Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, 37 millió 250 ezer embernek ad otthont és munkát. Olyan nagy cégek találhatóak itt, mint a Microsoft, az Apple, az Adobe, az AMD, a Facebook, a Google vagy az Intel. De ne feledkezzünk meg a filmgyártás vezető központjáról, Hollywoodról sem. Az USA GDP-jének 13 %-át termeli meg, ha pedig nem állam, hanem önálló ország lenne, a világranglistán a GDP alapján a 8. és a 9. helyezett között lenne, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Kanada, Mexikó vagy Törökország.

Nagysebességű motorvonatok valahol Kaliforniában

Évente több, mint 10 millió turista keresi fel ezt a kedvező természeti adottságú, látnivalókban és hírességekben gazdag államot. Mindehhez természetesen megfelelően fejlett infrastruktúrára is szükség van: autópályákra, repülőterekre, vasútvonalakra.

De mi az, ami viszont mégis hiányzik? Kaliforniában ezidáig nem épült még nagysebességű vasútvonal, ám a tervekből itt sincs hiány!

Kaliforniában az emberek többsége repülővel vagy saját autóval közlekedik. Hiába kötik össze a városrészeket hat- vagy még ettől is többsávos autópályák, a közlekedés mégis egyre nehezebb. Állandó a zsúfoltság, hatalmas a környezetszennyezés, Los Angeles lakói már régóta ismerik a szmog kifejezést, mely az életük mindennapjaivá vált. A légiforgalom is hatalmas, a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér 2012-ben több, mint 63 millió utast fogadott. Ha az átszálló utasokat nem számoljuk, a legforgalmasabb repülőtér a világon.

A mobilitás igénye pedig fokozatosan növekszik, de az autópályákon már így is órákon át dugók vannak, a légiközlekedést pedig szigorú biztonsági előírások akadályozzák.

Az egyik lehetőség egy új, nagysebességű vasúthálózat kiépítése a nagyvárosok között, melyet már 1980 óta terveznek.

A tervezett kaliforniai nagysebességű vasúthálózat és az WestXpress

Az építkezés megkezdésére a tervek szerint 2011-ben kerül volna sor, elsőként a Merced-Fresno szakasz készült volna el, a fenntartáshoz szükséges infrastruktúrát Fresnoban alakították volna ki. Ám a tervek ismét csúsztak, jelenleg az építkezések megkezdését 2014 elejére ígérik. A teljes hálózatot több, mint 1300 km-esre tervezik, melyen a vonatok legnagyobb sebessége 350 km/h lenne.A várható költség 70 milliárd dollár.

Az elképzelések között mind a francia TGV-, mind a japán Sinkanszen-technológia átvétele szerepelt. Jelenleg a TGV áll nyerésre.

Ezen a képmontázson egy tervezett amerikai Sinkanszen vonat látható, formája alapján valószínűleg a Sinkanszen 700-as sorozat amerikai változata

Vajon át fognak ülni az emberek az autókból a vonatra?

2013-ban bejelentették, hogy végre sikerült kiválasztani az induló öt pályázóból azt az egyet, mely végül az építkezést fogja elkezdeni.A Madera-Fresno szakaszra a Tutor Perini, Zachry, és Parsons közös vállalata 985 millió dolláros ajánlatot tett. A többi résztvevő 1,2-1,8 milliárd dollárért vállalata volna. A tárgyalások tovább folytatódnak és ha nem sikerül megegyezniük, akkor a második helyezett ajánlatát fogadják majd el.

A Kaliforniai nagysebességű vasút tervei mellett kidolgoztak egy részben magántőkéből megvalósítandó nagysebességű vasútvonalat is, az XpressWest-et (korábbi nevén a DesettXpress), mely Las Vegast kötné össze Victorville-vel, ahol átszállási lehetőség lenne a tervezett nagysebességű vasútra is.

Jelenleg a két város között autópályán az utazási idő autóbusszal 5-7 óra, személygépkocsival 4 óra körüli. Az új vasúton a tervezett legnagyobb sebesség 240 km/h lett volna, 210 km/h átlagsebességgel. A 299 km-et a vonatok 1 óra 24 perc alatt tették volna meg, mely jóval rövidebb, mint autóval, vagy akár repülővel!

Az építkezés költségét 4-5 milliárd USA dollárra becsülték, mely kb. 21 millió dollárt jelentett kilométerenként. Ez megfelelt az európai nagysebességű vasútépítések költségének. 2011-ben úgy gondolták, hogy az építkezés elindulhat 2012 elején és már 2016-ban utasokat is szállíthat.

