Prágai kirándulásunk utolsó napján látogattunk el a prágai Choco-Story museum čokolády nevezetű csokoládémúzeumba, a Celetná 10 házszám alatt.
A múzeum bejárata
Bár tudtunk róla, hogy létezik, felkeresése mégsem volt tervben, csupán egy véletlennek köszönhetően bukkantunk rá.
Choco-Story egyben ajándékbolt is, ahol bevásárolhatunk mindenféle édességből, fent az emeleten pedig megismerhetjük a kakaó és a csokoládékészítés történetét.
A csokoládé története
A csokoládé története messzire nyúlik vissza. Az eredeti azonban se ízben, se állagban nem hasonlított azokra a termékekre, melyeket napjainkban fogyasztunk. A kakaófák Dél-Amerika őserdeiben élnek, termésükből, a kakaóbabból készül a csokoládé.
Már az ősi aztékok is ismerték, ők azonban még italként fogyasztották. Az európai hódítók, miután megismerték, elvitték Európába, de ott nem tett szert nagy népszerűségre. A keserű ital nem vált olyan keresett és értékes élvezeti cikké, mint amekkora tisztelete az amerikai őslakosok között volt.
Több évszázadnak is el kellett telnie, mire sikerült kitalálni a helye elkészítési eljárást. A legnagyobb újítás kétségtelenül a cukor és a tej hozzáadása lett, amitől az addig keserű frissítő italból édesség vált.
Európába kerülése után 200 évnek is el kellett telnie, mire megkezdhette a csokoládé a karrierjét. Sorra létesültek az ültetvények, de nem csak az őshazában, Dél-Amerikában, hanem már Afrikában is.
A leszüretelt kakaóbabot szárították, pörkölték, sajtolták, hogy kivonhassák belőle a csokoládék alapanyagait.
Napjainkban a csokolédékészítés több milliárdos üzletág az egész világon, a legnagyobb csokoládékészítő vállalatok a világ tőzsdéin előkelő helyeken szerepelnek.
A lépcső vezet fel a múzeumhoz
A múzeum
A múzeum az ajándékbolt feletti emeleten került berendezésre, ahová egy lépcsőn lehet feljutni. Kialakítása a Dél-amerikai kultúrákat idézi: durván faragott kövekből álló azték-maja templomba léphetünk be. A bejáratnál egyből Pacal király (sic!) legendás sírkövének mása látható (Daniken amatőr történész szerint a borítólapon egy űrhajós látható, ahogy gombokat nyomogat, alatta pedig a rakéta tűzcsóvája. Mi azonban maradjunk a tudománynál az áltudományok helyett).
Pacal király szarkofágjának borítókövének másolata
Utunkat folytatva először is a kakaófát majd a termését ismerhetjük meg. A falakon bőséges információt találhatunk a növényről és a kakaóbabról, sajnos azonban csak cseh nyelven. De még így is érdekes és látványos kis bemutatót láthatunk.
A kakaófa termései
Egy kakaófa mása
Majd kezdődik a csokoládé története, egészen az aztékoktól kezdődően. A kakaóbabot az őslakosok olyan nagy becsben tartották, hogy még fizetőeszközként is használták, sőt egyenesen úgy tartották, hogy az istenüktől kapták ajándékba. Értékes volta miatt így nem feledkeztek meg arról sem, hogy minél több helyen megemlékezzenek róla, a kakaóbabot még a régi írásos emlékeik is említik.
Inka kódex
Csokoládéautomaták, melyekből ötféle csokitallért tekerhettünk ki a világ legnagyobb csokitermelő vidékeiről
Félúton igazi meglepetés vár a látogatókra: öt darab falra szerelhető csokoládé-automata, melyet megforgatva csak úgy záporozik a csokoládé-pasztilla. Mindegyik gép egy-egy jelentős kakaótermő-vidék termékét tartalmazza, így gyors összehasonlítást végezhetünk az afrikai és a dél-amerikai csokoládék minősége között. Ide még később is visszatérhetünk, hogy egy újabb forgatás után újabb maréknyi elemózsiával szerelkezzünk fel.
Inka népművészeti tárgyak
A csokoládékészítés története
A folyosókon továbbhaladva jobbról és balról is a vitrinekben rengeteg közelmúltból származó tárgyat szemlélhetünk meg: főzőedények, formák, csomagolóanyagok és más egyebek hosszú sorokban, részletes leírással állnak itt.
Régi dobozok néhány évtizeddel korábbról
Bevezetés a csokoládékészítés rejtelmeibe
A túrát egy rövid bemutató zárja: a múzeum konyhájában megismerhetjük a csokoládé összetételét és a praliné készítésének a rejtelmeit. Minden művelet bemutatásra kerül, és minden művelet után a félkész termék bekerül a hűtőbe, majd helyette az előző csoport pralinéje kerül az asztalra. A mi készítményünket pedig majd a következő csoport kedvéért fejezi be a cukrászunk. Így nincs várakozás, a csokoládék állandó körforgásban készülnek.
Ezt a bemutatót angolul, németül és csehül is meghallgathatjuk, a mi csoportunkban az angol nyelvet értők voltak többségben, így mi is angol nyelven hallgathattuk meg az előadást.
Csokiszökőkút
Az út végét egy csokoládé-szökőkút zárja, amiből bugyogva csordogál lefelé az olvasztott csokoládé, finom édeskés illattal beterítve a múzeum belsejét.
Az ajándékbolt
Végül visszatértünk a földszintre, ahol már csak válogatnunk kellett a rengeteg szebbnél-szebb, finomabbnál-finomabb termék közül.
A csoki 1000 arca: kézműves termékek csokoládéból
Az ajándékbolt, az üzlet már a közelgő karácsonyra készült
A bevásárlás után pedig már csak a szállásra metrózás maradt, másnap reggel pedig indultunk vissza Budapestre a legelső vonattal. Izgalmas négy nap volt, Prága novemberben is elbűvölő és megunhatatlan volt!
A múzeum a Google térképén
Utolsó kommentek