Bécs bővelkedik a látványosságokban és a látnivalókban. A belváros közelében található múzeumnegyedben egymást érik a szép parkok, de ott az Opera is, a szomszédságában pedig több múzeum is várja a látogatókat hatalmas gyűjteményével.
A Naturhistorisches Museum Wien - a Bécsi Természettudományi Múzeum épülete
A bécsi múzeumok közül is kiemelkedik a természettudományi múzeum hatalmas gyűjteményével. Egyaránt megtalálható itt a geológiát bemutató ásványgyűjtemény, foszíliák az élet keletkezésétől egészen a dinoszauruszokig, de láthatunk még tárgyakat, eszközöket ez emberiség őskorából is. A pattintott kőeszközöktől a csiszolt kőszerszámokon át a réz-, bronz-, vaskori leleteken át érkezünk meg a középkorba, míg néhány tárlat már napjaink tudományát ismerteti meg a látogatókkal.
Megérkezés vonattal Bécsbe az új főpályaudvarra
A jelenlegi múzeum elődjét Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje hozta létre 1748-ban. Az eredetileg a Hofburgi kastélyban összegyűjtött gyűjtemény idővel kinőtte a helyet, ezért az osztrák vezetés egy új, méltóbb épületet építtetett a kastély mellett. Az 1871-ben elkezdett építkezés 18 évig tartott, majd 1889. augusztus 10. nyílt meg a nyílvánosság számára. A gyönyörű, neoreneszánsz palota kivételessége a múzeumok világában, hogy eredetileg is múzeumnak épült, így kialakítása, díszítése is mind a tudomány szolgálatában áll.
A gyűjtemény a megnyitásától kezdve folyamatosan bővül, így mára már megközelítik a kiállított tárgyak száma a 20 milliót. Mivel a természettudományok az iskolákban is helyet kapnak, ezért az iskolások is gyakran látogatnak el ide. Talán nincs is olyan bécsi, aki ne járt volna már itt, legalább egyszer gyerekkorában. Népszerűsége a látogatószámban is megmutatkozik, az évi 400 ezer ember a bizonyíték rá, hogy napjainkban is szükség van még ilyen múzeumokra.
A múzeum kiemelt attrakciója a Villendorfi vénusz szobrocska. A kicsiny kőszobor egy kortárs művészt is megihletett, a vénusz szobrocska felnagyított újraértelmezése látható a bejáratnál
Ebben a múzeumban őrzik az iskolai művészettörténet órákról bizonyára már jól ismert Willendorfi vénusz szobrocskát is. A 25 ezer éves műalkotás egyike a legkorábbról származó, legöregebb ember alkotta tárgyaknak (akinek nem ugorna be így név alapján: a vénusz szobrok stilalizált női szobrok, lábak és karok nélkül, kihangsúlyozva a női testrészeket: nagy fenék és nagy mellek,de elnagyolva a többi testrész, többek között a fejet és az arcot sem dolgozták ki részletesen). Szerepük máig vitatott, talán vallási, talán oktatási célokat szolgált.
Egy biztos, a legismertebb itt van Bécsben, aki pedig érdeklődik a őstörténelem vagy a művészetek iránt,annak bizony kötelező darab!
De lássuk a múzeum osztályait sorrendben:
* 1. Állattani osztály: Emlősök, Madarak, Kétéltűek, Csúszómászók és Halak
* 2. Állattani osztály: Rovarok
* 3. Állattani osztály: Gerinctelenek
* Geológia és paleontológia: Növényi kövületek (fosszíliák), Állati kövületek (fosszíliák), Rekonstrukciók
* Mineralógia-Petrográfia: Ásványok, drágakövek, sziklák és meteoritok
* Történelem előtti osztály: Megtalált tárgyak
* Antropológia: Őstörténeti gyűjtemény
* Ökológia: Egysejtűek
* Preparált állatok gyűjteménye
Látványos és ötletes módja őseink életének bemutatása. A csontokból és bőrökből épült lakhely hátsó falán egy monitort helyeztek el, mintha ablak lenne. Ezen az "ablakon" át bepillantást nyerhetünk őseink életébe
Nem csak a vitrinek tartalmát volt érdemes szemügyre venni, az üvegezett szekrényeken túl is van látnivaló. Nem csak az épület és a faragott szobrok, hanem még néhány további kiállított darab is, például kardfogú tigrisek a szekrények tetején
Foszília-gyűjtemény precízen elrendezve
Ős-teknős és más, mára már kihalt állatok maradványai
Dinoszaurusz fészek tojásokkal és egy megkövült kis bébivel
A dinoszauruszok termében vannak az igazi látványosságok, például Iguanodo...
...és Tyrannosaurus csontváz
A mozgó, morgó Tyrannosaurus-robot igazán ijesztőre sikeredett
Mozgásban a robot, megelevenedik előttünk az Éjszaka a múzeumban című film?
