Csehországban még nincs nagysebességű vasút, de készültek már tervek a 200 km/h vagy még ettől is nagyobb sebességű pályák építésére. Csehország államvasútja, a České Dráhy már rendelkezik nagysebességű járművekkel és továbbiak vásárlása is tervben van, de amíg nincs olyan vasútvonal, mely 160 km/h sebességnél többre alkalmas, addig a sebességet nem lehet növelni.

Egy Cseh Pendolino Brnoban (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Cseh közlekedési minisztérium tervezi a nagysebességű vasútvonalak kiépítését mintegy 660 km hosszan. Már számos tanulmány készült, de még nem volt semmilyen konkrét javaslatí így 2020 előtt semmiképp nem várható a nagysebességű közlekedés beindítása. A cseh vasúti pályahálózatot üzemeltető Správa Železniční Dopravní cesty-nek (SŽDC) van egy speciális költségvetési kerete további tanulmányok készítéséhez.

Az SŽDC fontolóra vette, hogy a már meglévő 160 km/h sebességű vonalak közül néhányat 200 km/h sebességre tesz alkalmassá.

Csehországnak mindig is fejlett járműipara volt, így már az 1960-as években megkezdték egy vasúti kísérleti tesztközpont megépítését Velimben, hogy tudják tesztelni a különböző motorvonatokat és mozdonyokat. A két különböző nagyságú, normál nyomtávolságú vasúti körpálya 1963-ban nyílt meg. A belső gyűrű 3951 méter hosszú, az elérhető legnagyobb sebesség 90 km/h. A külső gyűrű már jóval nagyobb, 13272 méter hosszúságú.

AGV motorvonat a Vellimi tesztpályán (kép forrása: Wikimedia Commons)

A 2007-ben történ felújítása óta a hagyományos vonatok 210 km/h sebességgel, a billenőszekrényes-vonatok 230 km/h sebességgel körözhetnek rajta. Ezen a tesztpályán van csak néha igazi nagysebességű (teszt)közlekedés Csehországban. Többek között itt tesztelték a francia TGV-k utódjának szánt osztott hajtású AGV motorvonatokat is, melyekből eddig még csak az olasz NTV magánvasút-társaság vásárolt.

A cseh Škoda már gyártott több olyan típust is, mely 200 km/h vagy nagyobb sebességre is képes.

1974-ben és 1979-ben a Škoda a Szovjetunió részére legyártott 12 db Škoda 66Е típusú, 8000 kW teljesítményű, 3000 V egyenáramú kétszekciós villamos mozdonyt. Ezek a Chs200 sorozatba (ЧС200) kerültek és a Nevsky Express 200 km/h sebességgel történő vontatására használták a 650 km hosszú Moszkva-Szentpétervár viszonylaton, míg ki nem szorították őket az ER200 sorozatú szovjet motorvonatok.

A Chs200 sorozat a Nevsky Express élén (kép forrása: Wikimedia Commons)

A České dráhy 2004 óta hét hétrészes Alstom Pendolino tulajdonosa. A járművek 2004-ben érkeztek meg és 2006-ban álltak szolgálatba. A 3920 kW teljesítményű motorvonatok maximum 230 km/h sebességgel képesek száguldani és ismerik a 25 kV 50 Hz, a 15 kV 16,7 HZ váltakozó áramrendszert és a 3000 V egyenáramú rendszert is.

A tervek közt szerepelt, hogy a vonatok később a Bécs-Prága-Berlin nemzetközi viszonylaton közlekednek majd. A tervek azonban meghiúsultak, a vonatok Csehországon kívül csak Ausztriában és Szlovákiában közlekedtek, de 2012 óta már oda sem járnak át, csak belföldi viszonylatokon szállítanak utasokat.

2004 november 18-án egy teszt során az egyik vonat 237 km/h sebességet ért el Brno és Břeclav között, ezzel felállítva a jelenlegi cseh sebességrekordot.

2010-től álltak forgalomba az új Škoda többáramnemű villamos mozdonyok, melyek a ČD 380 sorozatba kerültek. Ezek a 6400 kW teljesítményű mozdonyok elég erősek ahhoz, hogy egy tíz személykocsiból álló vonatot akár 200 km/h sebességgel is vontassanak majd a jövőben.

Škoda 380 sorozat (kép forrása: Wikimedia Commons)

A 20 db Škoda 380 sorozat után a Škoda sikeresen eladott két darabot a szlovákoknak is a mozdonyból, némileg módosított kivitelben: többek között a sebességet korlátozták le 160 km/h-ra.

A DB Regio a München-Nürnberg között közlekedő München-Nürnberg expresszre szintén a Škodától rendelt mozdonyokat a DB 101-es sorozat kiváltására.

Miután az ÖBB nem hívta le a Siemenstől a korábbi szerződésben opcióként szereplő 15 Railjet vonatot, az ÖBB felajánlotta a ČD-nek, hogy megvásárolhatja őket. A ČD élt is a lehetőséggel, a tervek szerint a kocsikat a már legyártott többáramnemű Škoda mozdonyokkal vontatták volna. Azonban a szerződést többször is módosították, először a 15 darabos megrendelést írták át 7 szerelvény + 8 opcióra, később viszont az opcióról is teljesen lemondtak. A szerelvényeket eredetileg a Prága-Berlin viszonylaton akarták bevetni, de a Deutsche Bahn végül a ČD helyett a RegioJet magántársasággal kötött szerződést a cseh és a német főváros közötti vasúti közlekedés közös kiszolgálásáról.

ÖBB 1216 sorozatú villamos mozdony (kép forrása: ČD)

A ČD-nek sikerült megállapodni az ÖBB-vel arról, hogy a vonatok a Prága–Bécs–Graz vonalon, közös üzemeltetés keretében állnak majd forgalomba a 2014. végétől. A maradék nyolc szerelvény Prága és Budapest, illetve Prága és Pozsony között közlekedett volna, de ebből már biztosan nem lesz semmi.

Az első cseh Railjet próbaúton Ausztriában (kép forrása: Regionalbahn.hu, fotó: Magyarics Zoltán)

A hét szerelvényt átveszi a ČD, élükre pedig az ÖBB-től bérelt négyáramnemű 1216-os sorozatú Taurusok kerülnek. Az eredetileg a cseh Railjetek élére szánt Škoda 380-as sorozat railjet-vezérlésre képessé tétele ugyanis túl sokba kerülne.

Források:
* az angol wikipédia High-speed rail in the Czech Republic szócikke