2012 júniusában azonban új, kibővített tervet dolgoztak ki. Elsőnek a Las Vegas-Victorville szakasz épülne meg 6,9 milliárd dollárból, melyből 1,4 milliárd dollárt a magánbefektetőktől várnak. Victorville és Los Angelse közötti 50 km-es...

A későbbi tervek között szerepel, hogy a vonalat meghosszabbítják, így elérhetővé válna nagysebességű vasúton Phoenix, Salt Lake City és Denver is.

Emiatt a tervet a korábbi DesertXpress névről átkeresztelték XpressWest névre, mely jobban tükrözi a kibővített lehetőségeket.

Las Vegas lakossága kb 600 ezer fő, elővárosokkal együtt több mint 1,95 millió fő, ám távolsági vasúti közlekedés nincs a városba. 1979 és 1997 között az Amtrak közlekedtettette a Desert Wind nevű járatát az Union Pacific vágányain. Azonban a költségvetési megszorítások miatt a Chicago-Los Angeles járat megszűnt, így Las Vegas is lekerült a vasúti személyszállítás térképéről.

Érdekesség, hogy a vonat végállomása a Plaza Hotel alatt található, ez egyedülálló volt, hogy egy Amtrak vasútállomás üzemelt egy kaszinó alatt.

A nagysebességű vasút terve számos kritikát kapott. Egyes vélemények szerint a közel 70 milliárd dollárt sokkal hatékonyabban el lehetne költeni, a tervezett utasszámok túlzóan optimisták, a szén-dioxid kibocsátás nem fog csökkenni, a vonatok nem fognak tudni 300-350 km/h sebességgel haladni.

Ebből a pénzből sokan inkább az autópálya-hálózatot bővítenék. A YOE terv számításai alapján 119 milliárd dollárból 4295 mérföldnyi új autópálya-sávot (hatsávos autópályával számolva tehát hatszor kevesebb km-nyi teljes értékű autópályát) lehetne építeni, 38,6 milliárd dollárból pedig 115 új beszállókapuval és négy új kifutópályával lehetne bővíteni a Los Angelesi nemzetközi repülőteret.

Vagy a teljes YOE terv megvalósulása esetén 145,5 milliárd dollárból 4652 km-nyi új autópálya-sávot lehetne építeni, 41 milliárd dollárból pedig a repteret lehetne még jobban kibővíteni.

Amerikában különösen erős a magántulajdon és a magántulajdon védelme, emiatt a szükséges földkisajátítások is több időt fognak igénybe venni, mint más országokban (Kína különösen szerencsés ebből a szempontból, ott a földek állami tulajdonban vannak, így a kisajátításra nem kell sok időt vesztegetni).

A 2008-ban kitört gazdasági világválság is jelentősen visszavetette az építkezés támogatását. Az un. Buy America törvény pedig előírja, hogy minden állami beruházáshoz helyi beszállítókat is kell alkalmazni. Szerencsére az ország ipara szinte bármit elő tud önerőből állítani, kivéve a nagysebességű vonatszerelvényeket. Ezt csak külföldről tudnák importálni, de ezzel szembekerülnének a Buy America törvénnyel. Ha viszont a kormány ebben az esetben engedékeny lenne, az precedenst teremtene a további hasonló üzletekhez. Így most megy ezzel is a kötélhúzás, hogy hogy lehetne hazai gyártású szerelvényeket majd a távoli jövőben beszerezni. Valószínűleg egy külföldi gyártó fog majd egy ottani üzemet felépíteni, hogy a járművek helyben készüljenek majd el, kicselezve ezzel a szigorú törvényeket.

Elon Musk, a dél-afrikai származású milliárdos, feltaláló, üzletember (találóan: az igazi Vasember) a nagysebességű vasút helyett saját elképzelését javasolja: a Hyperloop fantázianevű utasszállító kapszularendszert, mely egy csőhálózatban haladna. Ennek a sebessége többszöröse lenne a vasúténak és még a repülőgépeknél is gyorsabb lenne, miközben a kiépítése és az üzemeltetése olcsóbb.

A Hyperloop

Az akár 1200 km/h sebességgel haladó kapszulák két párhuzamos légritkított csőben haladnának, melyek tetejére napelemeket szerelnének. Így a hálózat a saját energiaszükségletét is fedezné. Elon Musk szerint rendszere 7 milliárd dollárba kerülne, mely csak tizede a hagyományos vasútnak. Az üzletember lemondott a megvalósításról, az elkészült terveket pedig ingyen felajánlotta továbbfejlesztésre más cégeknek.

Azonban még nincs működő prototípus sem, így nem biztos, hogy ez a rendszer a gyakorlatban is működne.

Források:
* Az angol Wikipédia California High-Speed Rail, XpressWest és Hyperloop szócikkei