A Jurassic Park filmek főgonosza: a Velociraptor. A tudomány mai állása szerint azonban a filmben helytelenül, sokkal nagyobbnak és tollak nélkül ábrázolták ezeket az intelligens, falkában vadászó ragadozókat. Tollasan is félelmetesek lettek volna a filmekben?
Az emberré válás kezdete: egy ősember-pár
A kihalt mellékág: a Neandervölgyi ember
Végül a Homo Sapiens
A múzeum épülete is szemkápráztató
A kupola alulról, a felső szinten kávézó található, ahol kipihenhetjük a fáradalmainkat
Napjaink állatai kipreparálva és osztályozva
Az állattani osztály preparált állatgyűjteménye felülmúlja több állatkert összes egyedének a mennyiségét. Előnyük, hogy mozdulatlanul állnak, nem bújnak el, nem szaladnak el, hátránya viszont, hogy az élet már sajnos hiányzik belőlük. Viszont így itt olyan fajokat is láthatunk egymás mellett, melyet a természetben vagy állatkertben sohasem fogunk látni. Vagy méretük, vagy veszélyeztetettségük, vagy életmódjuk miatt. És akkor még nem is említettem a kihalt fajokat, melyeket már sehol máshol nem bámulhatunk, csak egy múzeumban kipreparálva.
Afrikai nagyvadak
Madarak
Dodó, az első, bizonyítottan és dokumentáltan az ember által kipusztított állatfaj. Sajnos a dodó csak az első volt a sorban...
Mauritius szigetét a 10. században már ismerték az arab és maláj hajósok, de ekkor még a dodók vígan éltek. Sorsuk akkor pecsételődött meg, amikor a hollandok 1638-ban egy kikötőt létesítettek a szigeten, hogy a hajók megpihenhessenek útjuk során a Távol-Kelet felé igyekezve. A kíváncsi és egyáltalán nem félénk nagy testű madarak könnyen megszerezhető, ám nem túl ízletes táplálékot jelentettek a hajósoknak, fiókáik és tojásaik pedig könnyű prédát a behurcolt patkányoknak és macskáknak. A vadászatuk olyan hatékonyra sikeredett, hogy 1690-ben már el is pusztult az utolsó példány is a szigeten, ezzel pedig a faj is végérvényesen kihalt. Mindez olyan gyorsan történt, hogy még megismerni sem volt idő őket, nem maradt fent tojás, nem figyelték meg az életmódjukat. A dodókról minden, amit tudunk, pusztán feltételezés és spekuláció. Megkockáztatom, hogy még a kiállított és preparált példányai többsége is csak ügyes másolat, mintsem eredeti.
És sajnos a dodó volt az első abban a hosszú sorban, mely ezután indult meg és még napjainkban is tart, ráadásul egyre gyorsulóbb ütemben. Lehetséges, hogy több, ma még hétköznapi fajt is a gyerekeink már csak a könyvekből és a múzeumokból ismerhetnek meg...
Gyilokmadár, a füves puszták csúcsragadozója, míg az emlősök ki nem irtották ezeket a félelmetes madarakat, kihalásukban az emberek ártatlanok
Ásványgyűjtemény
Aki az egész gyűjteményre kíváncsi, és mindent végig szeretne nézni alaposan, az szánjon rá egy egész napot, mert az épület óriási, a gyűjtemény hatalmas. Érdemes akár többször is ellátogatni ide életünk során, és végignézni, hogy miből fejlődött ki a bolygónk, hogyan telt meg élettel és hogyan éltek az őseink. Akár néhány száz, akár több, mint 25 ezer évvel ezelőtt.
Meteoritok
A meteorit gyűjtemény is lélegzet-elállító: az egészen kicsitől a hatalmas vasmeteoritokig mindent láthatunk. Az őskorban ezek az égből aláhullott kövek voltak az első természetes vas-források az eszköz- és fegyverkészítésekhez. A fenti képen, az ablaknál látható egy igazán nagy és méretes darab, pedig csupán töredék.
Foszílilák
Megközelítése
Bécsbe kétóránként járnak a Railjet vonatok, de ezeken kívül még több vonat is érinti a császárvárost. Így kedvünkre válogathatunk a közvetlen vagy átszállásos megoldások között, ha a vasutat választjuk. Miután megérkeztünk az új főpályaudvarra, az U1-es metróval Leopoldau irányába mindössze két megállót kell utaznunk, hogy elérjük Karlsplatz megállót, majd onnan még egy megálló az U2 metróval Seestadt felé.
De gyalog is nekivághatunk, hiszen csupán kettő km körüli az út, egy kis séta a belváros felé pedig igazán nem kihívás egy gyakorlott utazónak.
A múzeum elhelyezkedése a Google térképén
Utolsó kommentek