfázisú rendszerek megmaradnak.
Érdekesség: itt látható Viareggio állomás 1936-ban: youtu.be/gT-7uHz8xiY?t=3643 1:01:26-nál jól látszik az állomási kétfázisú felsővezeték-rendszer. 1:00:48-nál látható az egyetlenként elkészült E471 sor., háromfázisú, fázisváltós, kétrendszerű villamosmozdony hipersztatikus rudazathajtása.

csaba03 2017.03.26. 10:43:52

"az Adriai tenger partján, a meredek sziklafalak árnyékában"

javítsd ki gyorsan :)

Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2017.03.26. 11:47:33

@csaba03: @¿Qué tapas hay?: Köszönöm, figyelmetlen voltam! :) Mentségemre szolgáljon, hogy a fejemben van egy másik cikk is, ami viszont tényleg az Adriai tenger partján vezet. Most már csak meg kellene írnom! :)